Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-12 / 15. szám
- 103 lesek a fent kitűzött határidőben vallomást adni és hiteles könyvkivonatokkal igazoltan kimutatni, hogy a vállalatuk által az adóévet megelőző három évben elért üzleti eredményből mennyi esik a kedvezményezett és mennyi a nem kedvezményezett iparágakra, illetve a közös raktárban tartott iparczikkekre. 3. Az állami kedvezményekben részesített, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok még abban az esetben is, ha a vállalat mindegyik üzemágára adómentességet élveznek, kötelesek évenként (márczius hó 15—31. közti időben) részletes vallomást adni, illetőleg az 1875. évi XXIY. t.-cz. 10. §-a értelmében mérleget (nyereség- és veszteségi számlát) s közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot beterjeszteni, valamint a III. osztályú keresetadó, illetőleg a tőkekamatadónak a vállalat szavatossága mellett leendő kivetése végett kimutatni azokat az összegeket, melyeket igazgatósági és felügyelő-bizottság tagjai s tisztviselői részére jutalékok czimén és netán felvett elsőbbségi, vagy jelzálogkölcsönök után kamatok czimén az elmúlt évben kifizettek. Az 1. pont alatt emlitett bejelentések helyességét szükség esetén a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) megkeresésére az illetékes kerületi kir. iparfelügyelő erősiti meg. A 2. pont alatti bevallások helyességét a törvény 1. §-ának 2. g) pontjában felsorolt bányászati vállalatok, valamint a törvény 1. §-ának 2. j) pontjában említett kutató és termelő vállalatokat, illetőleg szükség esetén ugyancsak a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) megkeresésére az illetékes m. kir. bányakapitányság bírálja el. 6. §. Azon gyárak és ipartelepek, melyek a vállalat csupán bizonyos részének támogatására részesülnek állami kedvezményekben, tartoznak magukat úgy a kedvezményezett, mint a kedvezményekben nem részesített iparágakra vonatkozó külön-külön könyvvezetés kötelezettségének és módozatainak alávetni. Ezen vállalatok tulajdonosai kötelesek azon üzemágakra, melyek állami kedvezményekben részesülnek, főkönyveikben külön számlát nyitni és mérlegeikben (a nyereség és veszteségi számlán) az üzleti év végeredményét külön télelek alatt feltüntetni. Ha azonban a kedvezményezett gyár vagy ipartelepnek üzeme, a kedvezmények tartama alatt oly iparczikkek előállítására terjesztetik ki, melyek a törvény alapján kedvezményekben nem részesíthetők, az ezen iparczikkekböl eredő adóköteles kereseti nyeremény a jelen §. szerinti külön könyvelés és adóvallomás tárgyát képezi még abban az esetben is, ha az illető gyár vagy ipartelep a törvény 5. §-ában foglalt felhatalmazáshoz képest, az eredeti egész üzemére arányosan leszállított időtartamra kedvezményeztetett. A kedvezményekben nem részesithető, később bevezetett ilyen üzemek megkezdésének napja a gyár vagy ipartelep helyére, valamint a vállalat igazgatóságának székhelyére nézve illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnál, (adófelügyelő) és kerületi kir. iparfelügyelőnél azonnal bejelentendő. E bejelentés elmulasztása, a már engedélyezett állami kedvezmények elvesztését vonja maga után. Az állami kedvezményekben részesített azon ipartelepek, melyek sózott-, száritott- és füstölt húst, kolbászt és kolbászféléket készítenek, a külön könyvvezetésen kívül kötelesek még a kedvezményekben kizárólag részesithető kivitt czikkek mennyiségét az illető közlekedési vállalat feladási vevényeivel vagy fuvarleveleivel igazolni. 7. §. A törvény 5. §-a értelmében oly gyárak, illetőleg ipartelepek részére, a melyeknek nem valamennyi üzemága részesithető állami kedvezményben, a törvény 2. §-ának a) és d) pontjaiban megjelölt kedvezmények hatálya, a gyár vagy ipartelep tulajdonosainak kérésére a kedvezményezhető és a kedvezményben nem részesithető üzemágak arányában leszállított üzemtartamra kiterjeszthető. A törvénynek e most említett rendelkezései nem alkalmaztatnak a sózott-, szárirost és füstölt húst, kolbászt és kolbászféléket készítő ipartelepekre és ezeknek csakis a kiviteli üzletága kedvezményezhető; nem esnek a törvény e határozmánya alá, továbbá a villamosságot előállító azon ipartelepek, melyek ipari czélokra hajtó erőt szolgáltatnak. Az arányos időtartam meghatározásánál különösen a következők mérvadók: 1. Az az arány, melyben a kedvezményekre törvényes igénynyel biró üzemágakba befektetett tőke a nem kedvezményezett üzemágakba beruházott tőkéhez áll. 2. A törvény értelmében kedvezményezhető és a kedvezményekben önmagukban nem részesithető termelt cziakeknek egymás közötti aránya és jövedelmezősége. 3. Az e különböző üzemágaknál alkalmazott munkások számaránya. 8. §. Az 1870. évi LI. t.-cz. 2. §-ában meghatározott adómentesség az e kedvezményben részesithető épületek felépítése napján veszi kezdetét és mindaddig érvényben marad, mig ezek az épületek a jelen utasítás 3. §-ában körülirt rendelkezésüktől el nem vonatnak és az abban kitötött feltételek fennforognak. Az 1899. XL1X. t.-cz. 2. § ának a) és b) pontjaiban emlitett adókedvezmények hatályának kezdő pontja azon esetben, ha a kedvezmények engedélyezése a gyár-, illetőleg ipartelep létesítését megelőzőleg kérelmeztetett, az üzem megkezdésének napjától, írásbeli intézkedésekre fentartott hely i
