Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-21 / 21. szám
280000 korona költséggel egy szivattyútelepet létesítvén, ennek és az említett duzzasztónak segélyével a csatorna vize bármikor az öntözőmiivek kívánalmához képest szabályozható lesz és igy nincs akadálya annak, hogy a készen álló tervek — a borju-réti mintatelep beválása után, — egyébb részeikben is végrehajtassanak. Szövetkezetek. Az országos központi hitelszövetkezet kötelékében a vármegye területén 14 szövetkezet alakult, u. m. Békés, Bánfalva, Gyom a, Gyula (ipari), Kondoros, K.-Ladány, Körös- Tarcsa, Mezőberény (gabonaraktárral), Orosháza (egy gazdasági és egy ipari), Sámson, Szeut-András, Tót-Komlós és Uj-Kigyós községekben. A szövetkezetek tagjainak száma a múlt évi zárókimutatások szerint 4519, a jegyzet üzletrészek száma 11473, ezeknek értéke 584570 korona volt. E helyen megemlítem, hogy a vármegye közúti alapja az országos központi hitelszövetkezet alapjába befizetett 40,000 korona alapítványi üzletrész után a múlt évről 3 százalék osztalékot kapott. A gazdasági munkás és (*seléd-segélypénztár intézménye vármegyénk minden községében behatóan ösmertetett a munkás nép előtt. Népünk conservativismusa s o törvény életbe lépésének kereseti szempontból való kedvezőtlen időpontja folytán azonban munkásaink igen kis számban léptek be eddig a segély pénztárba, remélhetőleg azonban később megbarátkoznak ez üdvös intézménnyel, s az aratás után többen igyekeznek a segélypénztárba való belépéssel sorsukat s családjuk sorsát biztosítani. r IV. Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügye az elmúlt február, márczius és április hónapokban elég kedvező volt, a mennyiben a ragadós állati betegségek kis számban és minden esetben szórványos jelleggel merültek fel. A betegségek lényegesebb forgalmú korlátozást vagy számot tevőbb elhullásokat nem okoztak, másrészt az uralkodott betegségek a fent jelzett idő alatt nagyobbrészt meg is szűntek. Legtömegesebben, de következményében minden hátrány, illetve elhullási veszteség nélkül a rühkór betegség fordult elő. Kedvező volt az állapot a sertésvész tekintetében is, moly körülménynek tudandó be, hogy Békésvármegyének Ausztriába irányuló s több mint egy év óta erősen korlátozva volt sertésforgalma szabaddá tétetett. Egy óbbként a sertésvész betegség lefolyása gyors és enyhe volt. A nagyobb hasznos házi állatok között csupán a takonykor és lépfone betegség okozott elhullásokat, nevezetesen takonykór miatt 13 drb. ló irtatott ki, és lépfenében 7 drb szarvasmarha hullott el. A fent. jelzett 3 hónap alatt felmerült és megszűnt ragadós állati betegségek statistikája a következő: Fellépett: 1. Rühkór 12 községben összesen 23 udvarban. 2. Takonykor 5 » 9 » 3. Sertésvész 5 » 7 I 4. Lépfene 4 I » 7 » 5. Veszettség 1 » > 1 » 6. Sertésorbáncz 1 » i 1 > M e g s z ü n t 1. Rühkór 7 községben összesen 12 udvarban. 2. Takonykor 3 » 3 » 3. Sertésvósz 5 » » 7 4. Lépfene 3 $ 6 » 5. Veszettség 2 » 2 » 6. Sertésorbáncz 1 » » 1 » V. Közúti ügyek. Az 1901/2. évi közúti költségelőirányzat miudezideig nem lett helybenhagyva, minélfogva a folyó évi közúti adó mindekkoráig nem volt kivethető s az a múlt évi kivetés arányában szedetik be. A közúti költségvetés kapcsán határoztatván el a békés—gerlai útnak kiépítése is, e határozat ministeri jóváhagyásának hiányában mindezideig nem intézkedhettem ez útszakasz kiépitóse iránt — 149 -
