Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-01 / 18. szám
Másolat. 9070-1902 B. M. szánni körrendelet. — Valamennyi vármegyei és város törvényhatóságnak. A pénziigyminister ur folyó évi január hó 21-én 106458. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy az évenkint végrehajtandó részletes felmérés és mérnöki helyszínelés alapján szerkesztett földadó munkálatok ellen azon évről-óvre ismétlődő panasz merült fel, hogy a birtokvalósitás alapjául szolgáló eme munkarészek birtoklási adatai, a legtöbb esetben nem felelnek meg a tényleges állapotnak, minek folytán a kataszteri birtokivek egy tetemes részének időt, fáradtságot és költséget igénylő átalakítása válik szükségessé. Ezen folyton ismétlődő panaszoknak okát a pónzügyminister ur abban találja, hogy a felmérési személyzet a birtokviszonyokkal ismerős községi jegyzők, illetve a rendezett tanácsú városok földadó nyilvántartói részéről nem részesül oly támogatásban, mint a minőt a kataszteri földadó munkálatok fontossága és helyessége feltétlenül megkövetel. A külső munkálat teljes befejezte után a birtoklási adatoknak helyes megállapítása czóljából bizottságilag megejtendő vóghelyszinelésnól ugyanis a községi jegyzők és a rendezett tanácsú városok földadó nyilvántartói daczára a meghívásnak sok esetben nem vesznek részt s egyáltalában kevés érdeklődést tanúsítanak a munkálatok menete iránt. Miután pedig a földadó helyes kivetésének nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a földadó kataszteri munkálatok a tényleges, valamint a hiteltelekkönyvi állapotnak megfelelően vétessenek föl, ennélfogva a helyes adókivetés, mint az 1886. XXIX. t.-cz. alapján szerkesztendő telekkönyvi betétek alapjául szolgáló eme földadó kataszteri munkálat helyességének érdekében felhívom a Czimet, miszerint a legorólyescbben intézkedjék az iránt, hogy a községi és körjegyzők által a külső munkálatokat megelőzőleg szerkesztendő s a kát föladómunkálatok tulajdonkópeni alapját képező, ház- és betüsoros névjegyzékek, az illetékes jegyzők által a legpontosabban szorkesztessenek és hogy a községi és körjegyzők, valamint a rendezett tanácsú városok földadó nyilvántartói a külső munkálatok befejezte után bizottságilag megejtendő zárhelyszinelósen mindenkor, mint a bizottság elnökei személyesen részt vegyenek, az eljáró tisztviselőt közreműködésükkel és a szükséges felvilágosításokkal és útbaigazítással támogatni szoros kötelességüknek tartsák, mert csakis a tulajdoni viszonyokkal teljesen ismerős községi jegyzők és városi földadó nyilvántartók közreműködése biztosíthatja a föld kataszteri munkálatok helyességét. Budapesten, 1902. április hó 10-én. A minister helyett: Széli Ignácz s. k. államtitkár- 85 — 7879. ikt. 1902. IV, Járási főszolgabíróknak, (iyulaváros tanácsának, mint elsőfokú iparhatóságnak, községi elöljáróságoknak és központi jegyzői tisztségnek Engedélyhez kötött iparüzletek után, az üzlethelyiségnek ugyanazon iparhatóság területén való változás esetén, engedélyi díj nem szedhető. A m. kir. kereskedelmi minister úr alábbi rendeletét tudomás és pontos alkalmazkodás végett tek. Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1902. évi ápril hó 28-án. Dr. F á b r y, alispán. Másolat 21366/VIII. A. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi magyar- országi másodfokú iparhatóságnak. (Budapest kivételével) Tudomásomra jutott, hogy egyes elsőfokú iparhatóságok a vendéglősöktől, kávéháztulajdonosoktól s más engedélyhez kötött ipart űző iparosoktól az ipartörvóny 45. §-a alapján az üzlethelyiség változtatása alkalmából akkor is beszedik a törvényben meghatározott engedélydijat, amidőn az üzlethelyiség ugyanazon iparhatóság területén, sőt ugyanazon községben, városban egyik helyről a másikra áthelyeztetik. Ezen gyakorlat nem egyeztethető össze az ipartörvóny vonatkozó rendelkezéseivel. Kétségtelen ugyan, hogy az engedélyhez kötött ipartüző iparos az üzlethelyiség minden változtatása alkalmával az uj üzlethelyiségre uj iparengedélyt köteles szerezni, mert az ipartörvóny 45. §-ának második bekezdése előírja, hogy engedélyhez kötött iparnál minden újabb üzleti hely külön engedély alá esik, az ipartörvóny 21. §-ban meghatározott enge- dély-dij azonban akkor, a midőn az engedélyhez kötött ipartüző iparos üzletét agyanazon elsőfokú iparhatóság területén régi helyéről máshová helyezi át, nem fizetendő, sőt Budapesten az ipartörvóny 21. §-ban meghatározott dijak akkor sem követelhetők, a midőn az üzlet egyik iparhatósági kerületből a másikba tétetik át. Az, hogy a jelzett üzlet-áthelyezésnél az engodély-dij lefizetése nem követelhető, egészen határozottan következik az ipartörvény 56. §-ából, melynek első bekezdése elő-
