Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-08 / 10. szám
— 71 4283, ikt. ~ 1900. IV. Járási főszolgabírók, (iyulaváros polgármestere, járási orvosok, községi orvosok. Vezérszó: A „Spitzer“-féle arczkenőcs forgalomba hozatalának eltiltása. Az alább közölt belügyministeri rendeletet azzal adom ki, hogy a szükséges intézkedések végrehajtását a járási főszolgabirák és Gyulaváros polgármestere, az ellenőrzést pedig a járási és községi orvosok teljesítsék. Gyulán, 1900. évi február hó 28-án. Dr. F á b r y, alispán. 135702/VI—b. sz. M. kir. belügyminister. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A »Spitzer-féle arczkenőcs« név alatt forgalomba hozott kendőző szer, az országos bírósági vegyész által megejtett vizsgálat tanúsága szerint amidohigany chloridor (Hid- rargyrium bichloratum ammoniatum, Meriurias praecijutatus albus) tartalmaz. Minthogy ezen vegyület a legerősebb mérgek közzé tartozik, s mint ilyen a hivatalos gyógyszerkönyvben két kereszttel (ff) van megjelölve s igy azt a gyógyszerész csakis elzárt helyen tarthatja és csakis gyógy-gyakorlatra jogosított orvos által szabályszerűen kiállított rendelvényre szolgáltathatja ki, a Spitzer-féle arczkenőcsnek forgalomba hozatalát ezennel eltiltom. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy közegeit utasítsa, miszerint nevezett szernek forgalomba hozatalát éber figyelemmel kisérjék és előforduló esetben az illető forgalomba hozó ellen a törvényszerű megtorló eljárás folyamatba tétele iránt intézkedjék. Budapest, 1900. évi február hó 19-én. A minister, helyett: Jakabffy s. k., államtitkár. írásbeli intézkedésekre fentartott hely 4194. ikt. 1900. V. (ívttlaváros polgármestere! Községi elöljárók! •J Vezérszó : Hernyók irtására utasítás. A hernyóirtásra vonatkozó törvényes intézkedéseket és eljárást magában foglaló és a földmivelésügyi m. kir. minister urnák 7188/1900. számú rendeletével kiadott „Útmutatását az abban foglaltaknak minél Szélesebb körben való megismertetése végett oly felhívással közlöm, hogy az 1884. óvi XII. t.-cz. 50. §-a rendelkezéseinek szigorú végrehajtásáról gondoskodjanak és a törvény rendelkezései ellen vétőkkel szemben ugyanezen t.-cz. 95. §-a alapján járjanak el. Az utasítást külön lenyomatban is szótküldöttem. — Gyula, 1900. óvi február hó 28-án. Dr. F á b r y, alispán. Itmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására Miért kell télen irtani a kártékony hernyókat'( Az ország gyümölcstermésének nagy része évente nem annyira az elemi csapásoknak (fagynak, viharnak, jégnek, szélvésznek), mint inkább annak a temérdek hernyónak esik áldozatul, a mely a gyümölcsfa levelét, virágát elpusztítja s igy a termést tönkre teszi. Pedig a törvény (az 1894. XII. t.-cz. 50. §-a) elrendeli, hogy „minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbben azonban márczius hó végéig, belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait kártékony hernyóktól, illetőleg hernyófószkektől és lepketojásoktól megtisztítani és az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és lepketojásokat elégetni. A később mutatkozó kártékony hernyók — megjelenésűk alkalmával pusztitandók," mert a ki az ugyancsak ezen törvény 95. §-áuak idevágó pontja k) szerint „a kártékony állatokat, a hatóság figyelmeztetése ellenére, a kitűzött batáridőben nem irtja ki, az kihágást követ el és száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő" és ezen fölül az irtást a mulasztó tulajdonos költségén a község elöljárósága hajtja végre." A törvény — mint a fönnebbiekből látjuk — tulajdonkópen nem a már kártékony hornyok irtását követeli, hanem üldözésüket télen rendeli el. És vájjon miért ? Azért, mert akkor az összes ivadék egy helyen vesztegel s irtása is akkor sokkal könnyebben és kisebb munkával hajtható végre mint tavasszal, mikor a sok hernyó szótvándorol s a fa koronájában annak lombozata között szerteszét széledez. Mielőtt e kártevők irtásával foglalkoznánk, lássuk előbb röviden, hogy milyen hernyókról van itt szó ?
