Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-11-16 / 46. szám
írásbeli intézkedésekre fentartott hely 3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagcsában és fekélyben, — tüdő pestisnél a nyálban és köpetben van, ritkábban a betegek vizelletében és bélürülékeiben; —• ezekből átvihető más személyekre, valamint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel azután el is hurczolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágynemű, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőrök és haj, nyers bőrök s hasonlók ; — sőt étel és italnemüek is közvetítik itt-ott a fertőzést. 4. A fertőző anyag leggyakrabban úgy jut az emberbe és az iránta fogékony állatokba, hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérülésen, például szúráson, karczoláson, lehorzsoláson át vagy pestis beteg emberről vagy állatról származó rovarok csípése útján kerül a keringő vérbe ; — de úgyis átv'hető a fertőző, anyag, ha porral belélegzi avagy étellel, itallal szájába veszi az embor. Tüdő pestisnél a betegnek bacillusok millióit tartalmazó köpetje közvetíti a fertőző anyag átvitelét személyről-személyre. 5. Egyik helyről, másikra úgy jut el a pestis : a) ha olyanok viszik el, a kik csak könnyű pestis betegségben szenvednek, vagy a kik lábbadozók ; }>) ha pestis betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruháin, ágyneműin s egyéb holmiján vitetik el; c) ha hajókon vagy egyébként szállított, vagy önkent vándorló egerek vagy patkányok viszik el magukkal; sőt az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, vagy egerek, patkányok ürülékei, esetleg holttestjei is közvetítik a betegség tova hurczolását. XIV. Körözések. 3583- 899. Gyulaváros rendőrkapitányától. j Vezérsió: Megsemmisítés. Illés Sára Gyulavári lakos nevére Gyulaváriba 1041/899. k. és 8341/899. th. szám alatt egy 12 éves pej, h. j. lába kissé kesely, bal pofáján K. J. bélyegül bére lóra kiállított és Gyulán 5491/11.—899. szám alatt Hrabovszki Mátyés csabai lakos nevére átirt járlatot elvesztvén, az megsemmisittetik. — Gyulán, 1899. évi november hó 3-án. E n d r ő*d y, rendőrkapitány. — 8 T ájékoztaió. Közigazgatási bizottsági ülés. A folyó hó 13-án tartott közigazgatási bizottsági ülésen a következő ügyek intéztettek el a következő módon : Alispáni előad- mányok: Az ülésen kívül elintézett ügyek jegyzéke, az alispáni havi jelentés s a pénztárvizsgálatról szóló jelentés tudomásul vétettek. B. Kovács Mihály és Fehér László kivételes nősülési engedély iránti kérvénye felterjesztetett. Berleriu Miklós hasonló kérvénye elutasittatott. A főorvosi jelentés tudomásul vétetett s annak az elmegyógyintézet megnyitására vonatkozó része örvendetes tudomásul vétetvén, a bizottság elismerését jegyzőkönyvileg fejezte ki az intézet létesítőjének s erről őket jegyzőkönyvileg értesíteni rendelte. — Pénzügyigazgatósági előadmá- nyok. Havi jelentés, hogy folyó évi október végéig 5858 frt 13 krral kevesebb adó folyt be, mint az 1898. évi mostoha év hasonló időszakában. Több adóügyi felebbe- zés, mik körül legérdekesebb a szénási Károlyi-féle uradalom arató munkásainak az uradalomtól bérelt földek után 111. oszt. kereseti adó alól való felmentése. Továbbá Sz. Nagy István békési lakos ellen ingatlanára vezetendő végrehajtás elrendeltetett. A tanfelügyelő, árvaszéki elnök és királyi ügyész előadmányainak elfogadása után a gyűlés fél 12 órakor befejeztetett. Délelőtt még a munkásügyi bizottság, délután pedig az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartottak üléseket az alispán elnöklete alatt. Honosítás. A magyar állampolgárságáért folyamodó Blazicsek Rudolf szarvasi lakos részére a bolügyminister a honositási okiratot kiállította. Névváltoztatások. A belügyminister megengedte, hogy W e i n s t e i n Arnold gyulai lakos „V é rt.es i“-re.- Zima István mezőberényi lakos „Z a 1 áu-ra változtassák át vezetéknevüket. A népkönyvtárak gyarapítása. A földmivelósügyi m. kir. minister az Osztrák- magyar Monarchia czimü nagy díszmunka kilencz teljes példányát küldötte a vármegye alispánjához, hogy azokat a vm. közművelődési egylet által Gyulavárosban, B.-Csaba, Békés, Mezőborény, Orosháza, Szarvas, Gyoma, Endrőd és Szentandrás községekben felállított népkönyvtárak között ossza szét. Székács István a vármegyéből történt elköltözése folytán a törvényhatósági és egyéb a vármegyétől nyert bizottsági tagsági jogáról lemondott. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1899.
