Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-08 / 10. szám

- 73 ­addig valami csapás nem éri, nyár derekán ujjnyi hosszú, igen szőrös és rette­netes falánk hernyó lesz, mely, ha az egyik fát lekopasztotta, átvándorol a má­sikra s egyik kertből, ha már összes fáját megfosztotta lombjától, átmegy a második és harmadikba. De a gonosz hernyók sora ezzel még nincs kimerítve. Ha a közóptörzsü vagy a fiatal gyümölcsfák vékony hajtásainak ághegyeit gondosabban megnéze­getjük, fel fog tűnni egyik-másik esztendőben, hogy ezeken az ághegyeken sajátszerü gyűrűk vannak. Ez olykor a két vagy három utolsó előtti szem (rügy) között van és majdnem fél ujjnyi széles szürke övocske alakjával bir, mely a hajtást egészen körülveszi. Ezt a szürke övecskót nem lehet az ághegyről le­húzni, mert igen erősen van oda illesztve s azonfölül igen kemény is. Az egész olyan, mintha mákszemnyi, szürke szinü s tömérdek sok mennyiségű gyöngyöcs- kóből volna összeragasztva. És ez az övecske vájjon mi? Ez is lepketojás? Az a parányi és szürke szinü apró gömböcskc, melyből az ághegynek ez az öve áll, mind megannyi lepketojás ós mindegyikből egy-egy hernyó, a gyűrűs pille (Gastropacha neustria) hernyója lesz. Egy-egy ilyen tojásgyűrű 3—400 petéből van összeillesztve. Ez is olyan gonosz lesz, mint az elóbb említett három társa. E szerint tehát a fehér galagonya lepke s a sárgafarú pille a telet, fönt a gyümölcsfa koronájának ághogyein, kiszáradt levelekből készített fészekben, mint kis hernyócska húzza ki, ellenben a gyapjas pille a telet mint tojás a fa törzsén taplószerü ós agyagszin sárga gyapjas bevonat alakjában tölti el, holott a gyűrűs pille szintén mint tojás marad meg egyik évről a másikra, még pedig a gyü­mölcsfa előző évi hajtásainak vékony ághegyein apró övszerü gyűrű alakjában. Ezt az utóbbi övöt magas törzsű fáknál csak igen éles szemű ember veheti észre, ellenben közép magasságú fáknál, ha ágaik még nem hajtottak ki igen magasra, könnyű azt észre venni. Hogyan irtsuk a kártékony hernyók áttelelő alakjait ? Minthogy már tudjuk, hogy gyümölcsfáink legkártékonyabb hernyói részint hernyófészkekben, részint mint lepketojások telelnek ki ós mert tudjuk továbbá, hogy azokat hol kell keresnünk: lássuk most, hogyan pusztíthatjuk el azokat a legkönnyebben ós a legalaposabban ! A hernyófószkeket — kicsit-nagyot egyaránt — egyszerűen leszedjük, még pedig azonnal mihelyest a fa lombját lehullajtotta. E hernyózásra legalkalmasabb valamely őszi vagy téli verőfónyes nap, föltéve, hogy a fák koronáját hó vagy zúzmara nem borítja. Alacsonyabb fáról a fészkeket kézzel is leszedhetjük, de magas törzsüeknél már az úgynevezett hernyózó ollót kell használnunk. Ezt a hernyózó ollót olyan hosszú, de könnyű rúdhoz kell erősíteni, hogy azzal még a legmagasabb gyümölcsfa ághegyeit is elérhessük. A hol a rúd nem elég hosszú pl. az igen öreg ós igen magas fáknál, ott álló létrát is kell használni, hogy a hernyófószkeket ezen utón közelíthessük meg. Maga a hernyózó olló úgy van készítve, hogy az mindig magától nyílik. Egyik ága zsinórral van megkötve: ha ezt a zsinórt meghúzzuk, akkor az olló becsukódik és akkor az éle közzé kerülő hernyófószkes ághajtást elvágja. Mihelyest a zsinórt újonnan eleresztjük, az olló ismét kinyílik. így tehát az elvágott hernyó fószkesághegy leesik, néha a földre, de sokszor bizony megakad a fa koronájában s akkor le kell azt onnan külön venni. Hogy tehát a hernyózás ilyen akadékoskodással ne járjon, újabban a hernyózó ollókat ágfogó készülékkel szokták fölszerelni, hogy az olló a levágott ághogyet azonnal az elvágás pillanatában megfogja ós fogva tartja addig, mig azt le nem tesszük oda, a hová magunk akarjuk. (Az ilyen hernyózó ollókat, akár régit, akár ágfogókat kapni majdnem minden mag- ós vaskoreskedésben. Jó ha abból mindenki legalább egyet megszerez. Kis gazdák pedig ketten-hárman közösen szerezhetnek meg egyet.) A hornyózó ollóval tehát szedjük le mind a hernyó fészket. A halomra gyűjtött fészkeket pedig azután — ha nem kel félnünk a tűz veszedelmétől — akár a kertben, akár a ház tűzhelyén égessük el. A hernyózás alkalmával azonban ne csak a hernyófószkeket ós a fán ma­radt egyéb száraz leveleket szedessük le, hanem gyüjtessük össze a fán rajta maradt ós összeaszott minden gyümölcsöt is, mert abban is több rendbeli baj la­kozik. Ezt az összeaszott gyümölcsöt is el kell tehát tüzelni. Ugyancsak a hernyózó ollóval szedjük ám le a gyűrűs pille tojását is. Ezt az első pillantásra nehéz ugyan észre venni, de gondos szem megtalálja azt is s akkor le lehet annyira szedni, hogy alig marad belőle valami a fán. Ellenben a gyapjas pille tapló szinü tojását egyszerűen lekaparjuk a fa tör­zséhez közel tartott valamely edénybe, vigyázván arra, hogy a lehulló tojás írásbeli intézkedésekre feutartott hely 4

Next

/
Thumbnails
Contents