Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-22 / 8. szám
— 58 — írásbeli intózkeilósekre fentartott hely az állam kormányával valamely érdekviszonyban áll, vagy pedig, hogy a czimert használó a jogosítványt megkülömhöztetés vagy kitüntetésképen kapta az államhatalomtól gyárának, ipari és kereskedési üzletének kiválósága, vagy pedig a készített vagy elárusított gyári vagy ipari czikkeknek, árúknak kiváló minősége elismeréséül. Ha ellenben valaki csak a czimert magát készíti vagy elárusítja, vagy pedig ha a czimer puszta ékítményt képez valamely iparczikken, minden vonatkozás nélkül az előállító vagy elárusító személyére vagy czégére : ez nem tekinthető az 1883. évi XVIII. t.-cz. szerint minősülő czimer használatnak s az ily czimer használat az idézett törvény szempontjából korlátozás alá nem esik. Budapesten, 1900. évi február hó 6-án. A minister helyett: Jakabffy s. k., államtitkár. 3157. ikt. 1900. VI. Vármegyei jegyzői és számvevői tisztség, várni. Állatorvos, járási Főszolgabírók, Gyula város Polgármestere, községi Elöljárók. Vezérszó: Szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet. A szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről 396. hgy. 22036 899. ikt. sz. a. a régebbinek módosításával alkotott vármegyei szabályrendeletet földmivelésügyi m. kir. miniszter ur f. évi 5520. számú rendeletével jóváhagyván, azt tekintetes Czimeteknek tudomás, illetve meghirdetés végett azzal adom ki, hogy a szabályrendelet az 1886. XXI. t.-cz. 12. §-a értelmében a meghirdetés után 30 nap múlva végrehajtandó, mig az 539/896. bgy. s. szabályrendelet ugyanakkor hatályát veszti. — Gyulán, 1900. év február hó I9-én. Dr. F á b r y, alispán. 39« bgy. 22636.-1900. SZABÁLYRENDELET szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről. 1. §. Bókésvármegye területén a községek és azon magánegyének tulajdonát képező bikák, kanok és kosok, akik azokat mások állatainál tenyésztésre használják, évenkint megvizsgáltatnak. Minden község, mindazon apaállat-tulajdonos, aki apaállatait köztenyésztési czélra is szándékozik használni, köteles apaállatait évenkint január 31-ik napjáig, az azután beszerzetteket azonnal a járási főszolgabírónak (polgármesternek) bejelenteni. 2. §. Közös gulyákban csak magyar fajta tenyészbikák használhatók; a járási mezőgazdasági bizottságtól nyert tenyészigazolvány alapján azonban megeugedtetik, hogy egyes gazdák nyugati fajú apaállataikat párzás végett nyugati fajú tehénnel biró más gazdáknak átengedhessék. 3. §. Minden községben legalább 50 tehénre egy tenyészbika, legalább 40 koczára egy kan és legalább 60 anyajuhra 1 kos kell hogy essék. Ha valamely községben kellő számú apaállat nincs még, a hiányok beszerzéséről az 1894. évi XII. t.-cz. 25. §-a értelmében a községek, illetve a mezőgazdasági bizottság közreműködése mellett hivatalból a járási főszolgabíró gondoskodik. 4. §. Az apaállatok vizsgálatát a járási mezőgazdasági bizottságnak e czélra alakított küldöttsége teljesiti és pedig a mezőgazdasági bizottság által a bejegyzett apaállatok számához és a közlekedési viszonyokhoz képest meghatározott községekben a járási főszolgabíró, illetve polgármester által kijelölt időben, úgy azonban, hogy a rendes vizsgálatok február hó végére befejeztessenek. A vizsgálat azonban a község, társulat, vagy magánosok kérelmére és költségén a rendes vizsgálati helyen és időn kívül is megejthető. A községi elöljáróság köteles intézkedni az iránt, hogy a községben levő és vizsgálat alá eső apaállatok a kitűzött határidőben a bizottság elé vezettessenek. 5. §. A járási mezőgazdasági bizottságnak az apaállatok megvizgálásával megbízott küldöttsége az elnökön kívül az illetékes községi vagy kör-állatorvosból és egy, a bizottság által kijelölt, az állattenyésztésben jártas gazdából áll, kinek akadályoztatása esetén az elnök más alkalmas gazdát hiv meg. A küldöttség elnöke a járási főszolgabíró, illetve a polgármester vagy hivatali helyetteseik. 6. §. A felmerült költségek fedezésére minden megvizsgált, vagy vizsgálat alá tartozó bika után három korona, kan vagy kos után egy korona vizsgálati dij szedetik a községektől, illetve az egyes tulajdonosoktól. Ezen dijakat a járási főszolgabíró szedi be s a vármegyei házi pénztárba szállítja be. A vizsgálatban résztvevő tisztviselők rendes illetményeiket, a közszolgálatban nem álló egyének pedig 4 korona napidijat és egy kocsira 2 egyént számítva, 40 fillér kilo-
