Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-30 / 100. szám
2 A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ termelés Az utolsó mohikánok egyelőre még tartják magukat. Sarkadkeresztúr környékén található Magyarország egyik legmélyebb árokszerű süllyedéke. Rekorderősségű gázkitörés rázta meg néhány éve Pusztaszőlőst. AZ ELFELEDETT ÖREG BÁNYÁK TITKA Ahol még működik a bánya. Békés és a megyeszékhely között rentábilisan tudják működtetni a homokbányát. A területen ugyanakkor már több tó is őrzi a korábbi kitermelések emlékét. Bár Békés megye valójában nem bővelkedik ásványkincsekben, a meglévő értékekkel azért igyekeznek jól sáfárkodni. A térség bányái ugyanakkor ennek ellenére lassan kimerülőben vannak. Hírlap-összeállítás Békés és Békéscsaba között, Borosgyánban található a megye egyik működő homokbányája. A területen nem kevesebb, mint négy tó őrzi az egykori kitermelés emlékét. Néhány kilométerrel beljebb azután felbukkan maga a bánya, amelynek egy részét már itt is víz borítja. Tarkovács István, az egyik tulajdonos érdeklődésünkre elmondta, hogy a keresletet nagyban befolyásolja az évszakok váltakozása. A téli időszakban gyérebb az érdeklődés, ám tavasszal és nyáron már lényegesen többen keresik őket. A homokot elsősorban lakásokhoz, házakhoz viszik, bár a családi építkezések száma évről évre csökken.- Rentábilis a működésünk, igaz, az adminisztrációs feladatokat és az irányítást is mi végezzük a testvéremmel ‘H mondta Tarkovács István. A bánya éíŐreláthatólag 2010-2011- ig működhet, és utána valószínűleg annak helyén is tavat alakíthatnak ki. A városban a 2004 ősze óta szünetelő téglagyártásra emlékeztet a hajdani üzem mellett elterülő, óriási gödrökkel tagolt, 8-9 hektár kiterjedésű terület. A több, mint hetven évig működő agyagot termelő bánya tulajdonjoga és sorsa jelenleg a helyi önkormányzat kezében van. Utunkat az Orosházához tartozó Kiscsákón folytatjuk. Két gádorosi fiatalember vajon miért vásárolt homokbányát a területen? A kérdésre a legilletékesebb, Belanka János adott magyarázatot.- Gyermekkori barátommal, Sutyinszki Szilárddal határoztuk el, hogy a már nem üzemelő, haldokló bányával kezdünk valamit. Bekalkuláltuk a piaci viszonyokat, azt, hogy épül az Orosházát elkerülő út, és reménykedtünk, hogy ott lehetünk beszállítók - sorolta a fiatalember. A két barát tervei jól alakultak, a meddő réteget va- lótiah az útépítők vitték el á töltésalapozáskor. Napjainkban a bánya 1,5 hektáros része víz alatt van már, s mosott, illetve bányahomokot is visznek Kis- csákóról a környék nagyobb építkezéseihez. A román határ közelségében, Biharugra és Geszt között hat hektáron, utóbbi településtől északra, 6 kilométerre található homokbánya. Ebből engedéllyel 1986 óta termelnek ki homokot — mondta Fábián Zsuzsanna geszti polgármester. A gesztiek és a környékbeli települések lakói ettől függetlenül korábban is éltek az anyaggödör kínálta lehetőséggel. Tavalyelőtt 102— 132 köbméter, míg tavaly 42 köbméter homokot termelt ki a kotrógép az évente tervezett 1000 köbméterből.- A felmérések szerint a teljes földtani készlet 18 ezer 89 köbméter — ismertette az adatokat Fábián Zsuzsanna. A megyei kitermeléshez kapcsolódik Magyarország legnagyobb erejű gázkitörése. Hasonlóval még nem találkoztak a kitörésvédelmi brigádok, mint amekkora Pusztaszőlősön volt 2000 augusztusában. A kút közelében dolgozók biztonsága érdekében a Forma- 1-es versenyeken is használatos tűzálló ruhákat egy speciális anyaggal is bevonták, amely további védelmet nyújtott. Az oltáshoz a „Nagy Szél” nevű turbóreaktív oltóberendezés mellett felkészült a katasztrófavédelem két kisebb, hasonló oltó járműve is. Fénykorában az alföldi területről naponta egymillió köbméter gáz jutott az országos hálózatba Történelmi időket idéz az Orosházához tartozó Tatársánc is. A térségben 1958-txm 135 atmoszféráiul tört fél a metángáz íg)' jövőre lesz 50 éve, hogy a térség híressé vált hatalmas gázkészle- térőL Dr. Násztor Sándor így emlékezett azokra a félévszázados pillanatokra: - Az volt az első ígéretes szénhidrogénmező, igaz, előtte már wgeztek méréseket a németek is. A sikeres ß- rás után a Dunántúlról hat fúrási egységet vezényeltek az Alfélére, akik 280 kutat fértak Orosházától Battonyáig. A zalai Ahol már visszaesett a kitermelés. vidék után ezt az energiakincset tekintették meghatározónak hazánkban. Kétezer embernek adott megélhetést a szénhidrogén-bányászat akkoriban, s a fénykorban innen egymillió köbméter gáz jutott naponta az országos hálózatba. 2005-ben azonban megszűnt a kardoskúti termelési egység önállósága. Információink szerint térségünkben a gáz- és olajkutakat rehabilitálják, a kitermelést ezekkel a szerkezetekkel végzik. A lehetőség ma körülbelül 80 embernek ad munkát. Pusztaszőlősön, ahol 2000-ben a híres-hírhedt gázkitörés volt, 160 millió köbméteres gáztároló van. További Békés megyei érdekesség, hogy a terület mélyféldta- nát vizsgáló szakemberek meg állapították Sarkadkeresztúr környékén van az ország egyik legmélyebb, 4000-4500 méter árokszerű süllyedéke. Az itteni üledék zömmel folyóvízi eredetű homok, durva és finom kőzet- liszt Csak kisebb gyakorisággal fordul elő állóvízi eredetű, mocsári, lápi szennyesanyag. Keresse minden szerdán az újságárusoknál! \ A I I > A
