Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-09 / 185. szám

2007. augusztus 9., csütörtök----------------------------------------------------BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A; 7 Szervestrágya-elhelyezés A környezet megóvása érdekében szigorú előírások szabályozzák a használatát Szabálytalan trágyatárolás Békéscsaba határában. Aratás után lakodalom Csorvási hagyományőrzés, szakmatisztelet A szervestrágyázás több ezer éves múltra tekint vissza. Az állat­tartás melléktermékeként kelet­kező istállótrágya kedvező hatá­sai a következőkben összegezhe- tőek: javítja a talaj víz-, levegő-, hő- és tápanyag-gazdálkodását, elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakulását, gyarapítja a talaj hu­musztartalmát és kedvező hatás­sal van a talajban élő mikroorga­nizmusok tevékenységére. Ajermésnövelő hatása többéves ^tartamú, mely első évben 40- 1 60 százalék, második évben ■ 30—35 százalékra tehető (10 ^Tonna közepes minőségű al­mos istállótrágya tápanyag­szolgáltató képessége az első évben 15 kg N, 15 kg P205 és 40 kg K20; a második évben 10 kg N, 10 kg P205 és 20 kg K20.) Felhasználásának legáltalá­nosabb elvei szerint elsősorban olyan növények alá érdemes szervestrágyázni, amelyek azt külön meghálálják (kapások, silókukorica, olajnövények, szálas takarmányok). Trágyá­zásra a termesztendő növény­től, agrotechnikától stb. függő­en nyári, nyár végi, valamint az őszi időszak a legmegfelelőbb. Tavaszi istállótrágyázás csak homoktalajon fogadható el (itt a kimosódási veszteségek csök­kentésére egyben ajánlott) ak­kor, ha az közvetlenül a vetés előtt történik. December 1. és február 15. között pedig tilos a trágya kijuttatása, továbbá nem juttatható ki fagyott, vízzel telí­tett, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az istállótrágya hatása csak egyenletes kijutta­tás és talajba keverés esetén ér­vényesül. A kiszórt istállótrá­gyát a lehető legrövidebb időn belül a talajba kell dolgozni, hogy minél kisebb legyen a ha- t tóanyag-veszteség. Laza és kö­zépkötött, jó szerkezetű talajo­kon az alászántás mélysége 18—20 cm legyen. Kötött, leve­gőtlen talajokon sekélyen, 12— 16 cm mélyen juttassuk a trá­gyát a talajba. A kiszórásig a tábla szélén kialakított trágya- ' kazal kb. 6 m széles és 2,5-3 m magas legyen. A trágyalé elfo- lyásának megakadályozása vé­gett a kazlat körül kell árkolni. A szervestrágyázás jól meg­szokott gyakorlata mellett tisz­tában kell lennünk az EU- csatlakozás kapcsán megválto­zott jogszabályi háttérrel is. A 49/2001. (IV. 3.) sz. Kormány- rendelet szabályozza a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmét. A rendelet 1. sz mel­léklete szerinti „helyes mező- gazdasági gyakorlat” szabályai meghatározzák azokat az alap­vető trágyázási, trágyatárolási és egyéb követelményeket, me­lyek a növények optimális táp­anyagellátása és a talajok ter­mékenységének fenntartása mellett megelőzik, illetve csök­kentik felszíni és felszín alatti vizeink nitrátszennyezését. Ezen előírások betartása ún. nitrátérzékeny területen — mely néhány település kivételé­vel Dél-Békés megye területét fedi le - kötelező. A nitrátér­zékeny területen mezőgazdasá­gi tevékenységet folytatók (ál­lattartók, földhasználók) egyébként minden évben adat­szolgáltatásra is kötelezettek. A betartandó előírásokról hatósá­gunk az elmúlt években rend­szeresen tájékoztatta a terme­lőket a médiákon keresztül. A kötelezettségek között ta­lálható az ideiglenes trágyatáro­lásra vonatkozó előírás is, mely szerint ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hóna­pig tárolható elszivárgás elleni védelem nélkül, továbbá vízjár­ta területen, alagcsövezett tábla szélén, felszíni viztől 100 m-en belül, illetve magas talajvizű te­rületen ideiglenes trágyakazal nem létesíthető. Tapasztalataink szerint az utóbbi időben jelentős nehéz­séget okoz a fenti előírás betar­tása, mivel az állattartó telepe­ken keletkező trágyamennyi­ség a trágyatároló-kapacitással és a felhasználási igényekkel, illetve szükségletekkel gyakran nincs összhangban. Az állattar­tó telep szabadulna a folyama­tosan keletkező trágyától, a gazdálkodó pedig - aki főleg a nyár végi, őszi időszakban tud­ja kiszórni - a felhasználásig csak a tábla szélén tudja tárol­ni. Ez sokszor 8—10 hónapos táblaszéli trágyatárolást jelent, mely különösen csapadéko­sabb őszi-tavaszi időszakban nem elhanyagolható szennye­zőforrás a felszín alatti vizekre. A gyakorlatban tehát arra kell törekedni, hogy az istállótrá­gyát a felhasználás előtt 2 hó­napnál korábba ne szállítsuk a tábla szélére. A helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartá­sára (mely immár hét éve köte­lező) az idei év január­februárjában országosan célel­lenőrzések végrehajtására ke­rült sor. A megye területén, az elsősorban közutak és települé­sek környezetére irányuló el­lenőrzések során jelentős szá­mú trágyatárolási tevékenysé­get észlelt hatóságunk. A kirí­vóan nagy mennyiségű, a trá­gyatárolás alapvető szabályait megsértő trágyakazlak gazdái­val szemben, amennyiben a 2 hónapos tárolási időt felszólítás után is túllépték, nitrát­szennyezési bírságot szabtunk ki. Ennek jogszbályi mértéke 50-500 ezer forint. Az EU-s jogharmonizációval a gazdálkodókra vonatkozó előírások további szigorodása várható, mely valószínűleg rendszeres hatósági ellenőrzé­seket von maga után. Remélhe­tőleg az előírások betartásának, gyakorlati megvalósításának nehézségei ellenére a gazdálko­dók fokozatosan alkalmazkod­ni tudnak a helyes mezőgazda- sági gyakorlathoz, mely talaja­ink és vizeink védelmét szol­gálja. Botyánszki Csaba Békés Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Szilágyi Menyhért, Csorvás polgármestere az elődök tiszteletének, a gazdasági és kulturális hagyományőrzés­nek elkötelezett híve. A vá­rost méltató megszólalásai­ban rendszerint megemléke­zik a települést benépesítő többnemzetiségi ősökről, akik nehéz munkával keres­ték kenyerüket. Például a ke- nyérnekvaló aratásával. g igazdasági munkák t fejezi ki a csorvási ep, amelyet közel két a mezőgazdasági ter­melők szövetségével együtt­működve indítottak útjára, s amely mára nemzetközi fi­gyelmet érdemlő hagyomány- őrző fesztivállá vált. A kézi kaszálás nehéz mes­terségének versenyén a hazai csapatok mellett határon túli magyar versenyzők is részt vettek, s látványos betakarítás­sal mutatták meg, milyen erő­feszítést és gondosságot igény­lő munka volt az aratás. Történt mindez a Csorvási Gazdák Szövetkezet búzatáb­láján, amelybe külön e célra vetették az Mv Mura fajtát. A kétmilliárdos éves árbevételt közelítő gazdaság elnöke, Ke­lemen Mihály és csapata jó partnernek bizonyult a ren­dezvényhez. Ők adtak helyet a szakmai konferenciának is, ahol — visszatérőként tartott előadást Pásztohy András mi­niszteri biztos, aki a mezőgaz­daság modernizációját kiemel­ten támogató Új Magyarország Fejlesztési Terv ismertetése kapcsán hitet tett a magyar agrárium teljesítménynövelése mellett, s a pályázati lehetőségek kihasz­nálására buzdította a termelőket. Matúz János, a szegedi Gabonakuta­tó Kht. igazgatója a búzaünnep apropó­ján a hagyományokat a fa gyökeréhez ha­sonlította, amelyből mindig sarjadhat új hajtás és táplálkozhat a régi, s előadásában ezt a párhuzamot a magyar agrártudo­mány hagyományai­ra is átültetve rámuta­tott: a hazai kutatás­nak is volt mire építe­nie. A magyar neme- sítők munkájának köszönhetően ma az ország búza vetéste­rületének 80 százalékán 25 bú­zafajta osztozik (a 123 kínált fajtából), ám ezek közül is az első 15-ben martonvásári és szegedi fajták a vezetők, s csak két külföldi fajta fért be ebbe a mezőnybe. Vancsura József, a Gabona- termelők Szövetségének elnö­ke pedig annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a ga­bonatermesztés hazánkban vezető ágazat marad, lévén, hogy erre vannak meg a leg­jobb adottságaink. Kint a Csorvási Gazdák táb­láján másnap a kézi aratás vonzotta a látogatókat, akik az akkurátus kaszavonások láttán tisztelettel adóztak a hagyo­mányápoló csoportoknak, amelyek tagjait két hét múlva a héthatárra szóló lakodalmas fesztiválon mint víg násznépet láttak viszont. Akárcsak a régi faluközössé­gekben, ahol az aratás után - mert volt már miből - megtar­tották a lakodalmat. Volt itt menyasszony, vőlegény, vőfély, ínyesmesterek és főzőasszo­nyok, vérpezsdítő zenekarok és „vérfagyasztó” zsűritekintetek. (Most tessék elképzelni az or­szág legnépszerűbb mosolygós tévés szakácsát, a zsűrielnök Benke Laci bácsit, amint éppen „vérfagyaszt”.) Mert, hogy pon­tozásra, eredményre ment a nagy versengés. Fléthatárra szó­ló lagzi, hét (plusz még vagy ti­zenhét) határról idehozott lako­dalmi szokások, no meg tájjelle­gű étkek, ízek, finomságok. Gasztronómiai kavalkád volt, jött is a vendégsereg. Enni min­denütt szeretünk... Tyúkhúsleves hazai üstben: A helyi nyugdíja­sok egyesületének csapata Kelemen Mihállyal, a Csorvási Gazdák METÉSZ elnökével. WKBM Csabai éffit é M EK637, Raktárszövetkezet 06-66/540-920.06-30/566-0820,06-30/635-8293. ÁRPA, BÚZA, TRITIKÁLÉ, ZAB, ŐSZI KÁPOSZTAREPCE FELVÁSÁRLÁSA. k k k / / / / / TISZTÍTÁS, SZÁRÍTÁS, RAKTÁROZÁS k k k TERMELTETÉSI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE, PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS. A Szarvasi Agrár Zrt. rizsfeldolgozó üzeme megkezdte ZAB felvásárlását a legkedvezőbb áron. Szarvas, Ipartelep 5. Tel.: 30/415-0266. #■ IJJKÍGYÓSI GAZDA SZÖVETKEZET Az alábbi szolgáltatásokkal állunk tisztelt partnereink rendelkezésére:-► őszi talaj- | előkészítés »► vetés napraforgó- és kukorica­betakarítás. Egyéni vállalkozók adózása a jövedelem (nyereség) - minimum után (Folytatás az 1. oldalról) Harmadik lépésként a jövede­lemminimum meghatározása kö­vetkezhet, amely az eladásra be­szerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgálta­tások értékével csökkentett, a tárgyévi bevétel 2 százaléka. Befejezésül össze kell hasonlíta­ni az adatokat. Amennyiben a vi­szonyítási alap magasabb, mint a jövedelemminimum, akkor az álta­lános szabályok szerint számított vállalkozói jövedelem után keletke­zik az adófizetési kötelezettség (amely akár nulla is lehet, és még sem kell alkalmazni a minimum jövedelemre vonatkozó szabályokat az előző számításból következően). Ha fordított a helyzet, akkor lehet választani a minimum jöve­delem utáni adózást vagy az álta­lános szabályok szerintit, de eb­ben az esetben kötelező a beval­láshoz a kiegészítő nyilatkozatot csatolni. Az előzőek a 2007. június 30-át követően tevékenységet megszün­tető egyéni vállalkozókra is vonat­koznak, ezért a megszűnésről szóló 0771-es számú adóbevallás kitöltésénél a minimum jövede­lemre (nyereségre) vonatkozó elő­írásokat alkalmazni kell. Ráfi Péter APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság ügyfélkapcsolati osztály * A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents