Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-05 / 155. szám
BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A 5 2007. július 5., csütörtök Ingyen adják, de pénzt hozhat a gazdának Növényi tápanyagokban gazdag, ártalmatlan és talajjavító a szennyvíziszap Csarnai Gábor, a Békés Megyei Vízművek technológusa a szárított, granulált - s így jól kezelhető - szennyvíziszapot mutatja. Iszap, mégsem olyan, minta a sár. Sőt — a technológiai folyamat végén — akár csontszáraz granulátumként az asztalra is kiszórható, nem hagy foltot a kezünkön, térítőn. Ezt mutatta be Csarnai Gábor, a Békés Megyei Vízművek technológusa, aki a lombikból szétterítve a szennyvíztisztítókból származó anyag kezelhetőségét érzékeltette a rögtönzött demonstrációval. Jó példa ez arra is (igaz, nem hazai), hogy mit képes az ember tenni a környezete megóvásáért — a saját magától származó ártalmak leküzdésére. A Békés Megyei Vízművek gyakorlatában a szennyvíztisztítás rutinfeladat, az azonban társadalmiszakmai szemléletváltást igényel, hogy rájöjjünk: a végtermék nem fölösleg, hanem érték. A talajerőpótlást szolgáló istál- lotrágya és műtrágya mindenki előtt ismert jellemzője, hogy elengedhetetlen a talaj - praktikusan fogalmazva —, a növények számára. Több termés csak több tápanyaggal érhető el, s vagy - az egyébként egyre fogyó — állattartási melléktermékre (istállótrágyára) vagy a szidott-áldott kemikáliára (műtrágyára) vagyunk e tekintetben utalva. A vízgazdálkodási szakemberek tudják, van egy harmadik alternatíva is. Az iszap. Ahogyan évezredekkel ezelőtt talajerőpótló anyagnak lehetett tekinteni a Nílus áradásainak humuszgazdag üledékét, úgy lehet a kommunális szennyvíz „mindennapos hordalékát”, a - bonyolult, de irányítható biológiai folyamatban letisztult — szennyvíziszapot trágyapótló melléktermékként értékelni. Kezelni sem bonyolult, ugyanis vagy a géppel víztelenített, vagy pedig a szikkasztott, kisebb víztartalmú, de szükség szerint szalmával kevert, értékes trágyaként adhatják át a gazdáknak. Ingyen! Erre mondja a számolni tudó gazda, „nem rossz árfekvés”! Csarnai Gábor vízépítő mérnök, a Békés Megyei Vízművek Zrt. technológusa, a szennyvíziszap-hasznosítás témakörének felelőse a cég évtizedes gyakorlati eredményeit ismertetve arról tájékoztatta Agrárhíradónk olvasóit, hogy a szennyvíziszapot talajerőpótló anyagként már a 90-es évek eleje óta alkalmazzák. Az első, talajtani szakvéleményben megtervezett kísérletek között volt Békés, ahol szántóföldi kultúrák trágyázására használták föl. A szakember legfontosabb jellemzőként kiemelte, hogy a szennyvíz- iszap nem ártalmas, nem fertőző, de egy sor olyan értékes anyagot tartalmaz, melyet a növény hasznosítani tud, s amit „oda kellene adni” akkor is, ha nincs ez a lehetőség. De van! S nem mindegy, mennyibe kerül az, ami amúgy is elengedhetetlenül szükséges. Nos, az ingyenes a legolcsóbb! Ingyenes, de értékes! Ezt erősítette meg az egyik békési termelő, aki már a harmadik engedélyezési ciklusát kezdi meg (engedélyeztetni kell ugyanis, ám ez nem olyan bonyolult, mert a vízművek átveszi ennek terheit. Lásd a keretes írásunk.) A 60 hektáron gazdálkodó termelő tapasztalata szerint a szennyvíziszap — szervestrágyaszóróval történő- kijuttatása teljes egészében pótolta az alaptrágyázást — mivel magas volt a P-, K- és nyomelemtartalma - s a N- szükséglet 30 százalékát fedezte. (A többi 70 százalékot a vegetáció során pótolni kellett.) A tapasztalat szerint a talaj hu- muSztartalma nőtt, s ezáltal morzsalékosabb, jobb vízház- tartású lett. Ez pedig a szárazabb években felbecsülhetetlen érték. Az eredmények meggyőzték, ezért folytatja a szennyvíziszap-trágyázást. Mint a program vezetője elmondta, a biztonságot az idevonatkozó szigorú környezetvédelmi előírások garantálják, s a Békés Megyei Vízművek 22 tisztítótelepén keletkezett szennyvíziszap mindenben megfelel a követelményeknek. Az előző trágyázási időszakban 173 hektáron végeztek szennyvíziszap-terítést, ami azonban növelhető.- Mekkora mennyiség áll rendelkezésre a vízművek tisztítótelepein? - kérdeztük Csarnai Gábort. — A 2006-ban engedélyezett 173 hektár négy-ötszörösét is el tudnánk látni ezzel az értékes, évente keletkező anyaggal, erre vonatkozó megállapodásokat folyamatosan kötünk a felmerülő igények szerint. — Melyek az alkalmazás kizáró okai?- Jellemző ok például a szélsőséges mechanikai szerkezet — túl laza vagy túl kötött -, a kis termőréteg-vastagság (pl. szikes talaj), illetve a magas talajvíz. Békés megyében a szántóföldek nagy része alkalmasnak mondható.- De van nitrátérzékeny földdarab, nem is kevés. .— A nitrátérzékenység nem kizáró, hanem szabályozó tényező. Akármilyen talajerőpótlást alkalmazunk, a 170 kg/ha hatóanyag felső értéket kell figyelembe venni. Fontos még tudni, hogy friss fogyasztásra szánt termés esetén, illetve a biogazdálkodásban sem használható, emellett az is előírás, hogy lakóingatlantól minimum 300 méteres távolságot kell betartani.- Mit tegyen, aki be akar kapcsolódni ebbe a trágyázási rendszerbe?- Először is számoljon, amiből kiderül: megéri a Békés Megyei Vízművek kínálta lehetőséggel élni, másodszor: keressen engem, hogy a szükséges megállapodást megköthessük és az engedélyezési eljárást megindíthassuk.- Hová menjen a gazda, ha a megállapodást megkötötték?- Sehová, mert a szennyvíz- iszapot kivisszük a földjére a vele egyeztetett napokon. Neki csak szétterítenie és bedolgoznia kell, ám ezt azonnal, mert tárolni nem lehet a földön, még annyira sem, mint a szervestrágyát. Szalmás keverés nélkül tárolt szennyvíziszap a Békés Megyei Vízművek mezóberényi telepén, A szennyvíziszap a tisztítás-víztelenítés után ártalmatlan anyagként áll rendelkezésünkre. A vízművek a gazda igénye szerint szállítja ki. A legolcsóbb talajerő-utánpótlás! Tisztelt Földtulajdonos, Tisztelt Földhasználó! Költségkímélő megoldást kínálunk szántójának ta lajerő-utá n pótlására. Van egy anyag, mely az istálló- trágyához hasonlóan fejti ki trágyázó hatását a benne lévő, szokásosnál magasabb foszfor-, nitrogén-, kálium- és nyomelemtartalom miatt. Van egy anyag, amely a magas szerves- anyag-tartalma miatt csökkenti a talaj térfogatsűrűségét és tömörségét, ezáltal növeli a poro- zitását, fokozza a talaj víztartó képességét. Nem szárítja a talajt, trágyaszóróval kiszórható és ingyenesen rendelkezésre áll. Van egy anyag, melynek magas szervesanyag-tartalma humusszá alakulva értékes növényi tápanyag. Ez az anyag a szennyvíziszap!! Tisztelt Földhasználó! Ezt az anyagot kínáljuk Önnek hasznosításra rendkívül kedvező feltételekkel! A szennyvíziszap a kommunális szennyvíztisztító telepek biológiai folyamataiból kikerülő „melléktermék”. A szennyvíz- tisztítást mesterségesen létrehozott és fenntartott biológiai folyamatok végzik. Az eljárás során a tisztított szennyvizet és a szennyeződést szétválasztjuk, ezután a tiszta vizet befogadóba továbbítjuk, míg a szilárd fázist külön kezeljük. A végeredmény egy 20-25% szárazanyag-tartalmú, manipulálható, közel homogén anyag, amit szennyvíz- iszapnak nevezünk. Összetétele igen kedvező szántóföldi hasznosításra. A szennyvíziszapban benne van a szennyvízből minden, ami gazdaságosan kinyerhető és hasznosítható a mező- gazdaságban. Nincs viszont benne káros, ill. fertözőképes összetevő, mivel az anyag teljes biológiai lebontáson mentát. ■JC’ A szennyvíziszap jóté- ‘ÜJ kony hatása nem kérdé- CD ses mind a róla szóló szakirodalmat olvasók, mind azok számára, akik már kipróbálták. Ennek a próbának azonban a környezetvédelmi előírások szerint igen szigorú feltételei vannak [lásd: 50/2001. (IV. 3.) Korm. r.j. Az engedélyeztetés folyamata bonyolult, de nem a gazdát terheli sem ügyintézésben, sem anyagiakban, ezeket mi vállal^Gve/ v. ^ÉSCS^ juk. A gazdának nincs más dolga az iszappal, mint kiszórni, beszántani, vagyis kipróbálni az anyag jótékony hatását. Tisztelt Földhasználó, amennyiben tájékozódni szeretne, hogy az Ön környezetében van-e hasznosítható szennyvíziszap, illetve alkal- mas-e szántója az iszap engedélyezett hasznosításához, hívja közvetlenül a téma felelősét, Csarnai Gábort az 523- 200/1214, vagy a 30/655-0171 telefonszámon. Amennyiben partnerünk kíván lenni, együttműködési megállapodást állítunk össze az engedélyeztetésbe bevonható földterület ismeretében. A megállapodás a föld tulajdonosa, a föld használója és a szennyvíz- iszap kibocsátója, a Vízművek Zrt. között jön létre általában 10 éves időtartamra. Az együttműködési megállapodás jogi alapot nyújt arra, hogy elindítsuk a mezőgazdasági hasznosítás előkészítését és fölvállaljuk az engedélyeztetési folyamat költségeit. ígérjük, hogy nem fog rosszul járni. Békés Megyei Vízművek Zrt központi irodája: Békéscsaba, Dobozi út 5. Központi telefon: k (66) 523-200. Központi fax: (66) 528-850.
