Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-05 / 155. szám
4 A 2007. július 5., csütörtök »------------------------------------------------------------BÉKÉS MEGYEI AGRÁR -----------------------------------------------------------------*......................................^ Ép ül a BIO-MA Zrt. biodízel üzeme a Sarkadi Ipari Parkban Már vásárolják a repcét, év végére tervezik az olajosmag-feláolgozás indítását tő elnök, Motyovszki István, a BIO-MA vezérigazgatója az FVM szakemberének tájékoztatását arról, hogy tárcaközi egyeztetéseken igyekeznek segíteni a megoldást. A megoldás egyik módjának Szakmai konferenciát rendezett az elmúlt héten a bezárt — és katasztrofális lepusztultságából Sarkadi Ipari Parkként feltámadt — egykori cukorgyár területén működő BIO-MA Zrt. A biodízel-alapanyag gyártására és bioetanol előállítására épülő üzem a sarkadi körzet és a megye termelőit, a beruházásban érdekelt szakembereket és az agrárhivatalok képviselőit hívta meg a találkozóra. «^ygyárbemutató és a hosszú távú együttműködés szándékával rendezett fórum bevezetőjeként a város polgármestere, Tóth Imre a Dél-Alföld első és mindeddig egyetlen — valóságos - beruházásának nevezte az építés alatt álló gyárat, amelyben már a technológiai berendezések szerelése is elkezdődött. A létesítmény, véleménye szerint nemcsak a helyi munkaerőgondok enyhítését, hanem a környék növénytermesztőinek biztonságát is szolgálja. A városvezető hitet tett amellett, hogy az ilyen típusú — az Európai Unió bioenergetikai cselekvési programjához kapcsolódó — nagy távlatú vállalkozásokat támogatnia kell mind a közigazgatásnak, mind a politikának. Mint hangsúlyozta, nincs baloldali vagy hogy évek óta napirenden lévő kérdés a biológiai eredetű hajtóanyagok alkalmazása, arányainak növelése, míg a gyártási melléktermék, mint súlyos teher, kevésbé állt az érdeklődés középpontjában. Bíró Tamás, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szakreferense tájékoztatójában kiemelte, hogy az eddigi támogatási pályázatok megmutatták, a tervezett beruházások gazdaságosságát jelentősen befolyásolja az, milyen módon oldják meg a fölösleges maradék „levezetését”. Ennek megvalósítására biogáztermelő technológia éppúgy van már, mint a fő termék, a biodízel, bioetanol előállítására, azonban - mivel kevés a hazai példa - a gázenergia hasznosításában sok a nyitott kérdés. Az agrártárca támogatja azt a törekvést, hogy az ilyen üzemek gyártási energia- szükségletét a megújuló forrásokból fedezzék, ám - a konferencia idején legalábbis — egyelőre sem az ezzel előállított elektromos energiatöbblet, sem a kommunális hálózatba táplálható pluszfűtöanyag felhasználásának nincsenek pontosan tisztázott szabályai. Pozitív megnyilvánulásnak értékelte a konferenciát levezeMotyovszki István vezérigazgató ismerteti a meghívottakkal az üzem építésének tázisait. Háttérben a már elkészült terménytároló siló. jobboldali termelő, csak gazdálkodó van, akinek fontos a térség felemelkedése — s akinek a gazdasági alkotókészségét a komplex vidékfejlesztési programokkal, út-vasút(vasúti híd)-fejlesztési infrastrukturális fejlesztésekkel kell támogatni. Ennek híján nehezen marad meg a működő tőke, s ritkaság- számba megy az olyan nagyszabású vállalkozás, amely a Sarkadi Ipari Park tulajdonosához, Beer András (Andreas Beer német állampolgár) nevéhez köthető. A parkban épülő bioenergetikai beruházást pedig olyan sokcélú projektnek nevezte, amelyre a város energiaellátásában is számítanak. Biodízel-alapanyag, azaz ész- terezésre alkalmas repce- és napraforgóolaj, kukoricából erjesztett szesz, (bioetanol), s az ösz- szes technológiai folyamat melléktermékeként — fermentációval - fejlesztett biogáz: ezt a három anyagot termeli majd a kész üzem. Az előbbi kettő az üzemanyagipar, utóbbi az energiaellátás jövőbeli tényezője lehet. Sajátos hangsúlyeltolódással több szó esett a BIO-MA- konferencián a melléktermékhasznosítás kérdéséről, mint magáról az üzemanyaggyártásról, ami annak is köszönhető, a hétéves uniós költségvetési ciklust, hiszen sokszor hangzik majd el: ez még a brüsszeli elfogadástól függ.) A biogáztermelésre visszautalva Bíró Tamás azt is jelezte, hogy a korábban — az állattartó telepek trágyakezelésével ösz- szefüggő — gázüzemi pályázatok közös sajátossága volt, hogy szinte mindegyik igénylő áramot akart termelni, a hulladékhő hasznosításának viszont nem volt érdemleges projektje. A legközelebbi kiírásban a trágyakezeléstől elválasztott üzemek támogathatósága is szerepel. A már lezárult első pályázati kör - a géptámogatások és a már említett állattartótelep- korszerűsítések — tanulsága, hogy az előkészítés (előzetes engedélyek beszerzése, tervezés) a siker legfontosabb biztosítéka. A termelők sikerét viszont a bioenergetikai üzemekbe szállítható áru biztosítja — fogalmazták meg a BIO-MA által meghívott mezőgazdasági partnerek, akik Szeghalomtól Orosházáig, Újkígyóstól Gyomaend- rődig a kistérségen túli érdeklődőket is képviselték. A sarkadi beruházás alapanyag-ellátásába bekapcsolódott - és a jövőben csatlakozni kívánó - gazdálkodók mindenekelőtt az idén először igénybe vehető uniós plusztámogatás után érdeklődtek. Bori Tamás, a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökhelyettese az EU- ban végzett három év vizsgálatának tapasztalatát idézve rámutatott, hogy ahol az uniós alaptámogatás magas volt, ott a termelőknek csak kisebb része igényelte a - szabadpiaci árakra alapozva - a 45 eurós energetikai kiegészítő támogatást, Magyarországon azonban ennek minden bizonnyal ösztönző szerepe lesz. Egyebek közt felhívta a figyelmet, hogy az európai közösség erre a célra biztosított kétmillió hektáros kerete azt jelenti, hogy efölött minél többen igénylik majd ezt a kiegészítést, annál nagyobb lesz a visszaosztás aránya, éppúgy, mint a SAPS-keret — országra meghatározott - túllépése esetében. Hangsúlyozta, hogy az idén életbe lépett magyar gyakorlatban az energetikai célra vásárló integrátorok, kereskea „szigetfogyasztás” fogalmának bevezetését és elismerését tekintené Beer András, az ipari parkot működtető Olympia- trade tulajdonosa és a BIO-MA Zrt. főrészvényese, ami szerinte bevett európai gyakorlat. Sarkad esetében ez azt jelenthetné, hogy a megtermelt áram és biogáz a település üzemeltetésének gazdaságos „rásegítő forrása” lehetne. (Ellenkező esetben majdnem mindegy, hogy a szeszmoslékkal, olajpogácsával vagy az „energiamaradékkal” nem tudnának mit kezdeni.) Amivel viszont bizonyosan tudnak, az az idén - várhatóan év végén - induló növényolajgyártás, miután annak termékére már van nyugat-európai vevő. Ugyanígy meglesz a piaca a 2008-tól előállított sarkadi bioetanolnak is. Fontos kérdésként fogalmazódott meg, hogy a bioenergetikai beruházások mikor és hogyan részesülhetnek az uniós fejlesztési támogatásokból. Ezzel kapcsolatban a szaktárca képviselője úgy fogalmazott, hogy idén október-novemberben várható az energetikai célú beruházásfejlesztési pályázatok kiírása. (A feltételes mód alighanem végigkísérheti Beer András (Andreas Beer) német állampolgár (középen), az ipari park és a BIO-MA Zrt. tulajdonosa a sarkadi komplexumot Közép-Eurépa referencia-üzemének építi. dők tíznapos határidővel bejelentkezhettek az ilyen tevékenység végzésére,' s akik ezen az elismertetési eljáráson megfeleltek, igazolást adhatnak ki a termelőnek. Az elnökhelyettes kiemelte: a termelő attól a pillanattól nem felelős az áru fela Seed-Imex Kft. szállít, a külső munkaterületen pedig láthatták a bioetanol- és a biogázüzem megkezdődött építkezését is. Beer András, a BIO-MA alapító vállalkozója összegzésként elmondta: az elkészült bioenergetikai gyárat KözépA présüzemi csarnokban a Heves-Gép Ktt. által szállított berendezések szerelése folyik. használásáért, amikor átadta a szállítónak. Ettől kezdve jogosult a 45 euró/hektár termelési támogatásra. Az-újabb felvásárlói elismertetési pályázatok év végére várhatók. Az épülő beruházáson Motyovszki István vezérigazgató kalauzolta végig a meghívott vendégeket, akik megtudhatták, a már elkészült terménytárolókba megkezdődött a repcemag beszállítása. A présüzemi csarnokban megtekinthették a szakemberek a szerelés alatt álló berendezéseket, amelyeket a BIO-MA Zrt. egyik részvényese, Európa térségi referenciaüzemének szánja, amelynek létesítésébe az új csatlakozók — Románia, Bulgária - vállalkozói franchise-rendszertagként kapcsolódhatnak be. Addig is, míg elkészül, nemcsak a beton és a repcemag gyűlik, hanem a tapasztalat is. Mire felépül, az is érték lesz. ▲ BIO-MA Zrt. 5720 Sarkad, Sarkadi Ipari Park Telefon: 66/375-399, fax: 66/270-390 Olympiatrade Kft. telefon: 66/375-744 Olajnövények és növényvédelem Pál Bertalan, a növényvédő szerekről és növényvédelmi technológiákról ismert BASF területi képviselője a biodízel alapanyagként felhasználható olajnövények jövedelmezőségéről szóló előadásában az aratás utáni tarlóhántás talajlezárására — mint elengedhetetlen műveletre — hívta fel a figyelmet) A növényvédelemről szólva a repce őszi gyomirtására a Butisan Star szelektív gyomirtót ajánlotta, az áttelelés biztonságát garantáló szárre- gulátorként pedig a Caramba gyökér- és elágazásfejlődést segítő készítmény hatásait ismertette. A gombafertőzés elleni szerként mind a repce, mind a napraforgó esetében a Pictor bizonyult kiemelkedően eredményesnek, amit a mérhető terméstöbblet is bizonyított - tudtuk meg a BASF szakemberétől. A napraforgó-termesztés távlatait elemezve rámutatott, hogy a BASF gyommentességet biztosító clearfield technológiájához jövőre bő termőképességű — IMI — hibridválaszték áll a gazdák rendelkezésére. Az olajtermelésről szólva kifejtette, hogy a HO — magas olajsavas - hibridek térnyerése várható a biodízelprog- ram kapcsán.
