Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
- 184 39. §. ( A nyugdijintózeti jegyző által 5 százalék kamatfizetési kötelezettség és megfelelő teljes biztosíték nyújtása mellett a nyugdijintózeti pénztárból kölcsönvehető. Az e tekintetben való kölcsön kérvények felett a nyugdijintózeti elnök, a tisztiügyész és számvevő meghallgatásával ülésen kívül intézkedik s erről a választmány utólag értesítendő. 30. §. Meddig járuljanak a községek a nyugdíjalap növeléséhez, azt a körülményekhez képest a vármegyei törvényhatóság határozandja meg, mindenesetre addig, mig a nyugdíjalap oly összegre nem szaporodik, melynek évi kamataiból a nyugdíjaztatás biztosan és zavartalanul eszközölhető lenne. A jegyzők azonban az évi járulékokat — kivételével a 40 éves jegyzőknek — a nyugdíjaztatás beálltáig folytonosan fizetik. V. Ügykezelés. 31. §. A jegyzői nyugdíj és segélyezési alap Békósvármegye törvényhatósági bizottságának fenhatósága alatt áll, mely ezen jogát az alispán elnöklete alatt és rajta kívül 12 tagból alakítandó igazgató-választmány által gyakorolja. A nyugdíj-választmány határozatai a vármegye bizottsági közgyűléséhez feleb- bezhetők 32. §. Minden, akár végkielégítési, akár nyugdíjazási, vagy segélyezési igények — ide értetvén az özvegyi és árvái segélyezések is — jelen szabályrendelet intézkedéseire való figyelemmel az igazgató-választmány által állapittatik meg. 33. §. A nyugdijintózeti igazgató-választmány áll az alispán, mint elnökön kívül: a vármegyei főjegyzőből, úgyis, mint helyettes elnökből, továbbá a tisztifőügyósz s ezeken kívül 3 évről 3 évre választott 4 törvényhatósági bizottsági tagból, valamint a törvényhatósági bizottság által szintén 3 .évről 3 évre választandó a vármegye területén működő 6 községi jegyzőből. 34. §. Az igazgató-választmány köteles a jegyzői nyugdíj és segélyezést tárgyazó számadásokat évenként megvizsgálni s minden ezen alapot közvetlenül, vagy közvetve érdeklő események és körülményekről a közigazgatási óv bevégezte után a vármegyei közgyűlésre a számadások és azok eredményének beterjesztésével együtt jelentést tenni. 35. §. Ezen nyugdíj- és segélyalap a vármegye székhelyén levő kir. adóhivatal által kezeltetik, következőkép az évi számadások is ugyanaz által lesznek készítendők s a kir. pénz- ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által megejtett számvizsgálás folytán az igazgatóválasztmányhoz beterjesztendők. VI. Vegyes intézkedések. 36. §. Azon esetben, ha valamely községi jegyző is évi szolgálati idejének betöltése előtt, valamely közveszély esetében hivatali működéséből kifolyólag munkaképtelenné válik, vagy meghalna, olykónt vétetik, mintha 10 évet szolgált volna s ehhez képest reá, esetleg özvegyére nézve ezen szabályrendelet 6., illetve 15. §§-ai nyernek alkalmazást. 37. §. Jogában áll az igazgató-választmánynak a tudományos, vagy művészeti pályán haladó jegyzői szülőtlen árvák segélyezését, ha képességük, szorgalmuk és feltétlen magaviseletük kitűnő jeleit tapasztalják — eszközölni s őket kivételképen meghatározandó segélyezésben 18, illetve 20 éven túl is, de legfeljebb 24 éves korukig részesíteni. 38. §. Testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen keresetképtelen jegyzői árva 18, illetve 20 éves kora után is segélyben részesítendő; az ugyanazon egy családba tartozó ily árvák évi segélydija — számukra való tekintet nélkül — az apát megillető nyugdíj 20 százalékában állapittatik meg. Kelt Békósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1903. évi február hó 28-án tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Kiss László, várm. Il-od aljegyző. 44824/Il-c. 1903. Magyar kir. belügyminister. — Jóváhagyom — Budapest, 1903. évi május hó 9 ón (P. H.) A minister helyett: Széli Ignácz, államtitkár.
