Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-09 / 14. szám
- 91 III. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az őszi vetések még mindig gyengék, a hideg időjárás folytán kellően fejlődni nem voltak képesek, sok helyen ki is pusztultak s az igy üresen maradt föld tavaszival vettetett he. A tavaszi szántás, vetés általában megkezdetett. A nyári aratási szerződések megkötése folyamatban van. Az ipar és kereskedelem terén semmi említésre méltó mozzanat nem merült fel. IV. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A kikázasitó és temetkezési egyletek működésében előfordult szabálytalanságokra vonatkozólag tisztelettel a következőket terjeszteni elő : Konkrét panaszok az »I. Gyula és vidéke fiú- és leánykiházasitó és temetkező társulat,« a »bókési negyedik temetkezési egylet,* a »békési hetedik temetkezési egylet* és a »békési polgári temetkezési egylet* ellen tétettek, melyek a békési egyletekre nézve a községi elöljáróság, illetve főszolgabíró által is megvizsgáltattak. A panaszok megvizsgálására kiküldöttem a vármegyei számvevő tisztség egy tagját, kinek vizsgálata azonban csak a konkrét panaszokra, a társulatok vagyoni helyzetének megállapítására, valamint az ügy és pénzkezelés helyességének megállapítására szorítkozott, mert minden részletre kiterjedő, az összes érdekeltek könyveinek bekivánásával járó vizsgálatot, a mi a négy egyletnél több hónapot vett volna igénybe, a vármegyei tisztviselők rendes elfoglaltsága miatt tartatnom nem lehetett. Az »I. Gyula és vidéke fiú- és leánykiházasitó társulat« 1895. deczember havában alakult és azóta két Ízben módosította alapszabályait, de az utolsó alapszabályok csak rövid ideig alkalmaztattak, azok hiányos és gondatlan életbeléptetése miatt a társulat működését beszüntetni lévén kénytelen. Az ügyvitel helyessége tehát a vizsgálat során az első két alapszabály figyelembevételével biráltatott el és megállapittatott, hogy abban lépten nyomon fordulnak elő kisebb szabálytalanságok, melyek nagy részben a kezelés módjának hiányos és tökéletlen voltából erednek. Az ezen csoportba tartozó bajok azonban a társulat egészére hátrányos következményekkel kisebb jelentőségüknél fogva nem voltak, de vannak kezelési mulasztások és alapszabály ellenes cselekvények, melyek okai voltak vagy legalább siettették a társulatnak anyagi romlását. E tekintetben különösen felemlítem azon mulasztást, mely a tagok eseti dijainak késedelmes behajtásával és az e tekintetben követett enyhe, gondatlan eljárással megakasztá a társulat működését. Elég itt azon tényre utalnom, hogy a vizsgálatkor 4282 frt 61 kr. készpénz vagyon mellett 16757 frt 40 kr. beszedetten hátraléka volt az egyletnek, a mi már maga lehetetlenné teszi, hogy az egylet a vele szemben tagjai részéről fennálló igényeknek eleget tegyen, miután az alaptőke megcsorbítása az alapszabályok szerint — bár eredménytelenül — tiltva van. A hátralékoknak ily nagy összegre való felszaporodása annál is inkább vétkét képezi a társulat vezetőségének, mert a társulat tagjai a legszegényebb néposztály közül kerülvén ki, kétségtelennek látszhatott, hogy a szegény tagok nagy összegű tartozásaikat kiegyenlíteni már nem lesznek képesek. A társulat korai bukását előidézett másik főok az alapszabályoknak a tagok korára vonatkozó intézkedését áthágó szabálytalanság volt. Az első alapszabály nem szabja ugyan meg a felvehető gyermekek legmagasabb életkorát, de több helyének szövegezéséből megállapítható, hogy csak gyermekek és nem egyszersmind házasuló korbau levők irhatok bele az egyletbe. A második alapszabály már kimondja, hogy tagoknak felvehetők 19 éven aluli fiuk és 15 éven aluli leányok. Mindezek daczára csaknem kivétel nélkül — kétségtelenül szándékosan — ezen koron túl levők, nem ritkán a házasság küszöbén vagy közvetlenül a nagykorúság előtt állók vétettek fel a társulatba. Ezen eljárás eredménye, hogy a tagok legtöbbje csak rövid ideig tagja az egyletnek, alig néhány forint befizetése után kikapja a befizetéshez arányitva igen magas járulékát, ezzel a házassági esetek száma igen magasra (egy évben 300-on is felül) emelkedik, a mi viszont a tisztviselők részére eső tiszteletdijat emeli nem megvetendő összegre. A szegényebb tagok nem győzik az eseti dijak befizetését, mig a régiek csakhamar elérik az alapszabályok által előirt legmagasabb összeget, amelynél a további hozzájárulástól felmentetnek, tehát a fokozott kiadások mellett megcsappan a társulat bevétele.