Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-12 / 15. szám

— 104 írásbeli intézkedésekre

feiita.iott helyt

azon esetben pedig, ha a kedvezmények engedélyezése iránti kérvény benyújtásakor a gyár, illetőleg ipartelep már üzemben volt, annak az évnek kezdetétől számítandó, a mely évben a kedvezmények elnyerése iránti kérvény benyujtatott.

A kedvezmények tartamának kezdőpontja azonban nem eshetik korábbra, mint a mikor az üzem megkezdetett.

9. §. Az állami kedvezményekben részesülő gyári és iparvállalatok részére, az 1899. évi XLIX. t.-cz. 2. §-ának b) pontjában biztosított kedvezmények kiterjednek a gyári telkek és épületek, valamint azok tartozékát képező gyári gépeknek megszerzéséért és átíratásáért járó illetékekre és községi dijakra, ba pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesittetnek, illetőleg ha a kedvezmények érvényének tartama alatt részvénytársaságokká alakulnak át, ezenfelül az illeték-egyenérték alól, továbbá a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbitá- sával, valamint a részvényeknek, vagy elsőbbségi kötvényeknek úgy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt, tőkefele inelés czéljából a kedvezményezés tartama alatt történő kibocsátásával járó szerződések, az e szerződésekkel kapcsolatban kiállított egyéb okiratok és a részvények és elsőbbségi kötvények után járó bélyeg- és illeték és községi dijakra.

10. g. A gyári telkek és épületek megszerzése (vétel, bérlet, ajándék, csere) részére biztosított illetékmentesség azonban nem terjed ki a gyár czéljaira szerzett telken lévő vagy emelendő tiszti- és munkáslakásokra, sem az e czélra szolgáló telekrészekre, sem kertekre, sem a gyári üzemhez szükségelt anyagot szolgáltató ingatlanokra, mint erdők, bányák és más hasonló rendeltetéssel biró ingatlanok megszerzésére. A mennyiben tehát ily ingatlanok együttesen szereztetnek meg oly ingatlanokkal, melyek megszerzése illetékmentességben részesíthető, ez a mentesség csak a kedvezményekben részesíthető ingatlanokra eső vételár, illetőleg az illeték kiszabás alapjául szolgáló értékalap hányadának megfelelő mérvben érvényesítendő.

11. §. Abban az esetben, ha a gyárak, illetve ipartelepeknek nem valamennyi üzemága részesíthető az állami kedvezményekben, a törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények csak abban a mértékben érvényesíthetők, mint a törvény 2. §-ának aj és d) pontjában megjelölt adókedvezményekre nézve történt és pedig:

a; ha ezekre nézve a gyár- vagy ipartelep tulajdonosának kérésére a törvény 5. §-ának második bekezdése szerinti eljárás vétetett foganatba és az illetékkedvezmények mérve a jelen §. b) 1. pontja szerint a tőkék alapján megállapítható nem volna, akkor a törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények olyan mérvben érvényesitendők, a mely mérvben a törvény 2. §-ának a) és d) pontjában megjelölt adókedvezmények időtartama a kedvezményezhető és a kedvezményekben nem részesíthető üzemágak arányában kiterjesztetett. Ha pl. a törvény alapján az állami kedvezmények valamely gyár vagy ipartelep bizonyos üzemága részére 9 évi időtartamra lennének engedélyezendők, azonban a törvény 5. §-a alapján a kedvezmények a gyár vagy ipartelep valamennyi üzemére kiterjesztve 3 évre leszállított időtartamra adattak meg, ez esetben a törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények is a leszállított időtartam arányában, vagyis az egész illeték egyharmad része erejéig lesznek nyújthatók;

b) ba pedig az ilyen, csak részben kedvezményezhető gyárakra, illetve ipartelepekre nézve a törvény 5. §-a szerinti eljárás nem alkalmaztatik, illetőleg nem alkalmazható, a törvény 2. g. b) pontjában foglalt kedvezmények érvényesítésénél a körülményekhez képest mérvadóul veendő:

1. első sorban az az arány, melyben a kedvezményekre törvényes igénynyel biró üzemágakba befektetett tőke a nem kedvezményezett üzemágakba beruházott tőkéhez áll,

2. másodsorban a törvény értelmében kedvezményezhető és a kedvezményekben önmagukban nem részesíthető termelt czikkeknek egymás közti aránya

3. és végre ha a fenti 1-ső és 2-ik pont szerinti eljárás nem alkalmazható, a különböző üzemágaknál alkalmazott munkásoknak számaránya.

12. §. Ha az állami kedvezményezés időtartama alatt a kedvezményeket élvező gyáros személyében változás áll be, vagy a kedvezményekben részesített gyár elhelyeztetik, végül, ha a gyár üzeme a törvény alá eső újabb czikkekre kiterjesztetik (27. §.) a törvény 2. §. b) pontjában foglalt kedvezmények az idevonatkozó jogügyletekre nézve is teljes mértékben érvényesitendők, ha az eredetileg engedélyezett állami kedvezmények átruháztalak, illetve kiterjesztettek.

13. §. A törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények rendszerint attól az időponttól addig az időpontig érvényesülnek, mely az adókedvezményekre nézve az illető kormányhatósági rendeletben megállapittatott.

Az elől említetett kedvezmények időpontját illetőleg, ettől eltérésnek csak akkor lehet helye, ha a vonatkozó jogügylet megkötése alkalmával a vonatkozó szerződés-