Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-17 / 114. szám
IV KOROSVIDEKI CÉGÉR 2007. MÁJUS 17, CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A siker igazi titka a jó csapat az év vállalkozója Nemes Gyula örül, hogy Békés megyei Építenek a képzett fiatalokra az év kereskedője Töretlen pályán a Szarvas Coop Zrt. Nemes Gyulát választották az év Békés megyei kamarai vállalkozójának. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. Dél-alföldi Igazgatóságának vezetője úgy véli, a kitüntetést elsősorban a munkatársainak köszönheti.- Különleges a helyzetünk - bocsátotta előre Nemes Gyula. - Az Allianz Hungária talán az egyetlen olyan nagy cég, amely nem Kecskemétre vagy Szegedre vitte a dél-alföldi régió központját, hanem Békéscsabára. Ez több szempontból is fontos. Tavaly például a csongrádi megyeszékhelyen mintegy tízmillió, a Bács-Kiskun megyein 12 millió forint iparűzési adót fizetünk, Békésben több mint ötvenmilliót. 1997 óta, amióta régiókban dolgozunk, a dél-alfölHúsz éve a Hungáriánál Született: Szarmson, 1946. december 17-én. Életút: először a szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet autójavító üzemében, mint művezető dolgozott. 1975-től kárszakértő, majd kárrendezési fiókigazgató, 1986 óta a Hungária Biztosító, illetve az Allianz Hungária Biztosító Zrt. területi igazgatója. Tagja a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasási Tanácsának, a Békés Megyei Szociális Alapítvány kuratóriumának, elnöke a Békéscsaba Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetségnek. di profitcentrumok egy kivételével mindig bekerültek a három legeredményesebb közé. Hiszek abban, hogy Békés megyében is lehet nagyot alkotni, ■ Nem szabad állandóan azt sulykolni, hogy itt minden rossz. csak nem azon kell nyavalyogni, hogy miért ide születtünk. Nem szabad állandóan azt sulykolni, hogy itt minden rossz. Természetesen nekünk is számos problémánk adódik. Ilyenkor kollégáimmal a megoldáson gondolkodunk, kifelé azonban mindig igyekszünk pozitív képet mutatni. Békés az egyik legszegényebb Az igazgató harmincöt éve dolgozik a biztosítószakmában, húszon két éve vezető. megye, a cég mégis hozza az eredményeit. Nemes Gyula szerint ez az itt élők józan gondolkodásának köszönhető. Ha ugyanis az üzletkötő érvekkel alátámasztja, hogy miért érdemes biztosítani magunkat vagy az értékeinket, a Békés megyeiek megfogadják a tanácsot. Nemes Gyulát az iparkamaráról is kérdeztük.- Amióta nem kötelező az iparkamaránál a tagság, sokkal jobban becsülöm a szervezetet, így a kamara tisztségviselői sem kényelmesedhetnek el. Ha ugyanis egy vállalkozó ötször nem kap megfelelő segítséget, hatodszor nem is kér, és jövőre nem fizeti be a tagdíjat. Viszont így valódi érdekvédelmi szervezetről van szó. Fontos, hogy segíthessünk az embereken. Harmincöt éve dolgozom a biztosító szakmában, mindig az foglalkoztatott, hogyan tudnék másokat támogatni. Munkatársaim nevetnek is rajtam, hogy saját számlámmal nem igazán foglalkozok, azon iparkodok, másoknak rendeződjék a problémája. Ugyanezt várom el a kollégáimtól is. Egyesek szerint talán egy kicsit szigorú, „szögletes” vagyok, de biztos lehetek benne, hogy a kollégáim akkor is úgy dolgoznak, ha nem vagyok a házban, mintha ott állnék mögöttük. A siker titka a jó csapat. ■ F. G. K. Az 1999. november 12-én alapított Szarvas Coop Zrt. Békés megye legnagyobb szövetkezeti tulajdonú kereskedelmi vállalkozása. A cég kapta a kamarától az év Békés megyei kereskedője díjat. A zrt. alapítója a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ, amely napjainkban is kilencven százalékban tulajdonosa, ezáltal irányítója is a részvény- társaságnak. A Szarvas Coop Zrt. megyénk területének mintegy egyharmadán van jelen, tizenegy településen (Békés- szentandrás, Csabacsüd, Örménykút, Tótkomlós, Nagyszénás, Gádoros, Csorvás, Újkígyós, Kondoros, Orosháza, Szarvas) összesen 28 élelmiszer- illetve iparcikkboltot üzemeltet. A cég az éleződő piaci versenyben is mindig megőrizKönyvelőként kezdte Bődi Jánosáé Szarvason született 1949. augusztus 9-én. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1973-ban szerzett üzemgazdász diplomát A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ-nél könyvelőként kezdett dolgozni, majd főkönyvelő és elnökhelyettes volt. 1990-től napjainkig az áfész elnöke, 1999-től 2006-ig a Szarvas Coop Zrt vezérigazgatója, 2006. május 1-től az igazgatóság elnöke. A Tisza Coop Zrt felügyelő btottságá- nak elnöke, 2005. óta a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségi tagja. te stabilitását, folyamatosan növelte árbevételét és alkalmazottainak létszámát. Bődi Jánosné, a zrt. igazgatóságának elnöke úgy véli, az elért ■ A versenyhelyzetben fontos volt az áfészek országos összefogása. eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy valamennyi dolgozójuk alkalmazkodni tudott a változó körülményekhez.- Az áfész igazgatóságának döntéseiben a dolgozók mindig partnerek voltak. A nehéz időkben is meg tudtunk újulni, a kollektíva egyfelé húzott, mindenki a maga helyén tett meg mindent azért, hogy vevőinket megtartsuk - fogalmazott Bődi Jánosné. Hozzátette, a sikerekben fontos szerepet játszott az is, hogy az áfészek országosan összefogtak. Ennek eredménye, hogy a kemény versenyhelyzetben ez a hazai tulajdonban lévő üzletlánc is rugalmasan tudott alkalmazkodni. Az áfészek országos szintű összefogása tette lehetővé, hogy jó árakkal, különböző akciókkal, coop-partikkal közelebb kerüljenek a vevőkhöz, s megnyerjék hűségüket. A jövőbeni tervekről szólva Bődi Jánosné hangsúlyozta: olyan fejlesztéseket részesítenek előnyben, amelyek javítják a vásárlási körülményeket. Folyamatosan cserélik az üzletek berendezéseit, korszerűbbé, kényelmesebbé teszik a boltokat. Hamarosan megújítják a törzs- vásárlói kártyarendszert is. Az áfészek országos projektjéhez kapcsolódva a közeljövőben elkezdenek egy jelentős számítás- technikai beruházást. Ezzel csatlakoznak ahhoz az egységes informatikai rendszerhez, ami segíti a beszerzési munkát, a korrekt árkialakítást és javítja a gazdálkodás hatékonyságát. - Mindig is szerettem a képzett fiatalokra építeni. Éppen ezért az elmúlt években élenjártunk a szakmunkásképzés- ben, üzleteinkben örömmel biztosítottunk gyakorlati oktatási helyszínt a leendő kereskedőknek, s a vizsgák is nálunk zajlanak — mondta Bődi Jánosné. ■ L. J. Bődi Jánosné: „Az egész kollektíva mindig egyfelé húzott, ennek 1 köszönhető a siker.” A jövőbeni stabilitás a cél az Év ipari vállalkozása Elmaradott térségben is sikeresen Száraztésztájuk kézi munka az Év kézművese Afrikában is Dupsi-féle tarhonyából főztek A Mezőhegyesi Fémipari Kft. elnyerte a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától az év ipari vállalkozása címet. A cég története 1966-ban kezdődött, amikor az első jogelőd, az ipari szövetkezet megalakult. Az egykor a város harmadik legnagyobb üzeme ma is kiemelkedő, jól működő vállalkozás. A szövetkezeti törvény változásaival, többszöri átalakulás után 1997-ben 41 tulajdonos 39,1 millió forintos törzstőkével létrehozta a jelenlegi kft.-t. A tulajdonosok nagy része munka- vállaló is a társaságnál. 1996- ban, majd 2002-ben ISO minőségbiztosítási rendszert vezettek be termékeik gyártására és forgalmazására.- Múlt nélkül nincs jelen, de a mostani kollégák nélkül Szakmája az élete Jeszenka Zoltán 1965. szeptember 5-én született Mezőhegyesen. Családi állapot: nős, két - 14 és 15 éves - fiúgyermek édesapja. Általános iskoláit Mezőhegyesen végezte, majd a battonyai gimnáziumban érettségizett Számos szakmai középfokú végzettsége van. Az erősáramú technikumot Szegeden végezte, majd felsőfokú kereskedelmi menedzseri képesítést szerzett. Hobbija: korábban aktívan sportolt, ma már inkább kedvtelésből Földművelés, amit testvérnél közösen végez sem lehetne sikeres a munkánk - vallja Jeszenka Zoltán ügyvezető, aki négy éve komoly gazdálkodási gondokkal vette át a vezetést. Előtte tizen■ A vezetőnek néha népszerűtlen döntéseket is vállalni kell a sikerért. nyolc évig technológusként dolgozott a vállalatnál. A következő esztendőket azonban pozitív eredménnyel zárták. A négy év alatt mára közel 100 millió forint adózás előtti eredményt mondhatnak magukénak, és mintegy 250 vevővel állnak kapcsolatban, köztük több jelentős külföldi céggel. A társaság 54 százalékos tulajdoni hányada a vezető kezében van, aki fontosnak ítéli a cégen belüli tőkekoncentrálódást, mert csak így lehet fejlődni a piacgazdaságban. — Társaságunknál soha nem volt felszámolás vagy csődeljárás. A jelenből és a múltból merítünk, sokat köszönhetünk az előző vezetésnek. Valaha 350-en dolgoztak itt, most 33 az alkalmazottak száma, akiknek juttatása jelentősen nőtt. Nagy érdemnek tartom, hogy dolgozóink átlag munkaviszonya a kft.-nél 21 év, és 48 az átlagéletkor - fogalmazott az ügyvezető. Jeszenka Zoltán szlogenje: ügy kell gazdálkodni, hogy közben embernek is kell maradni. Ez nem könnyű, mert a vezetőnek népszerűtlen döntéseket is fel kell vállalni. A váltáskor nem cseréltek embereket, a munkafegyelmet és a szemléletváltást kellett erősíteni. A társaság három éve hitel nélkül, jelentős bevétellel gazdálkodik. Termékeikkel - például flexibilis gumitömlők, olajcsövek, kipufogórend- I szer fémtömlője, speciális 1 fémtömlő profilok, béléscsö- ■ vek, hajlékony tengely és lg burkoló, lámpakarok, flexi- H bilis víz- és gázbekötő törnek lök - nem könnyű a multi | cégek, vagy az olcsó kí- B nai termékek mellett új ... f piacokat találni. Mindez csak dinamikus, követke- B zetes vezetés és a dolgozók együttmunkálkodása révén jöhet létre. ■ Halasi Mária Jeszenka Zoltán: „Mintegy 250 vevőnk van jelenleg.” A kamara döntése alapján az év Békés megyei kézművese Dupsi József egyéni vállalkozó. Az orosházi Dupsi család neve közismert a háziasszonyok körében, levestésztájuk egyedi. A szakma is elismeri Dupsi József és felesége évtizedes munkáját. A tésztakészítők az országban elsőként érdemelték ki alföldi tarhonyájukkal a Magyar Kézműves Remek címet.- Férjem ezermester. Mező- gazdasági gépszerelőként állította össze első száraztészta-készítő gépünket. Édesanyámtól sokat tanultam, így nem volt nehéz megragadnunk a piacon. Már akkor is a jó minőségre törekedve, tiszta tojásból, vizet nem használva gyártottuk a tésztaféléket. A vásárlók gyorsan megszerették, 23 éve működik családi vállalkozásunk - sorolta az előzményeket Dupsi Józsefné Ilike, aki elárulta a konkurenciával szembeni mesterfogást, ami a minőség. Az ■ Ami olasz, az nem magyaros, a Dupsi-féle tészta hagyományos. orosházi kis, takaros műhelyben a mai napig garantáltan jó tótkomlósi lisztből, hagyományos nyújtási technológiával készül minden tészta. Az olasz préstechnológiát, a tömegtermelésre szakosodott eljárást a vállalkozás nem vezette be. — Az olaszok tésztája nem ad magyaros ízt. Mi ragaszkodunk a hagyományos eljáráshoz. Vevőink ezt értékelik, hálásak, amikor kibontják a Dupsi-féle tésztacsomagokat. Az íz és a minőség nem okoz nekik csalódást. A levestészták közül a cérnametéltet, az eperkockát, az epercsíkot, a csigát és a kiskockát, a kifőzéshez használatos tészták közül a lebbencset, a szélesmetéltet és a nagykockát gyártjuk. No és a tarhonyánkat, amire nagyon büszkék vagyunk. Mi ezt se gépesítettük, a magyaros, tájjellegű, az ősi ízeket idéző tarhonyánkat „manufakturális” körülmények között készítjük. Még az afrikai Bamakóban is ismerik népi eledelünket Dupsiéknak köszönhetően. Januárban a Budapest—Bamako rallyversenyen ebből készítették a tevetarhonyát, fantasztikus sikerrel. ■ Csete Ilona A házaspár közös sikere Dupsi József és felesége több, mint húsz évvel ezelőtt, 1985 februárjában alapította családi vállalkozását. Az elmúlt két évtized alatt számos élelmiszer-hálózat beszállítójává váltak. Alßldi tarhonyájukkal 2004-ben kiérdemelték a kézműves remek címet. Sopronban, Gyulán, Sárospatakon, ebben az évben pedig Szegeden népszerűsítették a Kézművesség 1000 éve című kiállításokon a száraztésztakészítés hagyományos eljárását. Mindemellett állandó szereplője a vállalkozás a tarhonyafesztiválnak. Dupsi József és felesége a kézművesfogásokat népszerűsíti. « é t
