Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-23 / 300. szám
Bokoli még ma is kerül minden cigány család ünnepi asztalára jgr 17 A kívánságok valóra válhatnak. ta az anyuka a készülődés napjaiban. Karcsi elárulta, édesapjával szövetkezett, komoly ajándékokkal készül. Angi nem titkolta, testvére a születés- és névnapokon kapott pénzéből spórolt. Amikor édesanyjuk kilépett a nappaliból, azt is megsúgták, süteményes formákkal örvendeztetik meg anyukájukat, aki remek finomságokat készít minden hétvégén. Dávid és Karcsi a fiús szobába televíziót szeretne, Angéla számítógépes programot. Valamennyien kapnak könyveket. Az idén is Szegedre utaznak, ott töltik a szenestét, édesanyjuk gyümölcskenyeret süt, a nagyi halászlét főz és bejglivel várja unokáit. ■ Cs. I. KARÁCSONY Emlékezetes volt a karácsonya dr. Kisházi Juliannának és Tóth Károlynak 1992-ben. A novemberben született hármas ikrek hangjától volt hangos a ház. Azóta 14 év telt el, de a készülődés most is izgalommal teli. Angéla, Dávid és Károly, a három gyerek már titkokat őriz, ajándékokat vásárol, és időben elkészítette kívánságlistáját. A cigány családok körében a karácsony az év legjobban várt ünnepe, bár az ehhez kötődő hagyományokat megyénkben már nagyon kevesen őrzik. — Emlékszem, gyerekkoromban szentestén mindig összegyűlt a nagy család, az egész rokonság, és órákon át muzsikáltunk, hallgató dalokat énekeltünk. A szokás az volt, hogy a ■ Nagy a család, karácsonykor nyolcán ünnepelnek, énekelnek, kameráznak együtt. ■ A romákra jellemző szoros összetartás a legtöbb településen még ma is megvan.- A tanító nénijüknek köszönhetően az ikrek megszerették az olvasást, itthon is sok a könyv, őket is meglepjük kedvenc olvasmányaikkal — mondA betonbunkerbe vackolta be magát Lehoczki Pál (balra) és Gajdács György is. Fűtés nem kell nekik, a lényeg, hogy kolbász és szalonna legyen. Guberálók csibészes ünnepe hajléktalanok Menhelyből kivett kutyák védik jégvermüket nők és a férfiak nem együtt, hanem külön-külön, másik szobában énekeltek - emlékezik visz- sza Dógi János, a gyomaendrődi cigány kisebbségi önkormányban, mi magunknak bolti alapanyagból főzünk. Most csirkepaprikás a menü, de leginkább a kolbász és a szalonna megy. A régi karácsonyi családi asztalokra emlékezve édesapám, és az általa készített finom kolbászok, szalonnák jutnak az eszembe. A betonkuckók lakói a családjukkal nemigen tartják a kapcsolatot Rájuk ezt az életet mérte a sors, ugyanakkor tudják, ők is hibásak abban, hogy ide kerültek. Lehoczki Pál húsz évig tehenészként dolgozott Csabaszabadiban, két fiát, lányát most is emlegeti, de ahogy mondja, ez már a múlt.- Az emlékek szépen lassan kihalnak az emberből, tengetjük itt a mindennapjainkat, nincs ünnep, csak hétköznap—magyarázSzöllősi Zoltán rendőr őrmester rendszeresen látogatja azokat a csabai hajléktalanokat, akik a számukra létesített szállásra nem hajlandók bemenni. Az őrmester elmondta: a Millennium-lakótelepi, szellemházként ismert romos épületet bekerítették, a hajléktalanoknak el kellett onnan jönniük. Többen az üzemen kívüli Körös Szállóba vackolták be magukat, mások az állatvásártéren vagy a Békési út egyik lakatlan épületében za Lehoczki Pál. - A gyertyafény nekünk az esti világosságot jelenti, nem az ünnep meghittségét A távolabbi bunkerekből vendégek érkeznek, István és János. Büszkén mesélik, micsoda zsákmányra tettek szert a Lencsési úti lakótelep néhány kukájában. Kidobott fagyasztott húst és pokrócokat találtak, de ennél lényegesebb, hogy száraz kenyér és üres üveg is horogra akadt. A kenyeret - ha tudják - disznótartóknak adják el, a göngyölegért kapott pénzt pedig teli üveg borba forgatják vissza. • Amikor búcsúzunk, Gajdács György utánunk szól.- Azt még nem mondtam, hogy a szabadságnak ára van. Mi itt, és így fizetjük meg. húzzák meg magukat Olyan hajléktalanról is tudnak ugyanakkor, aki egy fóliasátorban lakik az Őr utcában, vagy aki az Élővíz-csatorna hídja alatt alakított ki szálláshelyet magának. Szöllősi Zoltán kiemelte: amikor ingyenebédosztásról értesülnek, szólnak a hajléktalanoknak. A meghívást nem mindenki fogadja el. Többen arra hivatkoznak, hogy meg szerzik vagy megveszik maguknak az élelmet A nők és a férfiak külön énekeltek. zat elnöke. Hozzáteszi: ezeken az estéken rendszerint előkerült a franciakártya is, és éjszakába nyúló kártyacsatákat vívtak. Az ajándékozásnak néhány évtizeddel ezelőtt még alig volt -. szerepe, inkább az együtt töltött időt értékelték. A romákra jellemző szoros összetartás a legtöbb településen ma is megvan, így a háromnapos ünnep során egy-egy város vagy falu lakói szinte valamennyien bekopogtatnak egymáshoz. Ami az ünnepi asztalt illeti, egy dolgot máig sikerült megőrizniük a roma családoknak, mégpedig az elmaradhatatlan bokolit. Ez nem más, mint a lán- gosra hasonlító, finom cigánykenyér, melyet nagyon sok háziasz- szony ma is rendszeresen süt. Mint mondják, elkészítése sokkal egyszerűbb, mint a kelt tésztáé, az íze pedig lényegesen jobb, mint bármilyen kenyéré. Karácsonyi ételeik között fő helyre kerül a töltött káposzta, de szinte minden cigány családnál szerepet kap a pulyka. iL.J. Az ingyenebédre meghívást nem mindenki fogadja el 2006. DECEMBER 23., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Imádnak olvasni az orosházi hármas ikrek, és könyvük is lesz István a gyertyát nem az ünnep, hanem a világítás miatt gyújtja meg. Kínai piacnak indult, hajléktalanok szálláshelye lett. Békéscsabán, a Kétegyházi úti betonpavilonokba egyre több ember vackolja be magát. Napközben guberálnak, este kannás borral felfűtik magukat, és rossz takarókba, kabátokba beburkolózva próbálják kihúzni a telet. Nyemcsok László Szalonna és kolbász lóg a kampón, a kis lábasban csirkepörkölt krumplival. Gyertyafény, az asztalkán borosüveg. Akár idilli is lehetne a kép, ha nem a világvégén lennénk egy félbemaradt betontákolmányban, melyben se fűtés, se világítás, a gyertyát leszámítva. — Még mindig jobb itt, mint azon a tanyán, ahol dolgoztattak, de nem fizettek, illetve a nyugdíjamra is pályáztak - mondja a 66 éves Gajdács György. - Itt a magam ura vagyok, nem dirigál senki. A szabadság a mindenem, ezért választottam ezt a helyet. Az egyik jégverem ura megmutatja szeme fényét, Csibész kutyát. A férfi bunkerszomszédjával, a 61 éves Lehoczki Pállal két kutyát, Csibészt és Fickót hozta ki a csabai menhelyről. — Mindenem a kutya, a fél nyudíjamat rá költőm - ecseteli Gajdács György. - Neki guberálok ennivalót a környék kukáiEgykor angyalkák, ma színes üveggömbök köszönnek ránk képeslapok Visszatükrözik a korszakok ízlésvilágát, divatját, mesélnek a régi társadalmi, politikai változásokról A legszebb karácsonyi és újévi üdvözlőlapok az 1900-as évek elején születtek. A mai leegyszerűsített lapok ezekkel nem vehetik fel a versenyt — állítja Szenczi János csabacsüdi gyűjtő. Lipták Judit — A képes levelezőlapok története egészen az 1870-es évekig nyúlik vissza, az első példányok az Osztrák-Magyar Monarchiában láttak napvilágot - meséli Szenczi János, aki több ezer képeslapot őriz a különböző korokból. Miközben a gondosan rendezett gyűjteményt lapozgatjuk, gondolatban kicsit visszautazunk az időben. A karácsonyi, újévi üdvözlőlapok ugyanis hűen tükrözik az adott korszak ízlésvilágát, leképezik a társadalom változásait. A XIX. század végén és a XX. század első évtizedében a lapok készítői a hitvilágból merítették a témát. Jézus születése, a betlehemi jászol, a három királyok 'és az angyalok vissza-visszatérő grafikai motívumai az akkori lapoknak. Az első világháború után a képeslapok divatja kezdett visszaszorulni. A grafikák helyett a fényképek kerültek előtérbe, a Jézuska-motívumok és Háború és nyakkendő Azt, hogy mennyire visszatükrözik a lapok az adott kor történéseit, tetten érhetjük egy II. világháború-korabeli képeslapon is, melyre a következő feliratot nyomtatták: „1942. karácsonya haivoló honvédeinké és hozzátartozóiké.”Az Sties évek társadalmi berendezkedő se köszön vissza egy lapról, ahol piros nyakkendős úttörők nézik az ablakon át, ahogyan szüleik díszítik az udvaron állófenyőfát Napjaink képeslapjai azonban nem sok mindent árulnak el az ezredforduló társadalmáról a jövő gyűjtőinek. az angyalkák a feledés homályába merülnek, helyettük a karácsonyfa mellett álló kalapos nők és boldog párok köszönnek vissza ránk. A harmincas években aztán tovább rontott a dolgon, hogy a lapokat bordós vagy kékes színnel borították. A napjainkig divatban levő fenyőágat, gyertyát, színes gömböket ábrázoló lapok a hatvanas években jelentek meg. Szenei János szerint a mai képeslapok nagyon egyszerűek, stílustalanok. Fél évszázad múlva azonban lehet, hogy ezek is értékesekké válnak a gyűjtők számára. Ha másért nem, hát azért, mert már régiek lesznek. Szenei János hobbibörzéken és árveréseken szerzi be az értékes lapokat.
