Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-19 / 116. szám

3 2007. MÁJUS 19., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Igen gyorsan jár a szemük, kezük a házakba bejutó zsiványoknak Már kaszálnának a gazdák vita Egyelőre senki nem élhet a békési agrárközpont előnyeivel Megnyerő külsejű idegenek ké- redzkedtek be a közelmúltban több megyénkben településen lakásokba azzal, hogy az önkor­mányzattól jöttek és össze kell írniuk, ki mennyi eurót tart ott­hon. Miután meglátták a zsivá- nyok, hogy honnan veszik elő a háziak a pénzt, elterelték a fi­gyelmet és ellopták a bankókat. ■ Rosszullétet szín­lelve vizet kérnek és a gazda jólelkű- ségét könyörtele­nül kihasználják. — Az idegenek díjbeszedőnek adják ki magukat, és hamis számlát vagy csekket átnyújtva csalnak ki pénzt - mondta Szombati Andrea, a megyei fő- kapitányság sajtóreferense. - Szerelőként, iparosként is fel­lépnek. Gáz- és vízórát, telefont akarnak ellenőrizni, majd a la­kásba bejutva eltüntetik a kéz­nél lévő értékeket. Jellegzetes módszerük, hogy rosszullétet színlelve vizet vagy gyógyszert kérnek, és a gazda jólelkűségét könyörtelenül kihasználják. Sokan hirdetik ablakba vagy kapura kiragasztva termékei­ket a paprikától a mézig. A gaz­emberek ilyen házakba vásár­lás vagy pénzváltás szándéká­val kéredzkednek be, majd ki­lesik, honnan vette elő a gazda a pénzt. Ezután a lopott pénz­zel kereket oldanak. — Főként idős embereket ke­resnej^fel a trükkös, csalók — hangsúlyozta Benedek Barna­bás, a békéscsabai kapitányság osztályvezetője. — Azt ajánljuk az időseknek, hogy kérjék el az illető igazolványát vagy szólja­nak a szomszédoknak, a hozzá­tartozóknak, ha nem biztosak a dolgukban. Mondják azt a be- csöngetőknek, jöjjenek vissza később. ■ Cs. Á—Ny. L. Még várni kell az aratásra. Az agrárinnovációs központ egyelőre üresen áll, ám hamarosan megtelhet élettel. (Felvételünk illusztráció.) Bár a békési agrárinno­vációs központ már hóna­pokkal ezelőtt elkészült, a gazdák eddig mégsem vehették birtokba az épü­letet. A társberuházó és a város közötti jogvita a kö­zeljövőben rendeződhet. Papp Gábor A helyi önkormányzat még jó néhány évvel ezelőtt nyert el egy pályázatot a mezőgazdasá­gi központ kialakítására1.- Az épület - amelyben korábban a gazdakör, illetve a Tulipán presszó működött - adva volt. Az akkori városvezetés megál­lapodást kötött a Fom-Tex Kft.- vel a centrum megépítésére, ami az eredeti tervek szerint 286 négyzetméter terület ki­alakítását jelentette volna kö­zel 65 millió forint plusz áfa értékben. * Mint azt Izsó Gábor polgár- mester elmondta, véleményük szerint a vállalkozó ezután többször eltért a megbeszélt tervtől, az önkormányzat pedig, hogy elkerülje a pereskedést, igyekezett igazodni az új feltéte­lekhez. Kiderült, hogy a vályog­épület elavult, ezért az egészet újjá kell építeni. Megváltozott az alapterület nagysága 345 négyzetméterre, s az ár is. A központ elkészült, ám a fe­Jelentős engedményeket tettek a megállapodásért Gajdán Sándor, a Fom-Tex Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta, az épület megépítését száz százalékig ők finanszí­rozták, az önkormányzat a be­ruházásért eddig nem fizetett, s a bíróság is úgy határozott, nem engedélyezi a birtokbavé­telt. felezte,-a várossal ápolftjó kapcsolat érdekében jelentős engedményeket tettek a meg­állapodás érdekében. lek közötti vita olyan szinten el­mérgesedett, hogy bírósághoz fordultak. Eközben az épület egy része üresen tátongott, hi­szen a kft. vezetői a nézeteltéré­sek miatt nem adták át a terüle­tet az önkormányzatnak. Az idő viszont sürgetett, hi­szen a városnak — a nyertes pályázat miatt — el kell szá­molnia a Békés Megyei Terü­letfejlesztési Tanács felé. A pe­ren kívüli megegyezés szerint Békés 25) millió forint plusz áfa összeget fizet a társaság­nak. Ali? önkormányzatnak a befejezésre még mintegy két­millió forintot kell fordítania, a munkálatok akár napokon be­lül el is kezdődhetnek. A román miniszter miatt állt le az ügy társulnának Uniós forrásokhoz juthatna hozzá a nemzetközi kistérség Határon átívelő kistérségi tár­sulás alapítását határozta el Ro­mánia uniós csatlakozása után négy Békés megyei település (Battonya, Mezőhegyes, Mező- kovácsháza és Nagykamarás) hat román faluval, várossal.- A nemzetközi társulással olyan európai uniós források­hoz juthatnánk hozzá, ame­lyekhez egyébként nem - nyi­latkozta dr. Karsai József, Battonya polgármestere, or­szággyűlési képviselő. - Terve­ink között közös szennyvíztisz­tító és ivóvízellátó rendszer ki­építése szerepel Pécskán, ami Battonyát is ellátná. Célunk a két település ipari parkjának fejlesztése. A határ menti utak és a vasút helyzete is központi kérdés. Mezőgazdasági határ- átkelőhelyre is pályáznánk. A megalakulás azonban egyelőre elmaradt, a román külügymi­niszter megtiltotta a határon túli önkormányzatoknak, hogy önálló jogi személyként lépje­nek fel, így semmilyen uniós forráshoz nem juthatnánk hoz­zá. Felvettük a kapcsolatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, kértük a prefek­tusok segítségét, hogy a hely­zet megváltozzon - fogalma­zott Karsai József. ■ K. E. JEGYZET NYEMCSOK LÁSZLÓ Mesterségük az átverés AZ IDŐS BÉKÉSCSABAI aSZ- szonyt hallgatva elszorult a torkom. Azt magyarázta, hogy tisztviselőnek adta ki magát az a gazember, aki aztán 140 ezer forintját le­nyúlta. A 8ó éves néni azt tanulta, a tisztviselőt be kell engedni, abban meg kell bízni. Az idős asszony tőlem kérdezte: „Aranyos­kám, miért váltak ilyen al­jasokká az emberek, miért nem a munka után néznek a lopás helyett?” mondhattam volna neki okosságokat, de csak azon járt az agyam, hogy milyen szörnyű, amikor a hosszú idő alatt összespórolt pénz egy perc alatt odalesz. A né­ni hangján éreztem, ezt a csapást már soha nem he­veri ki. Félelmetes, hogy miket találnak ki a trükkös csalók, hogy pénzhez jussa­nak. A csabai nénit például azzal verte át a zsivány, hogy fel kell írnia a bankje­gyek sorszámát. Kamuton idegenek a kert határait mérték be, közben egyikük besurrant a lakásba és ello­pott egy betétkönyvet. A csalók annyira gátlástala­nok, hogy esetenként még kisgyereket is visznek ma­gukkal, és a kicsinek vizet, ■gyógyszert kérnek. Míg'ü házigazda segít nekik, ad­dig összeszedik a könnyen mozdítható értékeket. Jól tudják, hova kell nyúlniuk. természetesen jó tanácso­kat mindenki ad az idősek­nek. Ne engedjenek be ide­gent, ne hagyják nyitva az ajtót, kérjenek igazolványt attól, akit nem ismernek, szóljanak a szomszédnak, hívják fel a hozzátartozói­kat. Bizonyára sokan tesz­nek így, mások azonban hi­székenyebbek, nincs ben­nük bizalmatlanság. A csa­lók pedig mindig új módsze­rekkel rukkolnak elő. És ahogy a csabai asszony mondta, ez a mesterség töb­bet hoz a konyhára a napi nyolc órai munkánál. Egy asztalhoz ültették huszonöt év városvezetőit A katasztrófának nincs határa jövő Erősíteni kell az együttműködést a szomszédokkal Egy asztalhoz ültették a napok­ban Gyomaendrődön az elmúlt negyedszázad városvezetőit, azaz Jenei Bálint egykori ta­nácselnököt és há­rom, egymást kö­vető polgármes­tert: dr. Frankó Ká­rolyt, dr. Dávid Im­rét és Várfi And­rást. Az eseményre az ünnep­séggel egybekötött várostörté­neti vetélkedő adott alkalmat, melyet a Kis Bálint Általános Iskola szervezett Gyoma és Endrőd egyesülésének huszon­ötödik évfordulója alkalmából. A vetélkedőn a város általá­nos és középiskoláiból tizenkét csapatban, összesen hatvan di­ák vett részt. Fülöp Istvánná, az intézmény igazgatója hang­súlyozta: valamennyi verseny­ző alapos felkészültségről tett tanúságot. A diá­kok, amellett, hogy megoldották a versenyfeladato­kat, részesei lehet­tek annak a pódi­umbeszélgetésnek, melyen az elmúlt negyedszázad városve­zetői beszéltek a múltról és a jövőbeni esélyeikől. Mint megtudtuk, az iskola hagyományt kíván teremteni a várostörténeti vetélkedőből, e célból még kupát is alapítottak, amit a verseny végén átadtak a győzteseknek. ■ L. J. Nemcsak az itthoni, hanem a határon túli események gyors és szakszerű kezelésére is fel kell készülniük a katasztrófa- védelmi szervek­nek. Az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások sza­bad áramlásával ugyanis alaposan megváltozott a helyzet.- Több témakör megtárgya­lása is kiemelt jelentőségű lesz a közeljövőben, melyek tovább erősítik az együttműködést a szomszédos megyékkel — tu­datta dr. Takács Árpád, megbí­zott megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes. A határ menti megyék ügye­leti szolgálatának információ- adási és egyéb kommunikációs együttműködési feladatai, a hír­adó- és informatikai eszközök összehangolási le­hetőségei terén is mutatkozik esély az előrelépésre, amelyhez megpró­bálnak uniós for­rást szerezni. Szerepet kap a to­vábbi közös kiképzések, gyakor­latok és konferenciák megtartá­sa is, mint ahogy hangsúlyos a kölcsönös tájékoztatás kidolgo­zása a határ menti megyék be­vethető tűzoltó erőiről, eszközei­ről. Felmerült ugyanakkor egy eseüeges vegyes kutató-mentő csoport létrehozása is. ■ Cs. Á. Árkokat, padkákat takarítanak a közmunkások A Magyar Közút Kft. országo­san közel ötszáz közmunkást alkalmaz május közepétől egészen december közepéig. Az ötszáz munkás közül 160- an régiónkban dolgoznak a következő hét hónapban, kö­zülük 74-en Békés megyében. Az érintettek feladata az út melletti területek tisztántartá­sa, az illegális szemétlerakó­helyek felszámolása, az árkok, padkák, műtárgyak tisztítása, a vízelvezetés javítása. Ab- rankó Sándortól, a Magyar Közút Kht. dél-alföldi regioná­lis főmérnökétől megtudtuk, a kht. a közmunkások foglal­koztatásával csökkenti a fenn­tartási költségeket. ■ K. E. ■ Az iskola ha­gyományt kí­ván teremteni a vetélkedőből. ■ Felmerült egy vegyes kutató­mentő csoport létrehozása is. j| i t r 4 Dr. Takács Árpád: „Egyre több témában tárgyalunk.” Benedek Barnabás: „Időseket vprnpU át ”

Next

/
Thumbnails
Contents