Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-17 / 114. szám
2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KOROSVIDEKI CÉGÉR WM - í ROP-program: szakmai képzések reformkonyhától a gépkezelésig Az EU által támogatott Regionális Operatív Program közel kétmilliárd forintű központi képzési programja régióspecifikus szakmai továbbképzések, szakképzések támogatását tesz lehetővé vállalkozásoknak, alkalmazottaknak, vállalkozóknak. A Dél-alföldi Regionális Konzorciumban hat partner működik együtt: a Békés, a Bács-Kis- kun és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád Megyei Kereskedők Egyesülete, a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület és a Békéscsabai Ipartestület. A konzorciumvezetési feladatokat a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Békés megyei akkreditált képzőintézmények, egyéni vállalkozók, magánszemélyek és vállalkozások is sikeresen bekapcsolódtak. A ROP 3.4.1 program OKI-s, szakmai képzéseket, szakmai továbbképzéseket és mester- képzéseket támogat 60, illetve 80 százalékban. Az egy jelentkezőre jutó támogatás maximum értéke 250 ezer forint. Nagy siker övezte és övezi megyénkben és régiónkban is e programot. Békésben közel kétezren jelentkeztek be a rendszerbe. Eddig 36-féle képzés valósult meg, vagy jelenleg is folyik, melyek közül a reformkonyha beilleszkedése a magyar gasztronómiába, e-üz- leti alkalmazások, C kategóriás gépjárművezető-oktatás, vendéglátó-vállalkozó, e-business ismeretek, nehézgépkezelőképzések a legkeresettebbek. Megyénkben a hétszázat is meghaladta azok száma, akik a ROP 3.4.1. programban vettek, vesznek részt képzéseken. Az érdeklődés és a forrás korlátozott mértéke miatt február 3-ától a jelentkezéseket felfüggesztették. Április végén jelent meg a Váti honlapján hír a ROP 3. prioritásán belüli forrásátcsoportosításról, mely alapján a ROP 3.4.2. programba több mint félmilliárd forint szétosztható támogatási forrás áthelyezése történik meg. Ez módot ad a program folytatására. A régiós keretek megnyitásával új jelentkezések benyújtására nem lesz mód, csak jogosultsági lappal rendelkező hallgatók felnőttképzési szerződésének befogadására nyílik lehetőség. Igénylik a békéltetést testület Adott esetben pellengérre állítják a gazdaság szereplőit Dr. Bagdi László: „Növekszik a testület ismertsége és elismertsége.” A fogyasztói társadalom szülötte az alternatív vitarendező fórumként meghatározott Fogyasztóvédelmi és Békéltető Testület. Amint dr. Bagdi László, a Békés Megyei Gazdasági Kamara mellett működő testület elnöke elmondta, évről évre egyre több ügyben járnak el. Both Imre — Angolszász mintára honosodott meg Magyarországon a békéltető testületek jogintézménye. Mit kell tudni ezek munkájáról?- Nézzük az alapokat: az alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A békéltető testületek a bíróságokhoz képest úgynevezett „alternatív vitarendező fórumot” képviselnek, hatáskörük az ügyek egy viszonylag szűkebb csoportjára terjed ki. A békéltető testületek létrehozását, működését az 1997. évi CLV törvény szabályozza. Eszerint a testület saját költségvetéssel rendelkező, önálló jogi személy, tagjait a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek, illetve a gazdasági érdekeket reprezentáló megyei gazdasági kamarák jelölik, egyenlő arányban. A jogalkotó elsődleges célja a fogyasztók és gazdasági szervezetek között felmerülő vitás ügyekben — fogyasztói jogvitákban - az egyezségen alapuló rendezés megkísérlése volt. Ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testületek hatásköre az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, illetve a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogvitákra terjed ki; Mindebből eredően az eljárás alanyai minden esetben fogyasztók és gazdálkodók. Békéltető testületi eljárás kizárólag kérelemre indulhat.- Döntéseik minden esetben, mindenkire nézve kötelezőek? — A békéltető testület nevében eljáró tanács kötelező érvényű döntést csak abban az esetben hozhat, ha ennek a gazdálkodó kifejezett nyilatkozattal aláveti magát. Az eljárás során az alávetési nyilatkozatot a gazdálkodó szervezet mindaddig megteheti, amíg a tanács a tárgyalást be nem rekeszti, s határozathozatalra vissza nem vonul. Amennyiben e nyilatkozatot megtette, úgy a testület döntése a továbbiakban kötelező. Ugyanez vonatkozik a felek egyezségére is, hiszen ennek során maguk döntenek az ügy mikénti megoldásáról, amelyet a békéltető testület jóváhagy, feltéve ha ez megfelel a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek. Ha az így kötelező erejűvé vált, s a jogerős határozatot vagy egyezséget a gazdálkodó -szervezet nem teljesítené, akkor ennek bírósági végrehajtás útján szerezhet érvényt a fogyasztó. Az eljáró tanács abban az esetben is érdemi határozatot hozhat, ha a gazdasági szervezet a döntésnek nem veti alá magát. Ebben az esetben a megszülető döntést ajánlásnak nevezzük. — Mi a szankció az ajánlásban foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén? — A békéltető testület, amennyiben a fogyasztó álláspontját részben vagy egészben osztja, az ajánlásban foglaltak teljesítésére hívja fel a kötelezettet. Ellenkező esetben a fogyasztó kérheti a határozat közzétételét az írott sajtóban vagy elektronikus médiumokban, amely a gazdasági szervezet pellengérre állítása. A tanács döntése jogerőre akkor emelkedik, ha vele szemben a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nem nyújtanak be keresetet. — Többmilliós vitás ügyeket tárgyalnak, de úgy tudom már kolbászt is kóstoltak munkájuk során...- Valóban, leginkább nagy értékű eszközök, fogyasztási cikkek jótállási, szavatossági jogvitákban, illetve banki és biztosítási szolgáltatási ügyekben döntünk, de arra is akadt már példa, hogy a fogyasztó az általa vásárolt kolbász füstölését kifogásolta. Az elrendelt bizonyítás hatására viszont a panaszos maga kérte az eljárás megszüntetését. Tavaly megduplázódott a beadott ügyek száma Az előző évhez képest tavaly megduplázódott a testülethez beadott ügyek száma. 2006- ban 93 tben kerestek meg a fogyasztók panaszos ügyeik rendezése érdekében - tudatta dr. Bagdi László. A békéltető testület elnöke azt is elmondta, miszerint tavaly 11 egyezséget hagytak jóvá, 19 esetben ajánlást fogalmaztak meg. Ugyanakkor 53 esetben szüntették meg az eljárást, leginkább azért, mert a gazdálkodó szervezet önként teljesítette a fogyasztó kérését, amikor megtudta, hogy a fogyasztó eljárást kezdeményezett ellene. Folyamatosan zajlanak a szakmai szintvizsgák A kamara szervezésében folyamatosan zajlanak a 2006/2007 évi szakmai szintvizsgák, melyekkel a szakképzésben tanulók fel- készültségét, gyakorlati ismereteinek szintjét mérhetjük le, a képzés lezárását megelőzően. Május elejéig a szintvizsgák közel felét bonyolítottuk le, 10 OKI-s szakmában 251 tanuló részvételével. A szintvizsgák szervezését és finanszírozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el, a lebonyolításban a képző intézmények és a szakképzésben résztvevő gazdálkodók is részt vállalnak. A kamara delegálja a vizsgaelnököket Megkezdődtek az iskola- rendszerű szakmai vizsgák szervezési munkái a kamaránál. A szervezet új közjogi feladatai közé tartozik, hogy az idei tanévtől 16 OKJ-s szakmában a szakmunkásvizsgákon a vizsgaelnököket a területi kamara delegálja. Ezzel egy időben a vizsgabizottsági tagok képviseletét az érdekképviseleti szervek látják el. Kamaránk a szakképző intézményekkel és a szakértőkkel is jó munkakapcsolatokat tart fent, és folyamatosan gondoskodik a megfelelő szakemberek delegálásáról az egyes vizsgákra, de további szakértők jelentkezését is várjuk. A szakképzés jövőjéről egy szegedi fórumon A dél-alföldi régióban működő kereskedelmi és iparkamarák szakképzési bizottságainak együttműködése keretében a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A szakképzés jelene és jövője címmel nyílt fórumot rendez május 25-én 10 órától Szegeden. A cél a szakképzés helyzetének megvitatása és az intézmények, iskolafenntartó szerepet betöltő önkormányzatok, állami és társadalmi szervezetek, a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek feladatainak meghatározása. A hatósági kapcsolatok erősítése a középpontban A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari tagozatából került az elnökségbe Lindenberger Lajos, gyulai egyéni vállalkozó: — Az egyéni és kisvállalkozók érdekeinek érvényesítését tűztem programom zászlajára. Ez a csoport lehet a megye fel- emelkedésének kulcsa. Emellett ugyan a hatóságokkal mindig is jó kapcsolatokat ápolt a kamara, mégis a velük való együttműködés további erősítése szerepel céljaim között. Szeretném, ha a jogszabályalkotók figyelembe vennék a kisiparosok, kézművesek szakmai véleményét. ■ M. P. M. Lindenberger Lajos a kisvállalkozókat támogatja. Tuzo napunk es erős szelünk is van tanulmány Számba veszik a dél-alföldi régió megújuló energiabázisát Mindentudás a megújuló energiaforrásokról a dél-alföldi régióban - ezt a címet viseli az a tanulmány, mely számba veszi, milyen típusú megújuló energiák hasznosításával lehet és érdemes foglalkozni a régióban. A megvalósíthatósági tanulmányt a Baross Gábor- program támogatásával a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Tessedik Sámuel Főiskola, valamint a Békés Megyei Agrárkamara által létrehozott konzorcium készíti. Létrejön tehát egy sokoldalúan használható adatbázis, melyre alapozva meghatározhatók a jövő feladatai is a megújuló energiák terén. A tanulmány idén augusztus 15-éig készül el, azt követően felkerül az internetre is. Dr. Patay István, a konzorciumban részt vevő Tessedik Sámuel Főiskola rektora lapunknak elmondta, hogy a dél-al földi régiónak, ezen belül Békés megyének is jó adottságai vannak a megújuló energiák terén, az alkalmazott technológiák azonban még fejlesztésre szorulnak.- A régión belül nincs nagy eltérés a napsütéses órák számában (Szeged környéke a legmelegebb) és a szélerősDr. Patay István: „Erősségünk a biomassza.” ségben sem. Elkészült a pontos széltérkép is, melyből kiderül például, hogy Békés megye észak-déli tengelyén az évi átlagos szélsebesség tengelymagasságban (80-100 méter) eléri a másodpercenkénti hat métert. Ebből következően a térségben szélerő- művek is gazdaságosan üzemeltethetők - fogalmazott dr. Patay István. Hozzátette, a Dél-Alföldnek a megújuló energiákon belül a biomassza területén vannak a legnagyobb lehetőségei. Emellett a geotermikus energia (földhő) hasznosítása is valószínűleg előtérbe kerül majd a közeljövőben. ■ Lipták Judit
