Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

- 102

Az elmúlt három hónapban felmerült és megszűnt ragadós állati betegségek statistikáját a következőkben van szerencsém feltüntetni:

Fellépett:

1. Rühkór : 12 községben, összesen 33 udvarban.

2. Takonykor : 3 községben, összesen 3 udvarban.

3. Sertésvész : 4 községben, összesen 4 udvarban.

4. Veszettség: 4 községben, összesen 6 udvarban.

5. Lépfene : 7 községben, összesen 6 udvarban.

6. Sertésorbáncz: 3 községben, összesen 3 udvarban.

7. Hólyagoskiütés: 3 községben, összesen 9 udvarban.

Megszűnt:

1. Rühkór : 3 községben.

2. Takonykor: 3 községben.

3. Sertésvész : 6 községben.

4. Veszettség: 5 községben.

5. Lépfene : 7 községben.

6. Sertésorbáncz: 3 községben.

7. Hólyagoskiütés : 2 községben.

Kiválóan fejlett lótenyésztésünk emelésére közrehatni lesz hivatott az a kezdeményezés, a mely a Békéscsabán évenként megtartandó lukszus lóvásárok tartására irányul. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület initiativájára Békéscsaba község engedélyt kért és nyert minden évben ápril hó 24-én ily vásár tartására. Ez évben már meg is tartatott az első lukszus lóvásár, mely a felhajtott lovak száma és kiváló minősége tekintetében már kiválóan sikerült. Hogy a forgalom a felhajtáshoz viszonyítva kicsiny volt, annak okát abban találom, hogy a kezdeményezés stádiumában levő ügy nem ment át országos köztudatba és hogy az idő rövidsége miatt az összes körök figyelme nem volt felhívható a vásárra. Az eddigi siker bizton remélni engedi, hogy a vásárok hírének elterjedésével, valamint a lukszus lóvásároknak katonai lóvásárokkal való tervezett összekapcsolása esetén ezek a vásárok csakhamar jelentékeny közgazdasági tényezőkké fognak fejlődni.

Az állati járványos betegségek miatt felállított forgalmi korlátozások különösen a sertéstenyésztés és forgalom tekintetében éreztették káros hatásukat. Az ezen ügynek szabályozását tartalmazó 9300/1898. számú földmivelésiigyi ministeri rendelet ugyanis előírja, hogy a sertésszállitási engedélyek kiadásánál a kiindulási helyre illetékes hatóság az engedély kiadása előtt tartozik kikérni a rendeltetési helyre illetékes hatóság hozzájárulását. Ennek az intézkedésnek, a mely jelentékenyen késlelteti a szállítási ügyek elintézését, hátráltatja a forgalmat és a szállítóknak sokszor költséget, néha károkat okoz, tulajdonképeni gyakorlati jelentősége nincs, mert a szállítás feltételei a hivatolt ministeri rendeletben részletesen szabályozva vannak és ezek betartásának ellenőrzésére a hatóságok kötelezve lévén, a rendeltetési hely hatóságai úgy is minden esetben megadják a hozzájárulást a szállítási engedély kiadásához, az ellen tulajdonképen észrevételt nem is tehetnek, mert hiszen azokat a viszonyokat, a melyek az engedély kiadását befolyásolhatják, ők nem is ismerik, azokról csakis az engedélyező hatóság bir tájékozottsággal. Újabban még inkább megszűnt a szóban forgó rendelkezés fenntartásának szükségessége, mert az állategészségügyi közszolgálat államosításával a szállításoknál a m. kir. állatorvosok miiköduek közre és a szállítási szabályok kellő betartása biztosítottnak vehető, a rendeltetési hely hatóságának tehát a szállítás engedélyezése ellen tiltakozni oka nincsen és ilyen tiltakozás tényleg elő nem is fordul.

Mindezeknél fogva tisztelettel indítványozom, méltóztassék feliratot intézni földmivelésügyi

m. kir. minister úrhoz az iránt, hogy a 9300/1898. számú rendeletének vonatkozó pontját oly irányban változtassa meg, hogy a belföldi sertésszállitások engedélyezése egyedül a kiindulási hely hatóságának feltétlen hatáskörébe utaltassék és ezen jog gyakorlása a rendeltetési hely hatóságának hozzájárulásától függővé ne tétessék.

Ipari és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után még most sem észlelhető különösebb föllendülés. A pénz- és hitelviszonyok jobbra fordulásától remélem, hogy e téren legalább némileg javulni fognak a viszonyok.

Megemlítem e helyen, hogy a gyulai építőiparosok kezdeményezésemre hitel- és termelőszövetkezetet alakítottak, a mely már meg is kezdette működését.