Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-21 / 21. szám
- 148 — A tavaszi szántás, vetés, bárha a tavaszi időjárás azt késleltette, befejeztetett és a tavasziak elég jól keltek. A hideg időjárás és a megújuló fagyok a mezei növényekben károkat nem okoztak ugyan, de annál inkább a gyümölcsösökben úgy, hogy számbavehető gyümölcstermésre nincs kilátás. Gyümölcsfáink nagy része különben már a januári nagy hidegeket is erősen megsínylette. E helyen tartom megemlitendőnek, hogy az 1894. évi XII. t.-cz. életbelépte óta 6 év eltelvén, Füzes-Gyarmaton és K.-Ladányban, a hol a nyomásos gazdálkodás rendszere fenntartatott, a törvényben meghatározott feltételek szerint a közbirtokosság egytized része kérte ezen gazdálkodási rendszer megszüntetését. A megtartott szavazás eredménye szerint mindkét községben kimondatott a szabad gazdálkodás rendszerére való áttérés. E határozat F.-Gyarmaton jogerőre emelkedett. K.-Ladányi illetőleg pedig felebbezés alatt áll. A szeghalmi tagositási munkálatok a befejezéshez közelednek és a munkálatok során a lakosság körében támadt izgatottság már jó részben lecsillapult. Február hóban Arad, Csanád és Békésvármegyék gazdasági egyesületei B.-Csabán együttes gyűlést tartottak, melyen a dohánytermelés és beváltás kérdései behatóan tárgyaltattak és e tárgyban az egyesületek közös memorandumot terjesztettek a földmi vei ésügyi miuister ur elé. Az együttes ülés alkalmából ugyancsak Csabán több napon át nagy érdekű gazdasági előadások is tartattak. Birtokviszonyaink alakulása tekintetében felemlítem azon felette kedvezőnek jelezhető eredményt, hogy a Sz.-Szt.-Tornyai Schossberger-féle mintegy 4000 magyar hold területű birtokot Orosháza község parczellázása czéljaira megvásárolta és a tovább eladásra megnyitván az aláírásokat, pár nap alatt jelentkeztek az egész területre vevők, a kik a megszabott feltételek mellett 5—100 holdas parczellákban megvásárolják a birtoktestet. Örvendetes jele ez a község vállalkozása teljes sikerének és bizonysága annak, hogy a parczellázás által tényleg nagy szükség elégittetett ki. A gyomai Wodiauer-féle birtok egyes részeinek parczellázása magán tevékenység tárgya és abból egyes idegen vármegyebeliek vásároltak, de Békésvármegyebeliek nem, a minek okát abban vélem feltalálni, hogy a földek kevésbbé jó minőségűek, a belvizektől való mentesítésük még nincs befejezve és igy kisebb parczellákban nem vehetők jövedelmező miveiés alá. A múlt hóban nagy érdekű előadásokat tartott vmegyénk főispánjának elnöklése alatt Gyulán és Csabán Sierbán miuisteri tejgazdasági felügyelő, tejszövetkezetek alakítása tárgyában. Az előadásokat nyomon követte a szervezkedési actió, s e szövetkezetek immár alakulóban is vannak Gyulán és Csabáu. Ezek remélhetőleg befolyással leendőnek a tejtermékek kedvezőbb értékesítésére s majdan mezőgazdaságunk belterjesebbé váltára. Öntözés. A törvényhatósági bizottságnak indítványomra 5 év előtt indított actiója, hogy vármegyénkben gazdasági öntöző müvek létesittessenek, a közelben eredményekre fog vezetni, a mennyiben a földmivelésügyi kormány kérelmünkhöz képest elkészítette az Elővizcsatorna vidékének, mintegy 3000 kát. holdnak öntözésére vonatkozó terveket, és Csaba községe vállalkozott a község közvetlen közelében a csaba—gyulai vasút vonala és a lencsési-ut között fekvő u. n. Borju-rét szikes területének öntözésére való berendezésére. Ez a próbatelep már teljesen elkészült és a legközelebbi időkben már megnyitható lesz a tervezett nagyjelentőségű munka ezen első részlete. Daráuyi Ignácz földmivelésügyi m. kir. minister urat, kinek erkölcsi és anyagi támogatása az egész terv kivitelének megkezdését lehetővé tette, személyesen felkértem, hogy a megnyitáson megjelenni méltóztassék, a mire ő kilátásba is helyezte lejövetelét, ha nem is az első öntözés, hanem később az üzem megtekintésére. A csabai öntöző telepnek igy előzetesen az általános munkálatokból kiszakítva történt létesítése azért volt indokolt, mert egyrészt ezen munkálat kísérletül fog szolgálni, mert továbbá a nagyobb arányokban való öntözés a rendelkezésre álló erők csekélysége miatt úgy is csak fokozatosan lesz létesíthető és végül mert ezideig nem volt biztosítva az, hogy a Gyula felett készült duzzasztó müvei az Eiőviz-csatornába beszorított és abból öntözésre használt viz minden időben, nevezetesen akkor, ha a csatorna visszatorkolásánál a Körös folyóvíz állása magasabb, visszabocsát- ható lesz, más szóval fent forgott volna annak veszélye, hogy ily esetben az öntözött terület a megengedett időn túl is kényszerűségből viz alatt hagyatott és a termesztmény ez által tönkre tétetett volna. Most már az alsó-fehér-körösi társulat elismerésre méltó buzgalmából és áldozatkészségével az öntözőmüvek létesítésének ezen akadálya is elhárittatott, a mennyiben a nevezett társulat, melynek árvédelmi területébe esik az Élőviz-csatorna völgye, ennek békési torkolatánál
