Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-16 / 11. szám
állami és társadalmi élet lüktetését szüntelenül és pontosan megfigyelve, a közleményeinek megbízhatóságához feltétlenül szükséges adatok birtokában van. Midőn a fentebbiekben ismertetett felette becses kiadványok megszerzését és lehető terjesztését — hivatkozással m. évi február hó l'.'-én 620. eln. szám a. kelt körrendeletemre — a törvényhatóságnak figyelmébe melegen ajánlom, egyúttal megjegyzem, hogy az előfizetések közvetlenül a m kir. központi statistikai hivatalhoz (Budapest, II. kér. osz- lop-utcza) legkésőbb f. évi márczius hó végéig inté- zendők, mert ellenkező esetben az említett kiadványok csakis az előfizetési ár két háromszorosát képező bolti árban lesznek beszerezhetők. — Budapesten, 1899. évi február hó 8-án. P e r c z e 1, s. k.- 4 6158. ikt. 1899. Vili. Járási föszolgabirák. Gyulaváros polgármestere. Községi elöljárók- Központi nyilvántartó. Vezérszó: Vórtetü irtására vonatkozó utasítás Földmivelésügyi m kir. minister urnák alábbi körrendeletét tudomás végett a járási főszolgabirák- nak, pontos végrehajtás czéljából pedig Gyulaváros polgármesterének és a községi elöljáróságoknak azzal adom ki, hogy a jelzett és alább közölt »Utmutatás«- nak a közönséggel való megismertetése és pontos alkalmazása lelkiismeretes gondjukat képezze. — A mellékelt rendelet 10-ik §-a értelmében évenként teendő jelentésre nézve az elöljáróknak határidőül október hó 15-ike, a járási főszoígabirák- nak október hó 20-ika az ellenőrzési naplóba följegyzendő. Gyulán, 1899. évi márczius hó 10-én. Dr. Fábry, alispán. Másolat. 9679./IV. 3. R. Földmivelésügyi m. kir. minister. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Szakközegeim, valamint az állandó gazdasági tudósitók jelentéseiből sajnálattal értesültem, hogy a virágzásnak indult gyümölcstermelés egyik ágát, az almatermelést a vértesinek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veszélyezteti és azok a szabályrendeletek, a melyek ezen kártékony rovar irtása végett egyes törvény- hatóságok által megalkottattak, a kivánt czél elérésére és a fenyegető veszély elhárítására elégtelenek: ez oknál fogva tehát, midőn egyrészt a vértetü irtására vonatkozó érvényben levő törvényhatósági szabályrendeleteket hatályon kívül helyezem, egyúttal a többször említett kártékony rovar kötelező irtására nézve az 1894. évi XII. t.-cz. 58 ik §-ban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén, minden mezőőr az őrizetére bízott egész területen az almafákat és almafacsemetéket folytonos figyelemmel kisérni és ha azok törzsének vagy ágainak kérgén kisebb-nagyobb, a vértetü jelenlétét feltüntető fehér gyapjas foltokat észlel, az elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. 2. §. Törvényhatósági városok tanácsának, rendezett tanácsú városok polgármestereinek és a községi elöljáróságoknak meghagyom, hogy a birtokosokat, a mező- (hegy)-őröket az 1. §-ban körülirt kötelességük pontos teljesítésében szigorúan ellenőrizzék, a város, illetve község határában levő almafák, városokban a kiküldött tisztviselővel, nagy- és kisközségekben az elöljáróság egy tagjával és a községi faiskola szakértő kezelőjével, vagy ha a városban, illetőleg községben faiskola kezelő nem volna, más alkalmas egyén közbejöttével az ezen körrendelettel egyidejűleg kiadott »Utmutatás* segélyével, a birtokosok, mező- vagy hegyőrök jelentése folytán, esetről-esetre azonnal, a folyó évben pedig hivatalból — tehát jelentés nélkül is a város vagy község egész területén — legkésőbb márczius hó 31-ig megvizsgálják. 3 §. Ha a vizsgálat teljesítésével megbízottak á vértetü jelenlétét megállapították, az illetékes helyi hatóság a birtokost vagy meghízottját azonnal felhívja, hogy annak irtását az »Utmutatás« szerint és az 1894. évi XII. t.-cz. 52. §-ában foglalt következmények és az ugyanezen t.-cz. 95. j-ában megszabott büntetés súlya alatt, 8 napon belől kezdje meg és ezen irtást mindaddig folytassa, a meddig a vértetü a fákról teljesen elpusztul. 4. §. Ha a vizsgálattal megbízottak az »Utmu- tatás« segélyével nem volnának képesek megítélni és eldönteni, hogy a vértetü jelen van, abban az esetben a megvizsgált almafának gyanúsnak talált részét (ágát, gallyát vagy gyökérdarabját) kötelesek az illetékes helyi hatóságnak beszolgáltatni, ez pedig köteles közvetlenül a m. kir. állami rovartani állomásnak Budapestre beküldeni. 5. §. Az elöljáróság, illetve a tanács vagy polgármester által kiküldött tisztviselő kötelessége megvizsgálni azt, hogy a 3-ik §. értelmében elrendelt irtást a birtokos vagy helyettese az »Utmntatás« szerint lelkiismeretesen teljesitette-e ? és ha arról győződnék meg, hogy valaki az elrendelt irtást a meghatározott időn belől elmulasztotta, vagy hiányosan foganatosította, azt az 1894. évi XII. t.-cz. 52-ik §-ában foglaltak értelmében a mulasztó költségére az illetékes helyi hatóság végezteti, egyidejűleg a mezörendőri kihágási eljárást is megindítja, esetleg nagy- és kisközségekben, amennyiben a mulasztás mértéke a 40 koronát meghaladó pénzbüntetés kiszabását indokolná, az eljárás megindítása végett a mulasztót a járás főszolgabirájának bejelenti. 6. §. Az utak mentén levő fákon — ha azok nem magánosok tulajdonai — a vértetü irtás az utfentartó költségére foganatosítandó. 7. §. A vértetüirtás a folyó 1899. évben ápril hó végéig, a következő években azonban márczius hó 31-ig végrehajtandó. 8 §. Minthogy a vértetü nagymértékű elterjedésének a fertőzött faiskolákban rejlik legfőbb oka, amennyiben az azokból eladott alma- vagy körteoltvány és csemete vértetüvel fertőzve kerül forgalomba, a községi elöljáróság (városi tanács) figyelmébe ajánlom, hogy a község (város) területén levő valamennyi, tehát a magán- és kereskedelmi faiskolákat is a legszigorúbb felügyelet alatt tartsák s az ezekben netalán szükséges irtómunkálatokat fokozott éberséggel ellenőrizzék. 9. §. Ha a vértetü valamely város vagy község területén megállapittatott, erről a szokott hivatalos utón hozzám azonnal jelentés teendő.
