Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-05 / 30. szám
3 2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Több mint száz hallgató kapott diplomát a csabai főiskolai karon A Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karának több mint száz hallgatója vehette át diplomáját szombaton a békéscsabai sportcsarnokban. A diákok többsége pénzügy szakon végzett, közgazdász oklevelet kapott. Ezen a szakon a képzés hét félévig tart, az utolsó félév ■ A diákok többség« pénzügy szakon végzett, közgazdász oklevelet kapott. gyakorlat. Mint Tóth János hivatalvezetőtől megtudtuk, többeknek már a gyakorlati helyükön állást ígértek. A friss diplomások között voltak még gazdálkodás és személyügyi szervező szakon végzett hallgatók is, akik valamilyen hiányosság miatt csak most tudták átvenni a végzettségüket igazoló dokumentumot. Legközelebb július 7-én lesz diplomaosztás a gazdasági karon. ■ M. M. Erdős szerint egyre aggasztóbb a munkanélküliség A megyét sújtó hátrányos megkülönböztetés egyik legsúlyosabb következménye a munka- nélküliség aggasztó emelkedése — jelentette ki pénteken megtartott sajtótájékoztatóján Erdős Norbert, Békés és térsége országgyűlési képviselője. ■ Szabad-e dolgozni Magyarországon? — kérdezte a honatya a minisztert. A honatya éppen ezért Szabad-e dolgozni Magyarországon? címmel kérdést intézett Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterhez. Felvetéseiben a politikus kitért a rokkantnyugdíjasok munkavállalásának - szerinte - egyre erőteljesebb ellehetetlenítésére is. Érthetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy a kormány a munkahely- teremtés szempontjából - mint mondta - passzív politikát folytat. ■ P. G. Már nem elítéltek lakják rosszerdő Soha nem cserélnék el a nyugalmat és a szabadságot A Kövér család kiválóan érzi magát Békés-Rosszerdőn. Bár az is előfordult már, hogy a férj tilosban járó „zsiványokat" fogott a környéken. Néhány évtizede még több százan éltek Békés- Rosszerdőn, ma viszont már alig több mint húszán laknak az egykor virágzó területen. Bolt és buszközlekedés nincs. Papp Gábor Egy borongós szombat délutánon indulunk el Békés- Rosszerdő felé. Velünk tart Izsó Gábor, a város közelmúltban megválasztott polgármestere is. Miközben a kilométereket rójuk, az egykori mezőgazdasági központ és tanyavilág történetéről mesél.- A hatóságok valamikor az 1800-as években a betyárokat és a törvényen kívüli embereket telepítették a területre, amit a köznyelvben ezután csak a Rosszak erdejeként emlegettek. A száműzetés ko rántsem volt olyan komoly bün- t e t é s , mint azt eredetileg gon- dolták. Békés ezen része ugyanis bővelkedett a természeti kincsekben, vadat és halat egyaránt találtak itt az elítéltek, így azután a település elöljárói nem is túl sokáig tartották fenn a boldog „börtönjelleget” - mondja a város vezetője. A számkivetettek távozását követően egy, többnyire baptistákból álló közösség vetette meg a lábát Rosszerdőn. Emléküket ma is őrzi egykori imaházuk, igaz, az épület - a gyülekezet tagjainak Békésre költözése óta, vagyis jó néhány évtizede — lakóházként funkcionál. A regényes helytörténet felelevenítése közben, a végig aszfaltozott úton megérkezünk az egykori mezőgazda- sági központba. Első utunk Jónás Sándorhoz vezet, aki egy kisebb megszakítással 1978 óta él itt. A férfira helyben a legtöbben úgy tekintenek, mint a teJónás Sándor szerint a szomszédokra mindig lehet számítani. lepülésrész vezetőjére, hiszen az ügyes-bajos dolgokat általában ő intézi. Izsó Gáborhoz régi barátság fűzi, így könnyen lehetőség nyílik egy kis múltidé■ A szomszédok itt sokkal jobban összetartanak, mint a városokban. zésre is. - Mi csak a hetvenes évek végén költöztünk ide, de az biztos, hogy a hatvanas években két iskola is működött Rosszerdőn. Az állattenyésztés fellendülőben volt, s bolt is üzemelt a területen — emlékezik vissza a sokáig gátőrként, majd a helyi szövetkezetben tehenészként dolgozó házigazdánk. A pontos adatok nem ismertek, de az biztosnak tűnik, hogy akkoriban több százan élhettek a területen, s elkezdődött egy nagy élelmiszer-áruház építése is. Azután jött az 1980-as árvíz. - A lakásban egy méter húsz centi magasan állt a víz, ha kinyitottuk volna az ablakot, egy vadkacsa nyugodtan beúszhatott volna a házba - idézte visz- sza az emlékeket Jónás Sándor. A helyiek ekkor kényszerből beköltöztek Békésre, az épületek nagy része elpusztult, s a legtöbben az ár visszahúzódása után sem tértek vissza. A szövetkezet lasgan összezsugorodott, munka1 is egyre kevesebb akadt. Ma már alig tijbb mint húszán, inkább idősebbek élnek itt. Bolt és buszközlekedés nincs. Sándor huszadik évében járó fia, Jácint is mindennap autóval megy be Békésre, majd onnan busszal Békéscsabára, ahol technikusnak tanul. A gyerekek is megszeretik a környéket Sándor házától mintegy 900 méterre található az egykori baptista imaház, amelyet - mint azt korábban említettük - évtizedek óta lakóházként használnak. A jókedélyű Kö\ér Sándor és felesége, Kriszta asszony immáron több mint egy évtizede él itt. Mint mondják, jól érzik magukat, a nyugalmat és a szabadságot soha nem cse rélnék el a városra. Arra a kérdésemre, hogy fiuk, Rosszerdő legfiatalabb polgára, a kilencéves Péter nem érzi-e egyedül magát, hiszen általános iske lás gyermek egy sincs a környéken, az édesanya válaszol. Elmeséli, hogy Peti osztálytársai gyakran jönnek ki Rosszerdőre, s általában hamar meg is szeretik a környéket. JEGYZET LIPTÁK JUDIT Befellegezhet a potyázóknak tüskés bokorba nyúlnak a törvényalkotók, amikor a rokkantnyugdíjazás szabályait akarják megváltoztatni. Az azonban vitathatatlan, hogy — bármennyire rögösnek is mutatkozik az út - már régen itt az ideje annak, hogy a meglévő szabályokon változtassanak. A megcsontosodott rendszernek ugyanis számtalan szarvashibája van. Először is egyáltalán nem ösztönöz a munka világába történő visszatérésre. Emellett számtalan lehetőséget biztosít a visszaélésre, ugyanakkor gyakran éppen azoknak nem adatik meg a járadék lehetősége, akik tényleg rászorulnának. az ÁLLAPOTOK tarthatatlanságát tükrözi, hogy Magyarországon ma minden tizedik munkaképes korú ember rokkantnyugdíjas, számuk eléri a 800 ezret. Mindany- nyian tudjuk, hogy közülük nagyon sokan vannak, akik a rendszerváltás éveiben a munkanélküliség elől menekültek a rokkantak sorába. Nap mint nap keringenek a történetek az állítólagos gerincbajokkal küzdő szomszédról, ismerősről, aki — miközben a járadékot felveszi g- feketén igen nehéz fizikai munkát vállal. Ugyanakkor számtalan példa akad arra is, milyen nehezen kapják meg a leszázalékolás lehetőségét azok, akiknek vállára tényleg ezer nyűgöt mért az élet. A potyázok magatartásán leginkább a valóban rokkantak háborodnak fel. Ha sikerülne kiszűrni az „ingyenélőket”, akkor talán a jogos járadékosok is magasabb . összeget kaphatnának. Arról nem is beszélve, hogy ha letisztítanák a vadhajtásokat, akkor a ténylegesen rászorulókra is ritkábban vetődne a csalás árnyéka. Velük együtt mindannyiunk érdeke az, hogy végre jó törvény szülessen. A feketézés ellen akarnak fellépni az eleki vállalkozók fehérítenének A tiltakozók nemcsak a helyi, hanem az országszerte komoly károkat okozó problémára keresik a gyógyírt A feketemunka és a nem adózott jövedelmek elleni szigorúbb fellépést sürgeti több eleki vállalkozó. A helyi önkormányzatnál már foglalkoznak a témával. Csiszér Áron- Frankó Marianna A tiltakozó vállalkozók szervezője, Nánási Mihály a helyi piacra invitál. Csütörtök van, nem lehet nagy tömegre számítani, de már mindjárt a bejáratnál érdekes jelenetnek leszünk szemtanúi. Az egyik vásárló reklamál: a múltkor itt vette az olcsó cigit, de román pénzt adtak vissza. Az „árus” érkezésünkkor azonnal magához veszi táskáját, amelyből épphogy ki nem esik a néhány doboz cigaretta. A tavaly 33 millió forintból felújított piacon van olyan árus, aki őstermelői igazolvánnyal árulja a banánt. Nánási és társai éppen az ilyen A tavalyi 1991 feketemunkavállaló ellen indult eljárásból 17 volt a külföldi - tájékoztatott Geredy Emii Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség dél-alföldi regionális igazgatóhelyettese rámutatott: a legproblémátorzulások ellen próbálnak fellépni: az ilyen vállalkozók azokat hozzák hátrányosabb helyzetbe, akik betartják az előírásokat.- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a devizajogszabályoknak nem megfelelő, az őstermeléshez nem kapcsolódó, illetve az sabb terület ebben a tekintetben az építőipar. A munkaviszony létrejöttét minden esetben írásban kell rögzíteni. Ennek elmaradása esetén illegális foglalkoztatásról van szó, amely munkaügyi bírsággal sújtható. Továbbra is az építőipar a legproblémásabb terület engedély nélkül árusítók törvénytelenül kereskedjenek — magyarázta tiltakozásuk okát a gazdaboltot üzemeltető Nánási. Elmondta: nem állhat senkinek érdekében, hogy a helyi adókból képzett önerő felhasználásával épített piacot és a korábban alapítványi támogatással felújított művelődési központot az önkormányzat úgy üzemeltesse, mintha az nem is a tulajdona lenne. Az eleki vállalkozók felhívása nyilvános, és bár egyelőre csak helyben hirdették meg, várják a hozzájuk csatlakozni kívánókat. Céljuk nemcsak a helyi problémák megoldása, hanem egy szélesebb ösz- szefogás megteremtése. Életkép az eleki piacon: „A lej helyett forintot adjon már vissza!” 1 1 ! A FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
