Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-23 / 300. szám
2006. DECEMBER 23., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KARÁCSONY Az igazi gyűjtő kedve sosem tüskés kaktuszkirály A szúrós virág is sok örömet szerezhet, ha magunk neveljük Aki nem látta, aligha hiszi el, hogy létezik egy megszámlálhatatlan darabból álló kaktuszerdő', mégpedig Szabó Imre mezőhegyesi nyugdíjas otthonában. Halasi Mária Mezőhegyes idegenforgalmi látványossága Szabó Imre kaktuszgyűjteménye, ahová a dísznövények iránt érdeklődő vendégeket is elkalauzolják. A házigazda kitartó, megszállott munkáját bizonyítja, hogy a ház körül szinte mindenütt ott a növény. Örökzöldektől pompázó kert, virágok, kaktuszfajták a ház előtt, az előszobában, de még a szobai asztalon is egy szép pozsgás díszük.- A feleségemmel 1971-ben nászajándékba kaptunk két kaktuszt, amelyek azóta is megvannak. Ekkor még nem foglalkoztatott komolyan, de mindig érdekelt a dísznövények világa. Rendszeresen olvasgattam ilyen könyveket, majd elhatároztam, hogy be- szerzek néhányat - emlékezett a kezdetre a házigazda. Elmondása szerint akkoriban nem lehetett a piacokon hozzájutni a növényekhez, így néhányat boltban vett vagy korábbi gyűjtőktől kapott. Mára, a kapcsolatai révén, mindent meg tud szerezni. Az évek során elismert szakgyűjteményt hozott létre, és jelentős a télálló kaktuszok növényállománya. Emellett számos pozsgás növényfaj A mezőhegyesi Szabó Imre kaktuszgyűjtőnek növényei származási helyéről nemcsak a földrajzot, hanem az éghajlati viszonyokat is ismernie kell. is színesíti a gyűjteményt. Időközben belépett az országos egyesületbe, több szakcikke jelent meg, sok kiállítása volt. Az első, földbe süllyesztett üvegházát 1988-ban építette. Ma 120 négyzetméteren gazdálkodik, és a növények jelenleg a telelő idejüket töltik. Ilyenkor az üvegházak fölé dupla falú fóliát emel. A fűtést a járószint alatt saját alagútkéményekkel oldotta meg, míg felül és alul ventilátorokkal szabályozza a levegőztetést. Az idei langyos télelő miatt inkább szellőztetni A dísznövénygyűjtő kedvencei közé tartoznak a nagy tövisű kaktuszfajták is. kellett, mert a főként mexikói, amerikai fajtájú kaktuszok hidegtűrőek. Egy-egy faj a száraz, homokos talajban kemény mínuszokat is kibír. Az egyedi megoldásoknak köszönhetően Szabó Imre kaktuszgyűjtő maga szaporítja növényeit, a kis magoncokból bővíti a gyűjteményt. Új fajtákat is hibridizál, ám sok év kell az elismertetéséhez. Egy-egy fajtacsoporton belül több száz féle alakú, tövisű és virágú kaktusz található, ezért nehéz számszerűsíteni. Szerénygazdaságosan telelteti a cserepes és tálcás növényeit. Kedvencei a nagy kampós tövisűek, valamint a csillagnövények. Érdekesség például a krisztáta (kakastaréj), amely gyökereztesége, tapasztalata alapján a gyűjtőtársak elismerésének örvend. Új megoldásokra törekszik. Hatvanévesen ült először számítógéphez, míg tavaly saját CD-t készített a fajtái népszerűsítésére. Legközelebb az orosházi dísznövényklub májusi kiállításán látható majd a gyűjteménye. téssel nem szaporítható, ezért egy másik növénybe kell beoltani, amelyen életre kelve fan- táziadűs formákat produkál.- Magokat külföldről kapok, de az alapot az amerikai Mesagarden-fajta adja, erre alakították ki az összes cíkkszámot. A többi csak különlegesség. Ekkora mennyiségű növény gyom- mentesítéséhez megfelelő homok, fóldösszetétel kell, illetve növényvédő szerek a fertőzések ellen — emelte ki Szabó Imre. A munka nagy kitartást igényel, hiszen a kaktusz lassan nő, évek kellenek a virágzáshoz. Néhány éve, amikor nagyon beteg lett, a lányai segítettek megőrizni a gyűjteményt. Növényeit szaporítja, új fajtákkal is kísérletezik Maczkó Ferencné kezében csillaggá változik a fonás Az alapanyagul szolgáló különleges búzafajtákat maga termeszti, a szalmaszálakat mér Maczkó Ferencné, Vera gyermekkorában egy úttörőtáborban találkozott először a szalmafonással. Akkor még nem gondolta, hogy későbbi életében ilyen jelentős szerepet tölt majd be e kézműves tudomány. Lipták Judit Veráék szarvasi családi házában mindenütt díszek fogadják a látogatót. Szalmából font csillagok, apró harangok, koszorúk, angyalkák emlékeztetnek arra, hogy a karácsony már az ajtón kopogtat.-Nem szalma ez, hanem sárarany! -jegyzi meg sokat sejtetően Vera. Majd kérdő tekintetemet látva rögtön el is magyarázza: a szalmát régen sáraranynak hívták, mert földből, sárból nőtt ki, és olyan gyönyörű a színe, mint az aranyé. Mialatt megcsodálom az ap- róbb-nagyobb karácsonyi díszeket, alkotójuk beavat e művészet sokak által kevésbé ismert részleteibe is. Kiderül: csak különleges búzafajták alkalmasak a fonásra, az alapanyagok válogatása nagy odafigyelést igényel. — Legszívesebben erdélyi ala- a korbúzával, bánkúti és | durumbúzával dolgozom. E faj- f iáknak a szára szép hosszú és | jól formálható. A durumbúza < kékes-feketés kalásza díszítés- A szalmadíszek elkészítése igen nagy türelmet és hosszú időt igényel. hez is kiváló. A búzákat magunk termesztjük, és férjemmel együtt kézi munkával, sarlóval aratjuk. Kévékbe kötjük, majd hosszadalmas munkával a szálakat egyenként tisztítjuk, s méret szerint is szétválogatjuk. Ebben az egész család, a nagyszülők is segítségünkre vannak. Vera munkáit számos kiállításon bemutatták már nemcsak megyénkben, hanem az ország más részein is. Sárarany díszei Németországtól Japánig külföldre is eljutottak. Játszóház-vezetői képesítést, szalma-, csuhéj- és gyékényfonó bizonyítványt szerzett, most pedig népi kismesterség-oktatói tanfolyamra jár. D. Nagy András az Erkel-serleggei. Kossuth Lajos nem engedte bevonulni a seregbe Erkelt Erkel Ferencről, Himnuszunk zeneszerzőjéről köztudott, hogy nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Az már kevésbé ismert, hogy a da- lármozgalom elindítása is az ő érdeme. Erkel Ferenc Gyulán született 1810-ben. A gyulai helytörténeti kutató, D. Nagy András hosszú évek óta foglalkozik az Erkel-család történeté■ Erkel Ferenc karikagyűrűjét, zsebóráját adta a szabadságharcért. vei. Az 1989-ben alapított Erkel Ferenc Társaság titkára elmondta, hogy gyermekei az Erkel Ferenc Gimnáziumba jártak, a szülői munkaközösség elnöke volt. Janecskó János akkori gimnáziumigazgató a névadóról szóló előadás megtartására kérte meg 1976-ban. Az emlékházban megcsodáljuk az ezüst ötvözetű, díszes serleget, amelyet Erkel a Magyar Királyi Operaházban fő- zeneigazgatósága idején, 50 éves karnagyi működésének emlékezetére kapott a dalár- egyesületektől 1886-ban. Erkel a honi kórusmozgalmat azzal indította el, hogy a daláregye- sületek hangversenyeket adtak a szabadságharc özvegyeinek és árváinak megsegítésére. A zeneszerzőt Kossuth Lajos nem engedte bevonulni a szabadság- harcosok seregébe, mondván, a muzsikájával lelkesítsen. Amikor a Pesti Magyar Színházban gyűjtöttek a '48-asok megsegítésére, Erkel volt az első adományozó. ■ Sz. M. sárarany t szerint válogatja Lapostól a kunkorgóig —A fonásfajták három nagy csoportba sorolhatók: van lapos fonás, amelyhez 3-tól II szálig bármennyi szalmát használhatunk, létezik hengeres és kun- korgó fonás. Utóbbi a legbonyolultabb, de egyben a leglátványosabb is — avat be a titkokba Maczkó Ferencné. Hozzáteszi: számára a napi irodai munka után a szalmafonás igazi ki- kapcsolódást jelent, megnyugtatja. Az egészben a legszebb pedig az, hogy munkáival másoknak is örömet szerezhet, az aranyszínű figurák mosolyt, derűt csalnak az emberek arcára. Ó: KOVÁCS ERZSÉBET
