Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-12 / 15. szám

- 103 ­lesek a fent kitűzött határidőben vallomást adni és hiteles könyvkivonatokkal igazoltan kimutatni, hogy a vállalatuk által az adóévet megelőző három évben elért üzleti ered­ményből mennyi esik a kedvezményezett és mennyi a nem kedvezményezett iparágakra, illetve a közös raktárban tartott iparczikkekre. 3. Az állami kedvezményekben részesített, nyilvános számadásra kötelezett válla­latok még abban az esetben is, ha a vállalat mindegyik üzemágára adómentességet él­veznek, kötelesek évenként (márczius hó 15—31. közti időben) részletes vallomást adni, illetőleg az 1875. évi XXIY. t.-cz. 10. §-a értelmében mérleget (nyereség- és veszteségi számlát) s közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot beterjeszteni, valamint a III. osztályú ke­resetadó, illetőleg a tőkekamatadónak a vállalat szavatossága mellett leendő kivetése végett kimutatni azokat az összegeket, melyeket igazgatósági és felügyelő-bizottság tag­jai s tisztviselői részére jutalékok czimén és netán felvett elsőbbségi, vagy jelzálog­kölcsönök után kamatok czimén az elmúlt évben kifizettek. Az 1. pont alatt emlitett bejelentések helyességét szükség esetén a pénzügyigaz­gatóság (adófelügyelő) megkeresésére az illetékes kerületi kir. iparfelügyelő erősiti meg. A 2. pont alatti bevallások helyességét a törvény 1. §-ának 2. g) pontjában fel­sorolt bányászati vállalatok, valamint a törvény 1. §-ának 2. j) pontjában említett ku­tató és termelő vállalatokat, illetőleg szükség esetén ugyancsak a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) megkeresésére az illetékes m. kir. bányakapitányság bírálja el. 6. §. Azon gyárak és ipartelepek, melyek a vállalat csupán bizonyos részének tá­mogatására részesülnek állami kedvezményekben, tartoznak magukat úgy a kedvezmé­nyezett, mint a kedvezményekben nem részesített iparágakra vonatkozó külön-külön könyvvezetés kötelezettségének és módozatainak alávetni. Ezen vállalatok tulajdonosai kötelesek azon üzemágakra, melyek állami kedvezmé­nyekben részesülnek, főkönyveikben külön számlát nyitni és mérlegeikben (a nyereség és veszteségi számlán) az üzleti év végeredményét külön télelek alatt feltüntetni. Ha azonban a kedvezményezett gyár vagy ipartelepnek üzeme, a kedvezmények tartama alatt oly iparczikkek előállítására terjesztetik ki, melyek a törvény alapján ked­vezményekben nem részesíthetők, az ezen iparczikkekböl eredő adóköteles kereseti nyere­mény a jelen §. szerinti külön könyvelés és adóvallomás tárgyát képezi még abban az esetben is, ha az illető gyár vagy ipartelep a törvény 5. §-ában foglalt felhatalmazáshoz képest, az eredeti egész üzemére arányosan leszállított időtartamra kedvezményeztetett. A kedvezményekben nem részesithető, később bevezetett ilyen üzemek megkezdé­sének napja a gyár vagy ipartelep helyére, valamint a vállalat igazgatóságának szék­helyére nézve illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnál, (adófelügyelő) és kerületi kir. ipar­felügyelőnél azonnal bejelentendő. E bejelentés elmulasztása, a már engedélyezett állami kedvezmények elvesztését vonja maga után. Az állami kedvezményekben részesített azon ipartelepek, melyek sózott-, száritott- és füstölt húst, kolbászt és kolbászféléket készítenek, a külön könyvvezetésen kívül kötelesek még a kedvezményekben kizárólag részesithető kivitt czikkek mennyiségét az illető közlekedési vállalat feladási vevényeivel vagy fuvarleveleivel igazolni. 7. §. A törvény 5. §-a értelmében oly gyárak, illetőleg ipartelepek részére, a melyeknek nem valamennyi üzemága részesithető állami kedvezményben, a törvény 2. §-ának a) és d) pontjaiban megjelölt kedvezmények hatálya, a gyár vagy ipartelep tulajdonosainak kérésére a kedvezményezhető és a kedvezményben nem részesithető üzem­ágak arányában leszállított üzemtartamra kiterjeszthető. A törvénynek e most említett rendelkezései nem alkalmaztatnak a sózott-, szári­rost és füstölt húst, kolbászt és kolbászféléket készítő ipartelepekre és ezeknek csakis a kiviteli üzletága kedvezményezhető; nem esnek a törvény e határozmánya alá, továbbá a villamosságot előállító azon ipartelepek, melyek ipari czélokra hajtó erőt szolgáltatnak. Az arányos időtartam meghatározásánál különösen a következők mérvadók: 1. Az az arány, melyben a kedvezményekre törvényes igénynyel biró üzemágakba befektetett tőke a nem kedvezményezett üzemágakba beruházott tőkéhez áll. 2. A törvény értelmében kedvezményezhető és a kedvezményekben önmagukban nem részesithető termelt cziakeknek egymás közötti aránya és jövedelmezősége. 3. Az e különböző üzemágaknál alkalmazott munkások számaránya. 8. §. Az 1870. évi LI. t.-cz. 2. §-ában meghatározott adómentesség az e kedvez­ményben részesithető épületek felépítése napján veszi kezdetét és mindaddig érvényben marad, mig ezek az épületek a jelen utasítás 3. §-ában körülirt rendelkezésüktől el nem vonatnak és az abban kitötött feltételek fennforognak. Az 1899. XL1X. t.-cz. 2. § ának a) és b) pontjaiban emlitett adókedvezmények hatályának kezdő pontja azon esetben, ha a kedvezmények engedélyezése a gyár-, ille­tőleg ipartelep létesítését megelőzőleg kérelmeztetett, az üzem megkezdésének napjától, írásbeli intézkedésekre fentartott hely i

Next

/
Thumbnails
Contents