Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-07 / 40. szám

A trachomások létszáma 166 tracliomás és 22 trachoma gyanús, igy tehát viszo-nyitva az előző időszakhoz 7 trachoma esettel több mutatkozott.

A feltüntetett adatok igazolják, hogy a hevenyfertőző betegségek közül leginkább uralkodó a kanyaró volt, mely azonban elterjedtsége mellett nagyon szelíd lefolyást mutatott, amennyiben halálozási százaléka csak 2%-ot tett ki

Határozott csökkenést mutattak úgy a megbetegedések, mint a halálozások számát eltekintve a diphtheritis és a vörheny.

A fertőző betegségek tovaterjedésének megakadályozására a szükséges és lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették és az intézkedések végrehajtását kellően ellenőrizték is.

Gyógyszérummal beoltattak a jelentést magában foglaló időszak alatt 16 diphtheriás egyént, kik mind meggyógyultak.

A védőhimlő oltást úgy az első, mint az újra oltást mindenütt befejezték az oltó orvosok. Az oltási eljárás végrehajtása körül említésre méltó hiányok, mulasztások nem merültek fel.

Jelentem, hogy' a közkórházzal kapcsolatos és 300 beteget magában foglaló elmebeteg osztály építkezése teljesen befejezést nyert, azonban az október hó 1-éré tervezett megnyitása főként a fűtési, a villanyos és vízvezetéki berendezések késedelmes beállítása miatt nem történhetett meg. De a munkálatok ebben az irányban is annyira előrehaladtak, bogy az intézet már a legközelebbi hetekben okvetetlenül átadható lesz áldásos rendeltetésének.

Az intézet benépc itésére vonatkozólag jeleznem kell, hogy abbeli Ígéretemnek, miszerint az intézetben első sorban békésmegyei intézeti elhelyezést igénylő elmebetegek vétessenek fel, eleget tettem. A járási orvosok ellenőrzése mellett ugyanis a községi orvosok által összeirattam azokat a megyebeli elmebetegeket, kik intézeti elhelyezést igényelnek és igy legelőször ezek fognak felvétetni és csak azután fog a hiányzó szám más elmegyógyintézetek betegei által fedeztetni.

Végül jelentem, hogy a tervbe vett két emeletes uj kórház építkezése is megkezdődött és annyira előrehaladt, hogy a fali építmények már az első emeletig elkészültek és várható, hogy az épület deczemberig tető alá kerül.

II. Közbiztonság.

A közbiztonság a legutóbbi közgyűlés óta lefolyt időszakban nem mondható zavartalannak, mig ugyanis május és június hónapokban a viszonyok e tekintetben általán kedvezők voltak, a nyári hónapokban a nagy munkaidővel járó nagyobb idegen forgalomból és a sűrűbb érintkezésből kifolyólag is úgy a személy, mint a vagyonbiztonság többször jelentékenyen megtámadtatott.

A személybiztonság a legtöbbször mulatozás közben elkövetett és könnyebb sérüléseket okozó verekedéseken kívül a következő esetekben lett jelentékenyebben megzavarva: Május hónapban Vésztőn Tógyi Sándor napszámos, a vele régebb idő óta rossz viszonyban levő Sulán Mihályt revolverlövéssel megsebesítette. — Julius hónapban Gyomán Csapó Dániel jómódú gazda önvédelem közben Bogár Jánost fejszével agyonütötte, midőn ez nejével való találkozás végett éjjel lakására tört és őt megtámadta. Augusztusban Vetró Sándor sámsoni lakos, nejét akarta megölni, de ebben a csendőrség által meggátoltatott, Gyulán Báron Fülöp, a vele szerelmi viszonyt folytató Czikl Piroska kéjnőt meglőtte és azután öngyilkosságot követett el; ugyanott Szilágyi István csikoséri csősz, Mány Mojsza 17 éves béresnek ezombjába lőtt; Dobozon Szöllősi Sándor mezőőrt 3 dobozi lakos súlyosan megverte.

Súlyosabb természetű baleset 38 esetben fordurt elő, mely nagy számban legtöbb esettel fordult elő a vizbefullás, össesen 19 egyén vesztvén ezen szerencsétlenség által életét; a cséplőgépnél négy egyén lelte halálát, illetve szenvedett súlyos sérülést és ugyanannyi baleset történt elgázolás következtében.

öngyilkosság 28 esetben fordult elő.

A vagyonbiztonság elleni támadások általában csak kisebb lopási esetekre szorítkoztak, melyek julius és augusztus hónapokban és főleg Gyulán, az orosházi járásban és Szarvason fordultak elő nagyobb számmal.

Tűz 63 esetben fordult elő. — Legnagyob b számmal julius (18) és augusztus (31) hónapokban.

A kéményseprések tekintetében panasz nem merült fel.

A mezei munkások mozgalma a közbiztonsági állapotok megzavarására nem vezetett és e tekintetben örvendetes tényként jelezhetem, kogy az aratás teljesen zavartalanul folyt le és munkaadók és munkások között hatósági beavatkozást igénylő viszályok nem fordultak elő.

III Közgazdasá g.

Május és junius hó folyamán az időjárás általánosságban esős és hűvös volt, a mi arra való tekintettel, hogy az esők hidegek voltak és rendesen hideg napok és még hidegebb éjjelek követték, a növényzet fejlődését nagyban hátráltatta, nem is említve azon nehézségeket, melyeket a gazdasági munkák végzésben okozott. Julius közepén az eddigi esős időt nagy szárazság váltotta fel, amely az egész nyáron át tartott és a melynek természetes eredményeként az előbbi hideg időjárás miatt fejlődésükben visszamaradt kapás növények hozama a legcsekélyebbre redukálódott.

A kalászos növények közül a búza, mely a tavaszszal oly szép termést Ígért, a sok esőzés következtében megdőléssel fenyegetett és a rozsda is nagy mértékben jelentkezett úgy ,hogy gazdaközönségünk a legnagyobb aggodalommal nézett az aratás elé. Az időjárásnak az aratásig való egyformasága azonban megmentette az idei termést és a rozsda sem tudott teljesen kifejlődni, minek következtében ha nem is a ta— 5 -