Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-31 / 303. szám

13 2007. DECEMBER 31., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZILVESZTER Híriapi f ihászokként az ezüstig jutottunk kolbászfesztívál A zsűritagokat olyan állapotban fogadtuk, amikor a nyelv még forgott, a láb pedig állt A tavalyi bronzérem és különdíj után az idei Csa­bai Kolbászfesztivál Mé­dia-kupa gyúróversenyén az ezüstérem jutott Hírla­pi firkászok elnevezésű csapatunknak. A siker­hez hozzájárult, hogy fe­leségem a mi kezünkből kivette a pálinkáspoha­rat, és a többiek kezébe nyomta. Nyemcsok László Ha valaki néhány éve azt mondja, hogy csapatunk szá­mára a virágdísz beszerzése lesz a legproblémásabb a kol­bászfesztivál gyúróversenye előtt, minimum kinevetjük, de valószínűbb, hogy orvoshoz küldjük. Idén azonban eljött a pillanat, amire nem számítot­tunk. Azért izgultunk ugyanis, hogy az asztaldísznek kinézett virágkompozíció időben megér­kezzen. Ha valaki néhány éve azt mondja, hogy a csapatunkból mindenki emlékszik a gyúrás összes mozzanatára, akkor azonnal szobrot állítunk neki, és ráírjuk, hogy ez itt a hülye­ség mintapéldánya. A pálinka­mennyiség idén sem csök­kent, de amikor öntöttük a po­harakba, szembesültünk fele­ségem szúrós tekintetével, és a feles helyett csak „tüske”, azaz háromcentes került a ku­picákba. Amikor pedig levet­tük vigyázó szemeinket a fias­kókról, az asszony átcsem­pészte a szomszéd asztalok­hoz, másokat kínálgatott, és szép. lassan nem csupán örömittas állapotba hozta őket. A Tisza Gábor, Varga Ottó, Nyemcsok László, Molnár Tamás, Popol Pál és Szekeres András alkotta hatosfogatunk egyébként a fesztivál előtt hosszasan elemezte tavalyi sze­replését Arra jutottunk: termé­szetesen főként a hozzá nem ér­tő zsűri miatt nem győztünk, de azért mélyebben magunkba nézve, az is igaz, hogy a kolbász­hús mellett landoló, majd ott dí­szelgő pulóverek vagy az eldőlt üres pálinkásüvegek nem a leg­vonzóbb díszítőelemek. Eldöntöttük hát, hogy most szépen megterítünk, virággal, kosárkába rakott pogácsával díszítünk, a pulóvereket az asztal alá gyűrjük, a zsűritago­kat pedig az alkoholos befolyá­soltság olyan fokában fogad­juk, amikor a nyelv még forog, a láb pedig áll. Egy fokkal jobban összejött a dolog, mint tavaly, de ez még mindig „csak” az ezüstérem­Előre (is) ittunk a medve bőrére, kivéve Szekerest, aki túlzott józanság miatt csapatfegyelmit kapott, és kérdéses a jövő évi csapattagsága. hez volt elég. Az asszony sze- ízével akár nyerhetnénk is. rint, ha még kevesebbet in- Ilyen áron viszont kinek kell a nánk, a kolbászunk színével, győzelem?! A Média-kupát követő gyúróversenyen indult csapatok egyöntetűen azt hangsúlyozták, hogy kolbász nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes. Molnár „Bagira” Gábor pilótát kolbászmikrofonnal próbálták szóra bírni. Fekete Péter színházigazgatónál a kisüstinek is Jutott szerep. Szárazkolbászverseny: bunda csak a fogason volt A kolbászkészítéshez és a fut­ballhoz minden férfiemberért, méghozzá a maga szerény véle­ménye szerint a legjobban. Nem véletlen hát, ha a kolbász­fesztiválon mindenki azt gon­dolja, hogy az ő kolbásza a leg jobb, és biztosan bunda van a dologban, ha más lesz a befu­tó. Nos, idén részt vehettem a szárazkolbászokat elbíráló zsű­riben, és belülről láthattam, hogy bunda csak a fogason volt A mintegy 100, túlnyomó- részt kútáréba töltött vastagkol­bász készítőjéről a zsűritagok­nak fogalmuk sem volt, csak sorszámok szerepeltek a ver­senyműveken. Minden zsűritag­nak jutott 15—16 kolbász, eze­ket a Csabai Kolbászklub kép­viselői felszelték, mi pedig kiné­zet, tapintás, szíri, illat, állo­mány, vágási felület és legfő- ként íz alapján pontoztunk Amelyik kolbászokat méltónak tartottuk az összpontszám alap­ján a döntőbe jutásra, a kijelölt pultra helyeztük Ezt a 15-20 kolbászt már mindegyik zsűri­tag megi'izsgálta és pontozta, ezután alakult ki a sorrend. És ami figyelemre méltó, a legjobb 4—5 kolbász sorszáma minden­kinek a listáján az élbolyban szerepelt És hogy ismét jellem­zően azok nyertek, akik általá­ban szoktak? Úgy látszik, tény­leg tudnak kolbászt készíteni Vagy nem neveztek azok, akik még náluk is jobbat gyártanak Immáron szakmai tapasztalat­tal felvértezve előzsűrizést szíve­sen vállalok, a Hírlap portáján nyugodtan hagyhatják a ne­vemre a kolbászokat Wichmann Tamás kenus világbajnok sajnálta, hogy csak tíz ujja van.

Next

/
Thumbnails
Contents