Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-27 / 148. szám
A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007 JUNIUS 28., CSÜTÖRTÖK. jövőkép Önállóan nehezebben erősödhetnek meg a városok. A kisebb településeken drágább az élet, sokan inkább megszokásból nem költöznek el. A változás a nagyobb közösségek felé mutat, de még nem dőlt el minden. Káros a versengés Nem versenyezniük kell a városoknak a falvakkal Nagy Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia békéscsabai főmunkatársa szerint. A kutató úgy látja, hogy a városoknak kellene elsősorban gesztust gyakorolni a falvak felé. — Nem érdemes minden szolgáltatást „ benyelnie” egy-egy városnak, gondolok itta már sok vitát megélt kistérségi szerveződésekre. A nagyobb település ugyanis akkor lesz erősebb, ha megnyeri magának a környékbeli falvakat, engedményeket tesz számukra. Ezt akár a közös intézmények székhelyének átadásával, a falusi munkahelyek megtartásával, esetleg bővítésével, közös pályázatokkal lehet elérni -fogalmazott Nagy Gábor. Az MTA főmunkatársa szerint reményt nyújt a kisebb települések megmaradására az egyre erőteljesebb mobilitás, vagyis a lakosság növekvő utazási képessége és lehetőségei, melyek a gépkocsik számának a növekedéséül állnak összhangban. Persze ahhoz, hogy ez a tényező érdemben pozitív hatást gya- korolfm a falvak megtartási képességére, a kistérségi központoknak is sokoldalú kínálatot kell felvonultatniuk a munkaerőpiacon. — A legkisebb települések fog lalkoztatási helyzetén javíthat az Országos Foglalkoztatási Alap pályázati kiírása. Egyelőre 200 milliós keret áll a jelentkezők rendelkezésére, megyénkből Újszalontán tapasztaltunk élénk érdeklődést a program iránt A Viharsarok legkisebb településén egy stratégiai program kidolgozása után feltérképeznénk, mely területeken lehet javítani a foglalkoztatást egy pályázatíró csoport pedig forrást szerezne Ennek eredményeként a tervek szerint 35 embert helyezhetnénk el - ecsetelte Nagy Gábor. Elmondta, hogy a projektben az MTA is részt vesz. Újszalontán a szociális szféra, a népi mesterségek és a faluképrendezés mellett az erdősítés hozhatna enyhülést az országos átlagot jóval meghaladó munkanélküliségre. Nem kizárt, hogy a határ túloldalán fekvő Szalon tárói is megnőne az érdeklődés az itteni ingatlanok iránt, ha kissé rendbe tennék Újszalontát. Nagy Gábor: „Van esélyük a falvaknak!” A kiüresedő, elvándorlás sújtotta falvak megtartó erejét keményen próbára teszik az erősödő városok. A kistelepülések jövője ugyanis nagyban függ attól, hogy a nagyobbak hagynak-e nekik teret. Hírlap-összeállítás Országosan egyre nehezebben veszik fel a versenyt az amúgy sem rózsás helyzetű falvak a városokkal. Békés megyében hasonló a helyzet, mint az ország szinte bármely részén. A kisebb települések lélekszáma csökken, lakosságuk elöregszik, míg a városoké nő, s egyre magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtanak. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy míg az utóbbi 15 évben a falvak lakossága 43 ezerrel csökkent Békés megyében, addig a városoké 21 ezerrel nőtt. Persze hiba lenne város-falu ellentétről beszélni, azonban tény, hogy a különböző méretű és rangú települések érdekei, valamint az általuk kínált lehetőségek között van különbség.- A nyugalom megfizethetetlen, ráadásul a városokhoz közeli kistelepülések kedvezőbb k helyzetben vannak, mint a tá- volabbiak - adott hangot véleményének Hornok Sáncfór.' A Békéshez közeli Tarhos polgár- mestere nem érez jelentős különbséget az árak között, és a sokszor emlegetett hipermarketeket is könnyű elérni. Szűcs Sándor a falusi életet cserélte a városi létre azzal, hogy beköltözött Muronyból Békésre. Már semmi pénzért nem változtatna újra. — Annak ellenére, hogy továbbra is Muronyban dolgozom, semmiképpen nem jönnék vissza a községbe. Elsősorban a gyerekek miatt váltottunk, de később minket is meglepett, hogy a városi élet mennyivel olcsóbb. A villanyért, a gázért és az élelmiszerekért kevesebbet kell fizetni. A falusi élet előnyei pedig mára eltűntek. A kert és a jószágtartás az alacsony felváA Muronyból Békésre költöző Szűcs Sándor úgy látja: a falusi életnek is megvannak a maga előnyei, bár ő már nem szívesen hagyná ott a várost. Szelezsan Katalin megszerette falut sárlási árak miatt nem kifizetődő, így viszont nehéz kiegészítő jövedelemhez jutni. A három várossal - Békés, Békéscsaba és Mezőberény - versenyre kelő, ezerötszáz lakosú Muronyt nem feltétlenül kedvezőbb árai teszik vonzóvá az ott élők számára. A jelenleg közmunkásként dolgozó Nagy- né Deák Eszter nem cserélné fel a nyugalmat a városi létre.- Sohasem gondoltam arra, hogy be kellene költöznöm a városba. Csöndesebb, biztonságosabb itt a faluban, a gyerekeket is nyugodtabban engedem el az iskolába - mondta határozottan a fiatalasszony, aki azonban azt sem tagadta, hogy a nagyobb településeken kedvezőbbek az árak. — Az áruházak, diszkontok olcsóbbak, mint a helyi kisboltok, de ez nem azt jelenti, hogy A városi és a falusi lakosság aránya megyénként Bacs-Kiskun 63,6 36,4 Békés 69,4 30,6 Csongrád 71,9 28,1 FORRÁS: KSH A városi és a falusi lakosság aránya kistérségenként Békéscsabai 88,9 11,1 Békési 84,7 15,3 Gyulai 71,6 28,4 Mezőkovácsházi 43,6 56,4 Orosházi 60,1 39,9 Sarkadi 43,4 56,6 Szarvasi 58,2 41,8 Szeghalmi 76,5 23,5 FORRÁS: KSH mindennap bejárnék a közeli városokba. Hasonlóan vélekedett Rajki Tóth Zoltánná is, aki szerint a legnagyobb gondot a munkahelyek vészes csökkenése okozza. — Ha a polgármester nem segítene, nem biztosítana közmunka-lehetőséget, nagyon nehéz lenne elhelyezkedni - állította határozottan. Soósné Szelezsán Katalin a helyi cukrászdában dolgozik eladóként. — Itt Muronyban is mindent megkapunk a boltokban. Persze az egy másik kérdés, hogy a városokban található nagyobb üzletek olcsóbbak. Ezzel együtt soha nem mennék el innen, a közlekedés jó, a falu nyugodt és rendezett. Megszerettem ezt az életet — mesélte a fiatal nő. Városias nagyközség Medgyesegyháza idén lakossági kezdeményezésre pályázott a városi címre, de nem került a nyertesek közé. Dr. Nagy Béla polgármester több nyilatkozatában is hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy az ember falun vagy városban lakik, fontos, hogy jól érezze magát ott, ahol él Medgyesegyháza az utóbbi években sokat fejlődött. Tanuszodát építettek, felújítják az általános iskolát, hogy csak néhány példát emeljünk ki. A dinnyefesztivál évente ezreket vonz a nagyközségbe. Medgyesegyháza városias. Remélik, nemsokára hivatalosan is várossá válhat. Ih alapvető élelmiszerek drágák, de a kiskertben sok minden megterem, így olcsóbb falun az élet Szabó György a Medgyesbod- záshoz tartozó Gábortelepen él. Szülei révén került a kistelepülésre, édesapja művelődési ház igazgatója volt, édesanyja pe dig óvónő. A negyvenegy éves férfi felnőttként úgy döntött, itt éli le életét.- Gábortelep csendes, nyugodt kis település. Rokonaim ugyan Gyulán élnek, de a barátaim és a munkám ide kötnek, itt ismerkedtem meg a feleségemmel. Az ö családja egyébként a kilencvenes évek elején Békéscsabáról költözött Gábortelepre. Apósomat vonzotta a földművelés. Feleségem tehát városi lány, de azt mondja, hogy semmi pénzért sem költözne vissza a megyeszékhelyre. Ma már három gyermekünk van, a fiunk 12 éves, a lányok pedig 8 és 4 évesek. Úgy gondolom, nekik is jobb falun felnőni, mint városban. Igaz, ott több a lehetőség.- Gábortelepen az utóbbi időkben alig épült ház, Ön mégis építkezésre szánta magát- Ennek nemcsak érzelmi, hanem anyagi oka is volt. A meglévő telkemen hitelből és a szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével épült fel a házunk. Ha Békéscsabán vettünk volna házhelyet, jelentősen megdrágította volna az építkezést Lehet, hogy dupla annyiba került volna a ház a telek- vásárlással együtt.- A polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a gyógyszertár és az iskola is Medgyesbodzá- son van. Minden ügyintézésért a „szomszédba” kell járni.-A távolság nem túl nagy, csupán néhány kilométer. Az átjárás valóban gond, de tanyagondnokként segítem az itt élők ügyintézését A gyerekek busszal járnak iskolába. Nekik nem nyűg, inkább kaland az ingázás.- Olcsóbb vagy drágább az élet Gábortelepen, mint egy városban?- Is-is. Itt csak a tejet, kenyeret és az egyéb alapvető élelmiszereket tudjuk megvásárolni, ami drágább, mint a városokban. A kiskertünkben viszont megterem minden. Disznót és csirkéket is tartunk. Ha nem számítom a „munkadíjat”, akkor a mindennapi betevőnk sokkal olcsóbb! A városok és községek lakosságának alakulása Békésben városok száma lakossága községek száma 1991 12 247684 62 161542 1996 13 248588 62 153931 2001 16 268273 59 129518 2002 16 268726 59 130335 2003 17 274127 58 122004 2004 17 271844 58 121001 2005 17 270094 58 119496 2006 17 268077 58 117770 FORRÁS: KSH TÖBB LEVEGŐRE VÁGYNAK A FALVAK * 4
