Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-22 / 8. szám
méter pénzt számíthatnak fel. A napidijak a küldöttség tagjait a székhelyen fentartott vizsgálat alkalmával is megilletik. A számlákat a vármegyei házi pénztár fizeti ki. Amennyiben a költségek a vizsgálati dijak által fedezve nem volnának, a még szükséges összeg a vármegye valamely, erre a czélra fordítható (állattenyésztési ebadó stb.) alapjából fizettetik ki. A vizsgálat a tenyésztésre alkalmazandó apaállatnak testalkatára, öröklő vagy olyan hibáira, melyek tenyésztésre alkalmatlanná teszik, korára, egészségére és fajtájára terjed ki. Öröklő hibákkal biró s a fajtajellegnek meg nem felelő állatok, a tenyésztésből feltétlenül kizárandók. A vizsgálatnál vezérfonalként a földmivelésügyi m. kir. minister 1894. évi 48,000. számú rendeletének A) melléklete szolgál. 8. §. Azon apaállatok, melyek tenyésztésre alkalmasaknak találtattak, feljegyzendők és részükre a bizottság egy évre terjedő érvényességgel, bélyegmentes tenyész- igazolványt állít ki a következő minta szerint : Igazolvány. ..................................-......................................................-........község ............................................. ................................................................................................... birtokos .......................................- 59 ..................................................................... nemű ................... számú ....................................... fa jtájú.................................................-át a tenyészállat vizsgálóbizottság 190......évi tenyészté si évadra tenyésztésre alkalmasnak találta. A (bika, kan, kos) bélyege, különös ismertető jelei ........................................................... vizsgáló bizottság elnöke. tagok. A kiosztott igazolványok a járási főszolgabíró által lajstromozandók s az illető községekben kihirdetendők. 9. §. A vizsgáló bizottság azt is megvizsgálni tartozik, hogy a községekben van-e a jelen szabályrendelet 3-ik §-ának megfelelő számú apaállat? Ha nincs, az idézett 3. §. értelmében jár el. 10. §. A bizottság az apaállat kiheréltetését elrendeli, illetve azt a tulajdonos részére foganatosíttatni tartozik, ha : 1. Tenyésztésből kizárt apaállat tenyésztésre használtatott. 2. Ha alapos ok van annak védelmezésére, hogy az illető apaállat tenyésztetésre való használata másként meg nem akadályozható. 3. Ha megállapittatott. hogy az illető apaállat öröklő hibában szenved. 11. §. A bizottságnak a tenyésztésből való kizárás, vagy a heréltetés iránt hozott határozata ellen a vármegye alispánjához lehet felebbezni. A vármegye alispánja alkalmas szakértő (kerületi, állami állatorvos, vagy erre külön felkért szaktekintélyek) meghallgatásával 14 nap alatt a felebbezés érdemébeü határozni köteles. Az alispán határozatának meghozatáig az illető apaállatot tenyésztésre használni nem lehet. Az alispán által alkalmazott szakértő illetményei a vármegyei házi pénztárból fizettetnek ki. Az apaállat tulajdonosa e czimen legfeljebb 10 koronával terhelhető s csak akkor, ha az apaállat másodfokulag is tenyésztésre alkalmatlannak mondatott ki. A közgazdasági előadó, úgy a vizsgáló bizottság, valamint bármelyik fórum határozata ellen előterjesztéssel élhet s e czélból az e tárgyban hozott határozatok vele közlendők. 12. §. Amely községekben a közös apaállatokat a törvény értelmében a község köteles beszerezni, a beszerzés és tartás költségei az elöljáróság által, az egyes állattulajdonosokra anyaállataik arányában vetendők ki. A kivetés helyességéért az elöljáróság felelős. A kivetés ellen a járási főszolgabíróhoz felszólamlással lehet élni. 13. §. Kihágást követ el és az 1894. XII. t.-cz. 94. §-a g) pontja értelmében 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő : írásbeli intézkedésekre fentartott hely
