Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-31 / 303. szám
12 SZILVESZTER BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 31., HÉTFŐ Pánik egy apró betűcsere miatt cenzúra A legbotrányosabb címek 2007-ben is a papírkosárban végezték A múltkor vastag borítékot hozott a postás a szer kesztőségbe. Egy éles szemű olvasó összegyűjtötte azokat a bakikat, amelyeket év közben elkövettünk. Elküldte, hátha tanulunk a saját hibáinkból. De mi nem ilyenek vagyunk! kórházak életéből egy megállapítás: „a tapasztalatokat összegezve tudja majd kezelni az agyi történés után a betegeket”. Aztán egy villanás a népszerű Ajánló rovatunkból: „Érdemes akár mangán Is elolvasni, vagy megtekinteni rajzfilmen a vidámságot kedvelők fiatal nézőknek”. NeNos, kedves, kitartó Olvasóink! Úgy hozta a kegyeden sors, hogy idén sem jelenhettek meg a legsikamló- sabb félreírása- ink, pedig az ördög mindvégig velünk volt (később kiderül, az Isten meg a Király is!). íme, néhány meg nem jelent szösszenet, melyekre még nyomdába küldés előtt rátenyerelt a Cenzor. Egy kórházi illetékes nyilatkozza a nagy egészségügyi reform kapcsán: „hogy a két intézmény közelsége az, ami hátrányosba hozott bennünket”. Ugyancsak a magyarországi hivatalos láto- • gatását, és hazautazott. Alatta öles címekkel egy másik cikkben taglaltuk: Elszál\ lították a disznókat. Hát tehetünk mi arról, hogy agrármegye vagyunk?) Most bezzeg nincse4 v e k - ben mindig erősek vagyunk, ezért talányos formát választottunk egy klasszikus szerző nevére, aki zongora- darabjairól híres: Schopen. Ugye, kitalálják, kire gondoltunk? Persze, ahogy az lenni szokott, a nagy marhaságokat nagy betűkkel szedjük, nehogy valaki ne vegye észre. Strandszezon előtt lőtt az agyunk, és ahogy tetszenek látni, a szerző gondolatai éppen a címadáskor kalandoztak el. így aztán nem a gyógyfürdők lettek alulkezelve... A szocialista világból ránk száradt hibánk, hogy egy-egy újságoldal címeinek összeolvasása óhatatlanul megindítja a fantáziát. (Máig emlegetjük, hogy az ántivilágban címoldalon közültük, amikor Leonyid Brezsnyev elvtárs és küldöttsége befejezte nek brezsnyeves cikkek, de vannak szexbotrányok. Erre utalt egy főcím, alatta meg egy másik, hogy: „Megállás nélkül fújják". 0, Istenem, ez is megakadt a Cenzor kezében. Még egy típushibánk: ha cím nélküli irományt talál a tervezőszerkesztő, rögtön az alkotás fenséges mezejére lép, és kanyarít egy bölcseletet. Ilyen volt a „Valami azér csakk kellene cím... nem?” Elfelejtette szegény, hogy a címek között üldözzük a kérdőmondatot! Búcsúzóul: feltett szándékunk, hogy jövőre is dolgozunk, mint az állat, azaz egy év múlva is meglepjük Kedves Mindnyájukat néhány eredeti gondolattal! És akkor Isten gondolt egyet, s királlyá változott Valami oknál fogva ez a felvétel sem Jelenhetett meg. Pedig a képaláírás összesűrítette a meccs lényegét: „A sötét mezesek alaposan seggbe lökték a világosban játszó ellenfelet”. Itt láthatják munka közben a tervezőszerkesztők büszkeségét, aki szerényen mindenkitől csak azt kért szólíts egyszerűen Istennek. Isten szereti a népmeséket, és tanult Mátyás királytól, aki gyakorta koldus- ruhát öltött, csak hogy megtévessze a népét. Ő pedig, a mi Istenünk, egy csöndes délutánon, midőn tett egy rövid sétát szerkesztőasztala és a közelben található illemhely között, parókát öltött „Én leszek a király!” - kiáltott fel, és a fejére húzott egy parókát, belekacsintott a budi tükrébe, majd dalra fakadt: „Nézz le rám, ó Istenem!”. Elnyűhetetlen sláger a Királytól, baki után: „Egyszer megjavulok én” SZŐKE NŐK ROVATA Zavarta jönnek, ha számokat látnak, de a vákuum nem zavarja őket Két szöszi beszélget: - Te, én azt nem értem, hogy ha villámlik, előbb látom a fényt és csak egy idő után hallom a hangját. Szerinted miért van ez így? - Te hülye! Hát nem tudod, hogy a füled hátrébb van, mint a szemed? — Mit mond a szőke nő a barátjának? — ÍV — Drágám, kívülről lehet, hogy szőke vagyok, de belülről sötét. Két szőke nő beszélget a Hősök terén az egyik vezér szobra előtt: — Milyen jó pasi! És oda is van írva, hogy 975- 1023. Csak nem írták ki, hogy Pannon, Vodafone vagy T-Mobil! A szőke nő bemegy a benzinkútra. Odamegy hozzá a kutas és megkérdezi: - 95-ös vagy 98-as benzint tankoljak? - Miért, idei nincs? A szőke nőhöz egy veszekedés hevében így szól a barátja: - Neked biztos vákuum van a fejedben! A nő gondolkodik egy kicsit, majd gúnyosan így válaszol: - Hah, az még mindig jobb, mintha semmi sem lenne benne! Egyszer járt Svájcban fotóriporterünk, rá is fáztunk ki nem küldetés Nyilvánosságra hozzuk a leveleit, hogy legalább érezze, irigységből bosszút forraltunk ellene Megtörtént, hogy idén pénzadományokat gyűjtöttünk a múzeummal közösen, hogy kifizessük végre a kis Jeanne árát, és hazahozzuk azt a szegény lányt. Az is megtörtént sajnos, hogy a stáb magával vitte fotóriporterünket, aki ennek következtében a szerkesztőség levelező tagjává vált. Engedélye és javítások nélkül most közöljük az utazása előtt kollégáinak címzett levelét. Köztük található a szerkesztő felháborodott válasza. A FOTÓS LEVELE I. Üdv Drágáim! Nagy örömötökre szólok, hogy az elkövetkezendő három napban nem leszek itthon. Igen, igen, már megint Svájcba kell mennem, basszus. Higggggyétek el, szívesebben mennék inkább dombiratosra, kötegyánba, esetleg bucsára, de nem tehetem, szólít a kötelesség, a munka (a szabad piac rabszolgájaként), oké, oké, de mielőtt sírva fakadnátok, ne tegyétek, hisz visszajövök és akkor már bombázhattok kéréseitekkel. addig is kitartás, valahogy bírjátok ki nélkülem (tudom, ez majdnem lehetetlen, de meg tudjátok csinálni), ha bármi gáz mégis adódik, akkor küldjétek drótnélküli telefonon olyan rövidke üzenetet. DE, addig is rabszolgasorban maradva, éjjel-nappal hívható a Kovács-Kiss-Imre trió. Aufvíderzén, mondja a német, vagy a svájci, a franc se tudja... A SZERKESZTŐ VÁLASZA Tudod kitől búcsúzzál, vazze! Itt hagysz, mint eb a Szaharát, amikor épp cseszegetni akartalak, hogy ezt meg azt előre csinálj meg vazze, me’ a jövő héten úgy belehúzunk, hogy nem győzöl nyögni a meló terhe alatt, mert azt akarom, hogy előzzük meg magunkat. Mi a fene van abban a k... Svájcban Sör? Ahhoz hideg van! Svájci csoki? Na neeeeee! Síelés? Meg ne próbáld! Valami csaj? Azt bírnád! Kicsi Jeanne! Persze! Na kapd össze magad és fordulj vissza még a Diófa csárdánál, nehogy azt találd ki, hogy már túl messzire vagy és nem érdemes megfordulni! Na told be azt a bébiképedet a szerkesztőibe, de gyorsan! A FOTÓS LEVELE II. Sziasztok Drágájaim! Igen, itthonról jelentkezem, megérkeztem(tünk). Látom mindenki hajtott, megfogadtátok amit mondtam, ugye a jó tanács aranyat ér. jó, jó most nem azt mondom, hogy a biztató szavaim nélkül nem lenne teljesítményetek, de azért mégis. Újra itthon, megjártam svájci hont, és ugyan nem síeltem meg a helvét hegyormokat, de degeszre zabáltam magam rösüvel, (most 1 kicsit unom Alig tért haza Svájcból, máris elkezdte árulni a kicsi Jeanne-t, csak úgy kapkodták a kezéből. is), ittam finom luxemburgi borokat, kizártam magunkat a szállodából hajnali 4-kor és majdnem találkoztam St. galleni őseinkéi, igen tényleg „uva” finom a svájci csoki, jó a sörük, és tényleg aranyosak a marokkói pultoslányok, na most azért ne gondoljátok, hogy nem dolgoztam. Utaztam 2500 kilométert, közel 28 órát ültem egy kisbuszban némi pálinka és unicum jelenlétében. Egyszóval igazából nem volt irigylésre méltó, na jó 1 kicsit, mert azért mindig jó ha az ember kimozdulhat egy picit szűk hazájából, bélmegyer és kunágota, vagy éppen bucsa körzetéből.
