Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-21 / 143. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 21.. CSÜTÖRTÖK II KÖROSVIDEKI CÉGÉR fórum Találkoztak a megye gazdasági és politikai szereplői. Egyedül nem megy: össze kell hangolni a feladatokat, a kamara nyitott az együttműködésre. A vállalkozók a vállukat nyomó terhek enyhítésében reménykednek. AZ ÖSSZEFOGÁS ERŰÉBEN BÍZNAK Nem finomkodtak a vállalkozók: a megyeházán rendezett fórumon kimondták, mi a problémájuk. A felek persze nem értettek mindenben egyet, azonban az mindenki számára világos volt: valamit tenni kell. Csiszér Áron A körbetartozást nevezte a honi gazdasági élet egyik legnagyobb rákfenéjének az orosházi Zsikó István.- Huszonötmilliós kintlévőséggel zártam emiatt, banki kölcsönnel fizettem az adóhivatalnak. Ha ezen az úton haladunk tovább, hamarosan padlóra kerül a vállalkozók többsége, hiszen ebből a körből egyszerűen nem lehet kikerülni — hangoztatta Zsikó Istyán. Meglátása szerint ebből a csapdából is van kiút, ám ahhoz markánsabb állami szerepvállalásra volna szükség. Nem új bank, hanem egy adósságkezelő pénzintézet létrehozását tartaná üdvösnek az orosházi vállalkozó, amely mögött ott állna az állam. Zsikó István végül feltetSzabó Géza alelnök és Hódsági Tamás elnök is felemelte szavát a vállalkozókat sújtó terhek enyhítése érdekében a békéscsabai fórumon. múltban kiírt pályázatoknál például joggal sérelmezhetjük: egy ember alkalmazására nem lehetett igényt benyújtani, csak három-ötre — hangsúlyozta Juhos János.- Mit nyújthat egy város a vállalkozóknak? - tette fel a kérdést Vantara Gyula. Békéscsaba polgármestere nem véletlenül hozta fel a témát, a megyeszékhely ugyanis tett lépéseket a gazdaság szereplőinek a segítésére. Vantara Gyula a vállalkozóbarát, egyablakos ügyintézés 2008 végi kialakítását említette, s arra figyelmeztetett: egyre sürgetőbb feladat a képzési rendszer átalakítása. El kell érni, hogy Békéscsabán se diplomás munkanélkülieket képezzen a főiskola (a polgár- mester itt a személyügyi szervező vagy andragógia szakos hallgatók nagy részére utalt). A fórum mindazonáltal nem csupán a panaszáradatról szólt. A mezőhegyesi Jeszenka Zoltán — aki nemrég az év ipari vállalkozása címet vihette haza — megjegyezte, hogy több olyan információhoz is hozzájutott a közönség soraiban ülve, amelyért érdemes volt Mezőhegyesről Békéscsabára utazni. Adócsökkentés nélkül nem lesz versenyképesség Nem sugárzód az optimizmus ból, aki a szocialista Veress Jő dr. Dancsó József jobboldali országgyűlési képviselő szavaiDancsó József: „Évek óta megy a hülyítés!” zsef szavaira ág}' reagált: mintha nem is egy országban élnénk. - Évek óta megy a hülyítés a 44-essel kapcsolatban, pedig az nem oldja meg a gondokat, ahogy Szeged gazdaságán sem segített az M5-ös. A kiírt programok nagy része nem a Viharsarokban élőknek szól, márpedig saját erejéből ez a térség nem tud kilábalni a mélyből; Békés meg}'e önerőből nem lesz verseny- képes - fogalmazott a honatya. Dancsó József szerint az adóterhek csökkentése nélkül nem lehet kitörni a jelenlegi struktúrából, márpedig így jelentősen romlani fog a közszolgáltatások színvonala. te a kérdést: — Miért mindig azt ütik, aki a terheket viseli? * A mezőberényi Valnerovitz Kálmán saját elmondása szerint 1963 óta dolgozik vállalkozóként. Ő is úgy látja, hogy a kitöréshez el- maradhatatlanul szükség van arra, hogy ide pénzt pumpáljanak. Sérelmezte ugyanakkor, hogy a multicégekkel szemben hátrányosan különböztetik meg a kisvállalkozókat. Míg neki szakképzett alkalmazottat kell foglalkoztatnia, addig a Békés megyében megtelepedett multiknál szakirányú végzettség nélkül, s persze minimálbérért vállalhatnak munkát az emberek. - Multikat nem zárnak be lejárt szavatosságú termék miatt - erősítette Valnerovitz Kálmán szavait Hódsági Tamás kamarai elnök. Juhos János alelnök pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés intézkedés szolgálta az elmúlt években a szürke- és a feketegazdaság kifehérítését. A multikkal „Nem sok kapcsolatos politiminden tör- kát kollégáihoz hatént a multi- sonlóan ő is kárhozcégek megza- tatta, megemlítve a bolázása sok problémával érdekében.” küzdő pályázati rendszert. — Nem sok minden történt a mögöttünk álló időszakban a hatalmukkal gyakran visszaélő multicégek megzabolázása érdekében. Úgy tapasztaljuk, mintha őket nem is ellenőrizné senki, míg a kisebbek nyakán állandóan ott lóg valamilyen hivatal. A versenyképességet és az esélyegyenlőséget úgy tudnám elképzelni, ha e téren változások történnének. A közelTizenhét új csapás: egyre nehezednek a terhek Ttenhét olyan új teherről beszélt Vozár Márton, a kamara kereskedelemmel, idegenforgalommal és szállítmányozással foglalkozó tagozatának a vezetője, melyek idáig nem voltak. A szakember hangsúlyozta: a vállalkozói panaszáradat mögött vannak jogtalan megállapítások is, s ezért önmérsékletre intett. Meglátása szerint azonban a jogos felvetéseknek érvényt kell szerezni, így egyszer jó volna egy komoly tervet is megvalósítani. Vozár Márton a kereskedelem területén a sok külső szereplő káros hatásáról, a turizmus terén pedig a minőségi szolgáltatások iránt növekvő igényekről szólt. A szállítmányozással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy megyénk egyre inkább tranzitterületté válik. Vozár Márton: „Át kell gondolni a fejlesztéseket!" Veress József szerint a következő három-négy évben évtizedekre eldőlhet a sorsunk: Arad kertvárosa leszünk, vagy követjük a prosperáló Burgenland példáját Három-négy évig még adott számunkra a lehetőség, hogy ne Arad után kullogjunk, hanem az ottani fejlődés lendületét is kihasználva, akár a határ túloldalán zajló folyamatokat is számunkra jó irányba befolyásolhassuk. Veress József országgyűlési kéfv viselő, az MSZP megyei elnöke legalábbis úgy látja: vagy követjük a határ menti voltából komolyan profitáló ausztriai Burgenland példáját, vagy Arad kertvárosa leszünk A baloldali politikus így kezdte felszólalását: - Hadd legyek egy kicsit provokatív! Most kell ugyanis döntenünk, hogy megyünk, vagy csak visz majd bennünket a fejlődés. Van még esélyünk lemásolni a burgenlandi típusú dinamikus előrelépést, mely a határon túlról hozhat komoly bevételt térségünknek, hisz odaát az igazán szerves fejlő désnek még az elején tartanak. Persze ehhez először is világos képet kell alkotnunk ahhoz, hogy melyek a legfontosabb fejlesztési elképzeléseink - hangsúlyozta a képviselő. Veress József a Viharsarok szempontjából az egyik legnagyobb problémának nevezte, hogy bár igen komoly mennyiségű forráshoz jutott a megye, ezek leginkább a közszférát erősítették, nem pedig a vállalkozásokat. Márpedig el kell érni, hogy minél több tőkeerős vállalkozás legyen a térségben. - Három-négy nagy, legalább Linamar nagyságú cég ki tudná húzni a megye szekerét a kátyúból. Ezek köré ugyanis nagyon komoly, kis- és középvállalkozókból álló hálózatot lehetne kiépíteni, amely ha egyszer „pályára áll” megerősödik, akkor már nagy bajuk nem eshet. Persze mindaddig, amíg hiány mutatkozik a képzett munkaerőből, jóval nehezebb lesz ezeket az elképzeléseket megvalósítani - figyelmeztetett a politikus, kiemelve, hogy a világpiaci réseket kell megtalálniuk a kkv-knak. Vagyis olyan termékeket kell gyártani, amelyeknek ugyan szűk a piacuk, ám egy-egy cég meg tud élni belőlük A kkv-k támogatásával kapcsolatban felhívta a vállalkozók figyelmét a Jeremie- programra. A Jeremie célja, hogy hatékonyabbá tegye-az Európai BefektetéVeress József: „Le kell vetni a hurrápesszimizmust!" si Bankot és az EIF-et tömörítő — EIB Csoport kis- és középvállalatokat támogató eszközeit. A programmal azt szeretnék elérni, hogy a támogatások helyett kerüljenek előtérbe az olyan piaci alapú eszközök, mint a kölcsönök, a magántő ke, a vállalkozási tőke és a garancia. Veress József kiemelte: emelt szintű lesz a hitelhez jutás lehetősége a hátrányos helyzetű térségekben. Az országgyűlési képviselő nem rejtette véka alá a 44-es úttal kapcsolatos véleményét sem, mely markánsan eltér legtöbb Békés megyei politikustársáétól. Fontosnak tartja ugyan a fejlesztést, azonban úgy látja, hogy az már sokkal inkább pszichológiai tényezővé vált Békés megye fejlődése szempontjából, mintsem gyakorlati ügygyé. Hisz mire az út teljes hosz- szában és szélességében megépülne, addigra a legfontosabb dolgok már eldőlnek. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy optimistábban kell hozzáállni, s tevékenyebben kell fellépni, ha előrébb akarunk jutni.-Jellemző a megyére a „hurrápesszimizmus”. Ha van egy óránk egy fontos témára, ebből negyvenöt percet biztosan azzal töltünk, hogy megbeszéljük, mi nem megy, s csak tizenöt percet fordítunk arra, hogyan lehet megoldani a problémát. Ha ezen sikerül változtatni, sokkal nagyobb eséllyel érhetjük el, hogy ne Arad kertvárosa legyünk, hanem hátrányos, de nem reménytelen helyzetből indulva befolyásolói a határ túloldalán zajló folyamatoknak is. * % i
