Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-07 / 40. szám
vaszszal mutatkozott bő, de általánosan közepesnek mondható termést adtak kalászosaink, melyet gazdaságilag előnyösen kipótoltak a kedvezőre vált a viszonyok. A kukoricza termésre a kezdetben szokatlan hideg, majd az állandóan száraz időjárás igen kedvezőtlen volt és még ott is, hol szárban szépen fejlődött a vetés, a csőképződés igen gyenge lett és a szeptember hó végén megtartott kukoriczatöréskor igen kis termést takarítottak be gazdáink, melyet alig pótol a szemnek jó minősége. Hasonló hatása volt az időjárásnak a czukorrépa és dohánytermésre is, melyek szintén csak közepesnek mondhatók. Gyümölcsben az év a múlthoz és az átlaghoz viszonyítva sok helyen elég jó termést hozott, ugyanez lett volna elmondható a szőlőről is, ha a szárazság a szemek fejlődését meg nem akadályozta volna és ha a termés nem csupán a már újonnan ültetett és a iilokszera pusztításától itt-ott még megmenekült csekély területre nem szorítkoznék. Az elemi csapások közül a rozsda az egész vármegye területén erősen lépett fel azonban pusztító hatását szerencsére nem érvényesíthette. Szórványosan fellépett és különösen a gyomai járásban némely területen 30o/o kárt okozott, a búza torcsgombája, amely betegség megállapítására a fóldmivelésügyi m. kir. minister Linchart György gazdasági akadémiai tanárt küldötte ki, ki a betegség ellen óvszerül a tarlók fel- égetését javasolta. A dohány és czukorrépa táblákban a bagolypille (agrotiss) álczája, továbbá az ormányos bogár tettek károkat, a kukoriczában a moly-pille még mindig nagy terjedelemben pusztít, úgy hogy indokoltnak tartanám, miután csak az általános védekezés vezethet eredményre, ha az irtásra nézve szabályrendeleti intézkedések tétetnének. Méltóztassék azért a gazdasági egyletet megkeresni, hogy e tekintetben konkrét javaslatot tegyen a legközelebbi közgyűlés elé. A munkások a mezőgazdasági részint a vizszabályozási és útépítési munkálatoknál elegendő keresetet találtak és elhelyezésükről a hatóság is kellőképen gondoskodott A kormány által az aratási sztrájk esetére ez- évben is tartalék munkás csapatok szerveztettek, de igénybe vételükre vármegyénkben szükség nem volt. Az aratás teljesen zavartalanul folyt le és másodfokú elbírálás alá csupán 7 aratási szerződésből folyó kereset került. Az 1898. évi II. t -cz.-be ütköző kihágás miatt 2 esetben tétetett feljelentés, mely esetek jogerős Ítélettel befejeztettek. A szövetkezeti törvény végrehajtási vármegyénkterületén eredménynyel folyik és eddig a következő községekben alakultak meg és működnek hitelszövetkezetek, u m. Orosháza, Bánfalva, N.-Szénás, P.-Földvár, Sámson, Mező-Berény, Gyoma, K.-Ladány, Vésztő, Szarvas, Szt.-András, Kondoros, Csaba, Uj- Kigyós és Gyulavári községekben. Az állategészségügyre vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy Békésvármegyében május— október hónapokban a következő ragadós állati betegségek merültek fel:- 6 1. Takonykór és börféreg 5 községben 8 udvarban 2. Veszettség 7 » 11 » 3. Lépfene 9 » 17 „ 4. Ragadós száj és körömfájás 5 » 8 » 5. Rühkór 6 » 17 » 6. Sertésorbáncz 3 » 5 » 7. Hólyagos kiütés 2 » 6 » 8. Sertésvész 13 » 28 » Ezen felsorolt betegségek közül a lefolyt idő alatt megszűnt: 1. Takonykor és bőrféreg 3 községben 3 udvarban 2. Veszettség 3 » 4 » 3. Lépfene 6 » 10 » 4. Ragadós száj- és körömfájás 5 » 8 » 5. Rühkór 3 » 6 » 6. Sertésorbáncz 1 községben 3 udvarban 7. Hólyagos kiütés 2 » 6 » 8. Sertésvész 7 » 18 » Ezen betegségek közül járványos jelleget öltött: 1. a sertésvész 3 községben 21 udvarban 2. a sertésorbáncz 1 » 6 » 3. a ragadós száj- és körömfájás 7 » 7 » A lefolyt félévben tehát a ragadós állati betegségek túlnyomóan szórványos jelleggel mutatkoztak, az általuk okozott kár, illetve elhullási veszieség továbbá a gazdasági üzemi és forgalmi korlátozás a sertésvész kivételével jelentéktelennek mondható, ellenben a sertésvész nemcsak több ezernyi elhullást okozott, hanem a sertés forgalom úgy a belföldön, mint a külfölddel szemben lényegesen megbénította. Megemlítem, hogy az állategészségügyi törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40.000./88. sz. rendelet azon intézkedése, hogy a száj- és körömfájás járványos jellegűnek tekintendő, ha egy udvarban egyszerre 20 állaton lép fel, indokolatlanul igen súlyos forgalmi korlátozásokat eredményez már azért is, mert a betegség többnyire uradalmi gulyában lépvén fel, annak gyorsabb lefolyása végett az összes állatokra öntudatosan átragályoztatik, minden esetben tehát az egész község állatállományát is zárlataié kell venni. Indítványozom, hogy a gazdasági egyesület kerestessék meg az iránt, szükségesnek tartja-e e tekintetben a vármegye kezdeményező intézkedését és mily irányban Jelentem végül, hogy a malleinezés utján kon-
