Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-11-16 / 46. szám
24094. ikt. 1899. X. A járási főszolgabíróknak, (íyulaváros polgármesterének és a községi elöljáróságoknak. Vezérszó: Szinósznövendókek által tartandó szini-elöadások. A magyar királyi bclügyminister urnák alábbi rendeletét, annak s az abban hivatolt korábbi rendeletnek alapján való eljárás végett kiadom. Gyulán, 1899. évi október 31-ón. Dr. F á b r y, alispán. Másolat 99654 I. szám. M. kir. belügyministor. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az országos magyar színész-egyesület központi igazgató tanácsa hozzám intézett felterjesztésében panaszt emelt nálam a miatt, hogy a szükséghez mérten aránytalanul folyton szaporodó színész-iskolák jobbára serdü- letlen növendékeikkel — és főleg a vidéken — rendes belépő dijak mellett, nyilvános szini-előadásokat rendeznek s ez által megnehezítik a különben is sok bajjal és nehézséggel küzdő hivatásos színtársulatok működését és boldogulását. Ennél fogva — miután hasonló panaszok több ízben merültek fel — ezennel elrendelem, hogy a szinósz-iskolák a jövőben, nyilvános szini-előadásokat, — kivéve a szoros értelembe vett és az iskola színhelyén tartandó vizsgálati előadásokat — csupán az erre vonatkozó a meghatározott helyre, vagy helyekre kiadott szini-engedóly előzetes kieszközlóse után rendezhetnek. Erről a törvényhatóságot azzal a felhívással értesítem, hogy a jelen, valamint a 33915/1884. számú itteni körrendeletnek a szinósz-iskolákkal szemben is érvényt szerezzen. Budapest, 1899- október 22-ón. Jakabffy, s. k. államtitkár. — 7 — XI. Főszolgabírók. Polgármester. Elöljáróságok. Előfizetők. Vezérszó: Pestis betegség. 194,021—1899. b ii min. számhoz 1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. • 2. A pestis lázas betegség, melynél, a láz. .vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános rosszúllét után lép fel és mely a megbetegülés 3—5-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig különféle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő az érverés nagy szapo- rasága, a verőerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a ezombhajlásban, a hónaljban vagy a nyakon levő egy vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzza- dása. Ennél az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigydaganat elgenyesedhetik vagy el is oszolhat. — A pestis betegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő pestis ép oly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyuladás ; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos Az ily betegek köpetjében számtalan pestis bacillus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban „fekete halálnak.“) Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakját, bél pestist is észleltek ; ügy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz. A betegség mindezen alakjainak amúgy is rossz indulatu volta, már kezdetben is nagyban fokozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy hogy általános vérmegezés (sepsis) jelenségei között már nehány óra múlva bekövetkezik a halál. A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis betegségnek — ha ritkán is — könnyű alakjai, melyek alig észrevehető általános és helybeli tünetekkel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le. írásbeli intézkedésekre fentartott hely
