Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

2 Arany János: A betyár (részlet! Kondorosi csárda mellett Gulya, ménes ott detelget: Csárdabeli szép asszonynál Bort iszik az öreg-bojtár. J A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ belevágtak Nagy múltú és jó hírű csárdák nyitottak ki újra. Kondoroson Rózsa Sándor kedvencét, pandúrgulyást és falusi zsiványpecsenyét is kínálnak. A régi hangulatot múzeummal, korabeli eszközök bemutatásával idézik fel. PfTYÓKÁS PONTY, BETYÁROS JÓKEDV Több település, vendéglős is fantáziát lát az egykori jó hírű csárdákban. Régen be­zárt vagy leromlott állagú vendéglőket újítottak fel, nyitottak ki újra megyénk­ben. Az étlap, a csárdahan­gulat, a cigányzene vonzó, de az idegenforgalom pezs­gése betyárul hiányzik. Munkatársainktól Alagutak, kéménytől a pincéig csúszdák, titokzatos rejtekhe­lyek és menekülési útvonalak jellemezték a Kondorosi Csárdát a XIX. században. A betyárok Rózsa Sándor vezérletével sűrűn megfordultak a fogadóban, me­lyet nyolc út találkozásánál léte­sítettek. A betyárok a csárdatu­lajdonosnak leadták a lopott hol­mi egy részét, cserébe megbúj­hattak ott. Rózsa Sándor 1848- ban felajánlotta szolgálatait Kos­suthnak, a kegyelemért cserébe megígérte, hogy 150 fős, pusztai lovasokból álló szabadcsapatot szervez. A szabadságharc egyik jelenetét ábrázolja Cs. Pataj Mi­hály festménye a mostani csár­dában, melyet a helyi ÁFÉSZ-tól 2002-ben vásárolt meg a nagy­község önkormányzata. A csár­dahangulatot meghagyva, ki­domborítva újították fel atrí épü­letegyüttest, a lakosság gyűjtő­munkája során előkerült hasz­nálati tárgyakból pedig csárda­múzeumot rendeztek be. Másfél éve megnyílt az étterem is.- Betyárcsárdához illően az étlapról nem hiányozhat Rózsa Sándor kedvence, a pandúrle­ves, a betyárbatyu és a falusi zsiványpecsenye sem. Ugyan­akkor a pityókás pontyot is megkóstolhatják vendégeink - hangsúlyozta Tímár András, az A kondorosi Rózsa Sándor hasonmásversenyre tavaly ellátogatott Oszter Sándor (középen) is. Mellette (balra) Petrovszki István és Varga András. üzemeltető cég vezetője. - A Rózsa Sándor kedvence roston- sült tarjából, gombával összepi­rított kemencés burgonyából áll, melyet tálaláskor sült hagy­makarikákkal és kakastaréj- szalonnával díszítünk. Tímár András elmondta: ne­ves személyiségek közül Só­lyom László köztársasági elnök ebédelt náluk legutóbb, de be­tért már hozzájuk Melis György operaénekes, Oszter Sándor színművész - aki Rózsa Sán­dort alakította egy régi filmben -, a Hooligans együttes, Balázs „Egy tálból eszünk, egy pohárból iszunk, Vidám szón, adomán jó szívvel komázunk. Erősebb lesz nálunk a boldogság szála, Összeköt bennünket szeretet és hála. Kerüljenek be szívünkbe, házunkba, Legyenek vendégünk ebédre, vacsorára, A kifestett Kondorosi Csárdába." (Részlet a Kondorosi Csárda vendégköszöntőjéből) A Szarvasi Halászcsárdának forgalom szempontjából az a legnagyobb szerencséje, hogy rendkívül jó helyen, a 44es számú főút mellett, a Körös­holtág partján, festői környe­zetben található. Ebből adódó­an nem csupán a helybeliek pénztárcájára számíthatnak, haném az átutazókéra is. Amint Sinkovicz Zoltán üzlet­vezetőtől megtudtuk, ők adják a forgalom 90 százalékát. A félévszázados csárda jó hírne­véhez a finom ételek mellett egykoron a cigányzenészek is hozzájárultak. A muzsikáról napjainkban sem mondtak le, igaz, most már csak a hétvé­geken, és csupán egyetlen ze­nész bűvöli a szintetizátort. Sinkovicz Zoltán szerint a leg­többen az ízletes halételek mi­att járnak hozzájuk. Halászle­vet, harcsapaprikást, rántott vagy roston sült halakat egy­aránt gyakran tesznek a ven­dégek asztalára. S ha nem fi­gyelnénk az elnevezést, akkor is tudnánk, hogy halászcsár­dában vagyunk, a mennyeze­tet ugyanis felßggesztett ha­lászhálók díszítik. A beren­dezés is a régi időket idézi fából készült bátorok, az asztalokon kékfestő térí­tők, a falakon pedig a Körös-parti tájat ábrázo­ló festmények díszlenek. A halászcsárdákat a Jó halászlé miatt keresik fel a legtöbben. ' < Fecó zenész, Scholtz Endre fes­tőművész és Muresan Vasile szamosújvári börtönparancs­nok is. Utóbbi azért érdekes, mert hajdanán Szamosújváron raboskodott Rózsa Sándor. A kondorositól nincs messze a kamuti csárda, melynek megvé­telét a Veszély Csárda új tulaj­donosa, Vura Ferenc tervezi.- Az egyezség tulajdonkép­pen megszületett a jelenlegi tu­lajdonossal, egy magánsze­méllyel, és a létesítmény újrain­dítása 15—20 embernek adhat­na munkát - szögezte le Vura Ferenc. Hozzátette: cserébe sze­retné, ha az önkormányzat is se­gítené a beruházást azzal, hogy bevonja az elképzeléseket EU-s pályázatokba. A vállalkozó pél­dául a lovasturizmussal is bőví­tené a szolgáltatások körét. Úgy tudjuk, a község vezetése ked­vezően fogadta a terveket. Gyomaendrőd külterületén fekszik a nagylaposi Birka Csár­da, ahol még a világítást is falra szerelt, kifúrt bográcsok szolgál­tatják. Varjú István tulajdonos szerint az alföldi ízekben gazdag birkapörkölt és a gulyás miatt térnek be hozzájuk a vendégek. Kedvelt vendéglő Szeghalom ha­tárában a Puszta Csárda. Z. Nagy Tibor, a csárda vezetője elmond­ta: a 47-es főút átmenő forgalma, illetve a környező településekről visszajáró vendégekJibiztosítják azt a fogyasztói igényt, amely­nek köszönhetően az étterem ma is működhet A csárdahangula­tot magyaros népi ételekkel, va­lamint népi berendezési tár­gyakkal biztosítják, a Sárréti Múzeummal együttműködve ré­giségeket szereztek be. A na­gyobb cégek a régmúltat idéző tárgyak miatt is szívesen választ­ják rendezvényeik helyszínéül a Puszta Csárdát A tavalyi év végétől új üze­meltetője van a Békéscsabai Ha­lászcsárdának. Gazsó lánosné üzletvezető elmondta, hogy át­építették a belső bútorzatot, va­lamint a konyhát is. Azt szinte mindegyik csárdában kiemel­ték, hogy az idegenforgalom pezsgése betyárul hiányzik ah­hoz, hogy talpon maradjanak. Régi idők hangulata cigányzenével, ökörsütéssel, hagyományos ételekkel az ismét megnyílt Veszélyben Több mint fél esztendő után nyi­totta meg újra kapuit a nagykö­zönség előtt Békés megye egyik legismertebb csárdája, a Békés és Gyula között, a 44-es főút mellett található Veszély.- Sajnos, az elmúlt hét hónap­ban a vendégek nagy része el­szokott a csárdától, így elsődle­ges feladatunk az lesz, hogy a törzsközönséget visszacsábítsuk- nyilatkozta lapunknak Vura Ferenc, az új tulajdonos. Mint elmondta, a jövőben is megőr­zik a hely csárda jellegét, így a korábban is népszerű ételekkel várják a látogatókat A fácánle­vestől az Újházi tyúkhúslevesen át az újdonságnak számító hál­ós vadételekig számos különle­gességből választhatnak az ebé­delni, vacsorázni betérők. Per­sze, a választható ételek mellett a csárdahangulatot erősíti a Békéscsaba és Gyula között a Veszély Csárda bő fél év után nyitott ki újra. múlt szombati pótszilveszteren már játszó cigányzenekar is.- A jó muzsika elengedhetetlen vendégmarasztaló. Nagyon fon­tos, hogy a zenészek is hozzájá­ruljanak a kellemes hangulat­hoz - hangsúlyozta Vura Fe­renc. Ugyancsak az igazi csár­dák légkörét próbálják majd visszahozni a tavasztól az őszi időszakig tervezett grillpartik- kal, szabadtéri főzésekkel, sü­tésekkel. Az ökörsütés például egyértelműen a régmúlt idők hangulatát idézheti vissza. Ter­mészetesen a közeli településen élők mellett várják az utazókat és a kamionosokat is.- Az étteremben azonban szi­gorúan tilos üzletelni, seftelni, erre nagyon odafigyelünk majd, hiszen ez mindannyiunk­nak fontos - hangsúlyozta Vura Ferenc. Uhrin Mihály, a Teleki Csárda tulajdonosa elmondta: maga a csárda szó szerb eredetű, tor­nyot jelent A régi időkben a hosszabb távolságokat lóháton tették meg az emberek Szá­mukra készültek ezek az épüle­tek Akkoriban is teljes körű volt a szolgáltatás, hiszen a csárdákban - amiket a főútvo­nalak mentén építettek meg - az étkezési és szálláslehetősé­gek mellett a lovak ellátását, patkolását esetlegesen cseréjét is megoldották Uhrin Mihály kiemelte, a mai csárdák sem különböznek sokban az előde­ink által használtaktól.- Az én fogadóm is a főút mellé épült, és ez rengeteg vendég számára elsőrendű szempont - közölte a vendég lős. - Eleinkhez hasonlóan sokan megpihennek itt egy- egy hosszú út közben. Van­nak szlovák, fehérorosz, orosz vagy éppen ukrán betérők, akiknek nyaralási útvonalá­ba esünk. Ők szinte minden esztendőben visszajönnek Uhrin Mihály a csárdahangu­latot több módszerrel igyek­szikfokozni.- Helyi specialitásaink közül kiemelkedik a teleki ropogós, ami tarjából és csülökből ké­szül Tizenöt éve szerepel az ét­lapon, sokan csak ezért keresik fii a csárdát Emellett élő zené­vel is fikozzuk az intézmény sa­játos légkörét. Sajnos azt ta­pasztalom, hogy a magyar nó­tákat már nem igénylik annyi­ra a vendégek, inkább a mula­tós zene a népszerű - beszélt a jelenlegi helyzetről a fogadós. I I t [ i A szarvasi vendéglőben legszívesebben halászlevet kanalaznak az átutazók Már nem lóháton érkeznek a vendégek az étterembe

Next

/
Thumbnails
Contents