Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-21 / 17. szám
141 Megrendelések gyűjtése végett felkereshető az a földbirtokos is, a ki gazdasága körében ipari, vagy gyári vállalatot folytat, (malom, szeszgyár, keményítőgyár, sajt. vaj- kószitő telep stb.) a mennyiben a megrendelés az illető ipari, vagy gyári vállalat körében eladható, vagy felhasználható árura vonatkozik. 4. §. Az idézett törvény 1. §-ának 2-ik bekezdésében az iparoshoz, vagy kereskedőhöz közvetlenül intézett egyes megrendelésekre vonatkozólag megállapított kivétel feltételezi, hogy a megrendelés határozottan megjelölt árura, vagy munkára irányuljon, a megrendelő önkéntes elhatározásán alapuljon s a kereskedőhöz vagy iparoshoz már előbb intóztetett légyen, mintsem a megbizott a megrendelőnél a megrendelés átvétele végett jelentkezik. Nincs tehát megengedve a megrendelés átvétele oly megkeresések alapján, melyek határozatlan, általános, egyszer s mindenkorra szóló megrendelési felhívást tartalmaznak, melyeket a kereskedő, vagy iparos tömegesen küld a feleknek kitöltés vagy puszta aláírás és elküldés végett, vagy melyek nem magához a kereskedőhöz, vagy iparoshoz, hanem csak megbízottjához eljárása közben intézteinek. 5. §. Az idézett törvény 2. §-ában kivétel tétetvén az irodalmi és művészeti terrnó- kekcnre nézve, ezek megrendelése csak annyiban korlátoztatik, amennyiben az 1848. évi XVIII. törvényczikk 45. §-a értelmében az úgynevezett „házaló, vagy zugkönyvárulók11 az illető hatóság rendőri felügyelete alatt állanak, a mely ezen felügyeleti hatáskörben megfelelő korlátozásokat is tehet. Ettől eltekintve tehát az irodalmi és művészeti termékek megrendelésének gyűjtése teljesen szabad s minthogy e törvényes kivétel a közműveltség terjesztése érdekében tétetett, az iparhatóságok tartózkodjanak még attól is, hogy az „irodalmi és művészeti termékek" forgalmát, szorosan magyarázzák. Nem veendők ki nevezetesen e fogalom alól a művészeti termékek iparilag előállított utánzatai (metszetek, szin- nyomatok) sem. 6. §. Az idézett törvény 3-ik §-ában nyert külön felhatalmazás alapján a törvény 1. §. 1. bekezdésének összes rendelkezései alól a következő kivételeket engedélyezem : 1-. a házi iparczikkekre, de csak azon feltétel alatt, ha a megrendelést gyűjtő a czikk házi ipari jellegét helyhatósági bizonyityánynyal igazolja; 2., a műszerekre és tudományoseszközökre ; 8., a varrógépekre ; 4., a nagyobb gazdasági gépekre; mint cséplőgépekre, vető és aratógépekre, mozdonyokra, lokomobilokra és gőzekékre, továbbá a gőzszivatytyukra és malomberendezésekre ; 5., a villamos erőátviteli és általános világítási és távbeszélő berendezésekre. A 4 pontban felsorolt czikkek megrendelésének gyűjtését a kisbirtokosoknál azonban csak azon feltétel alatt engedélyezem, ha a megrendelés a községi elöljáróság által a megrendelési, vagy szerződési okiraton hitelesíttetik. 7- §. Az idézett törvény 4. §-ában megállapított büntetés alkalmazására nézve utasítom az iparhatóságokat, hogy a kihágási eljárást minden esetben haladéktalanul indítsák meg és soron kívül tárgyalják. Előzetes letartóztatásnak csak az 1880. évi 38,547. szám alatt kelt belügyministeri rendelet 44. §-ában érintett azon esetekben van helye, ha az alapos gyanúval terhelt egyének rendes lak- vagy tartózkodási helyet nem igazolhatnak, ezekhez az átutazásban levő igazolvány nélküli külföldiek is számíttatván; vagy ha a szökést megkisérlették, vagy arra határozottan felismerhető előkészületeket tettek. Elitélés esetében a minták elkobzandók és ha értéket képviselnek, elárverezendők. Romlásnak kitett minták lefoglalásuk után azonnal elárverezendők, de az árverésen befolyt összeg jogérvónyes felmentés esetén a terheltnek visszaadandó. A minták elárverezéséből befolyt összegek kezelésére és hovaforditására nézve ugyanazok a szabályok követendők, mint a pénzbüntetések tekintetében. Kelt Budapesten, 1901. május hó 10-ón. Hegedűs s k, kereskedelemügyi m. kir. minister.
