Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-09 / 14. szám

- 92

De a mi a társulat romlásának előbb-utóbb feltétlenül, az alapszabályok legpontosabb betartása mellett is előidézője lett volna, az épen maga a társulat alapszabálya, mely szerint a társulat téves számítás alapján van szervezve. Ezen állításom megokolását — minthogy ez nem csupán ezen vagy néhány társulatnál észlelhető sporadikus eset, de a legtöbb társulatra nézve, különösen az újabban alakultakra nézve fennáll, — későbbre hagyva itt csak jelzem, hogy a társulat nem takarékszövetkezeti vagy kölcsönösségi alapon lévén szervezve, minden tagjánál a későbbi tagok pénzéből túlmagas ráfizetéseket tett és igy be kellett állani a kezelési szabálytalanságok miatt a rendesnél 5—6 évvel előbb az ügymenet zátonyra jutásának annál is inkább, mert a társulat bőkezűen osztogatta a kezelési költségeket és tisztelet-dijakat is. Hogy ezek magas voltáról is képet nyújtsak, jelzem, hogy 1896. évben 1746 frt 50 kr. 1897. évben 2263 frt 80 kr., 1898. évben 2225 frt 20 kr. és az 1899. csonka évben 1864 frt fizettetett ki csupán a tisztviselők tiszteletdijára és a pénzszedők fizetésére, a miből pl. az elnöki tiszteletdij 318 frt, 466 frt, 468 frt és 494 frtot tett ki a mondott években.

A társulat vezetősége nem ismerte fel a bajnak az alapszabályokban rejlő főokát és azt csupán a tagok számának csökkenésében kereste; hogy pedig több tagot szerezhessen és jövedelmeit nagyobbitsa, az alapszabályok módosításával felemelte a befizetéseket és kimondotta, hogy mindenkinek a befizetett tőkét kétszeresen adja vissza. A téves számításon alapuló rendelkezés csakhamar megbosszulta magát és a magas járulékok oly gyorsan kimerítették a társulat anyagi erejét, hogy az 1899. november havában beszüntette működését. Azóta — mindezideig eredménytelenül — kísérleteket folytat uj életre ébresztése iránt, a mi azonban igen kétséges kimenetelű, mert jutalékra jogosult tagjai perrel támadták meg és bírói utón szedik szét még megmaradt kicsiny tőkéjét, inig 800 tagja teljesen oda vesztette keservesen összetakaritott tőkéjét.

A békési polgári temetkezési egylet 1898. évi deczember hó 26-án alakult meg és bár alapszabályai csak 1898. évi április 18-án láttattak el bemutatási záradékkal, az egylet működését már az alakuláskor megkezdette. A megtartott vizsgálat az egyletre vonatkozólag a következő körülményeket derítette ki: Az alapszabályok ellenére orvosi bizonyítvány nélkül is vétettek fel tagok az egyletbe. Az egylet felállításának költségeire rendelt 600 korona a tisztviselők között osztatott szét. Az alapszabályok azon intézkedése alapján, hogy »az igazgató-tanács tagjai egyenként rendes tiszteletdijban részesülnek, a mi halálesetenként 5 koronát meg nem halad- haU — az elnök anélkül, hogy ez irányban a közgyűlés vagy választmány határozatát kikérte volna, minden halálesetnél, minden tisztviselő részére 5 koronát, összesen tehát esetenként 30 koronát utalt ki tiszteletdij czimén, a mi nemcsak szabálytalan, de oly magas összeg is, hogy különösen később évenként nehány ezer koronát téve ki, egyik főoka lehet a társulat romlásának. Egy másik esete a jogosulatlan utalványozásnak, hogy 20 korona az igazgató-tanács tagjainak azon a czimen utaltatott ki, mert valami nyomtatványt ennyivel olcsóbban csináltattak meg az egyik nyomdásznál, mint azt a másik tette volna. — Az egylet pénzkezelése rósz rendszerű, biztonságot áttekintést nem nyújt, az ellenőrzést megneheziti; a kiadási tételek legnagyobb része nincs okmányolva. Az egylet hibás alapon van szervezve, mely mellett fenmaradása nem biztosított, szervezete alkalmas arra, hogy üzérkedésre és visszaélésekre használtassék fel idegenek részéről is, általában az egyleti ügyek vezetése nélkülözi azon gondosságot, amelyet tőle elvárhatnánk.

A békési IV. temetkezési egylet vagyonkezelési rendszere általában megfelelőnek látszik és alkalmasnak arra, hogy annak alapjai az egylet ügyei rendben vezettessenek, de különösen régebben a részletekben sok hiány és szabálytalanság mutatkozik. Az alapszabályok legtöbb rendelkezése figyelemben tartatik, e tekintetben kivétel a felveendő tagok korára vonatkozó intézkedés, moly a kort 10—60 évek között állapítja meg és ennek daczára 70, sőt 80 éven felüli tagok is felvétettek az egyletbe. Az alapszabályok a tisztviselők részére tiszteletdijat nem állapítanak meg, a közgyűlés sem hozott ily tárgyú határozatot, mégis az ily határozat hozatalára fel nem jogosított választmánynak egy határozatára alapítva a tisztviselők részére minden haláleset után 20 korona a f. év január elseje óta pedig 24 korona tiszteletdij fizettetik ki az egylet pénztárából. Ezen egylet is rósz alapon van szervezve, az egylet a befizetők követeléseinek kielégítésére szolgáló tőkét nem gyűjthet és az alapszabályok hiányos intézkedései az üzérkedésre és visszaélésekre alkalmat nyújtanak.

A békési VII. temetkezési egylet, amelynek alapszabályai 1899. évi szeptember hó 22-én hagyattak jóvá, a legszomorúbb képét tárja föl azon könnyelmű és vétkes kezelésnek, melynek ezen egyletek szervezetük hiányosságai miatt mindenkor ki vannak téve. A megtartott vizsgálatok ezen egyletnél általában megállapították, hogy az alapszabályokat figyelembe