Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-23 / 300. szám
Az ajándékot nekik is a Jézuska hozta törődés Karácsonykor a lelkészeink is az otthon melegét, a meghittséget keresik BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 23., SZOMBAT 14 KARÁCSONY Karácsonykor fokozott várakozással fordulunk az egyház felé. De ki figyel Isten szolgáira? Összeállításunkban lelkészek mesélnek az ünnepeikről. Csath Róza-Magyari Barna-Papp Gábor Németh Mihály, az evangélikus egyház békéscsabai igazgató lelkésze 1994-ben kezdte el megyeszékhelyi szolgálatát. Szülőfaluja a Pest megyei Farmos, bátyjával ott élte meg gyermekkora varázslatos karácsonyait.- Szenteste édesapám sétálni vitt minket, édesanyám és nagymamám ezalatt díszítették fel a karácsonyfát. Amikor hazatértünk, megszólalt a csengő, amit a testvéremmel az angyaloknak tulajdonítottunk. A szentesti istentiszteletek is emlékezetesek. A gyülekezetünkben ilyenkor hagyományosan gyermekek szolgáltak egy karácsonyi jelenettel — mesélte Németh Mihály, aki nem titkolja, attól a perctől kezdve, hogy lelkész lett, az ünnep számára gyökeresen megváltozott. A szolgálatok karácsony minden napját kitöltik. A családi együttlétek ugyan nem maradnak ki, csak az időpontjuk változott. Ha teheti, a szenteste előtti napon hazautazik, hogy szüleivel el- költsön egy ebédet, s letegye keresztfiainak a másnapi ajándékot. Két ünnep között azután jut néhány nap arra is, hogy a bátyja családjával és a rokonaival találkozzék. Karácsony közeledtével fel- ____ J Né meth Mihály idén is hazalátogat Farmosra. Karácsony a belső megújulást hozza el, ami a szeretteinkkel való meghitt együttlétből és az egyházi alkalmakból egyaránt táplálkozhat. értékelődik hívők és lelkészük kapcsolata. Ez abban is megnyilvánul, hogy a lelki- pásztort többször hívják ebédre, vacsorára. — Jó érzéssel tölt el, hogy Isten mindig kirendeli azt, aki odafigyel rám. Krisztust hirdetem, törődést nyújtok, ám én is megkapom a gondoskodást az emberektől — magyarázta Németh Mihály, aki azt szeretné, hogy a figyelemben minél több embernek része legyen. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban nemrég megkérdezték, hány gyermek családjában szokás a közös vasárnapi ebéd. A tanárokat meglepte, milyen kevés diáknak jut ebből az élményből. Vajon megadatik-e nekik legalább karácsonykor? Németh Mihály bizakodó:- Az üzletközpontú világban, a talmi csillogás ellenére a szíve mélyén minden ember vágyik a szeretetre és a meghittségre - fogalmazott arra bátorítva, amire vágyunk, azt merjük megvalósítani. - Ha a családokban egy fokkal jobb lesz az élet, a sok apró lépés előreviszi az egész társadalmat, s csoda- dolgok mehetnek végbe az adott közösségben, városban, s akár az egész országban is. Katona Gyula, békési református lelkipásztor szerint a karácsony a belső megújulást hozza el. Ugyanakkor az ünnepekkel az elraktározott élményeink is gyarapodnak. A lelkész sok-sok ilyen szép emléket őriz.- Gyermekkoromat Gyulán töltöttem. Az egyik emlékezetes ünnepem az volt, amikor a ke- resztszüleim egy állólámpával ajándékoztak meg. „A Jézuska hozta” — állították határozottan. Gyermeki naivitással arról faggattam őket, hogy hol találkoztak. Erre megint azt felelték, az utca sarkán futottak össze vele. Hosszú ideig gondolkodtam rajta, hogy a Jézuska honnan tudta, hogy éppen ott lesznek majd a kereszt- szüleim - osztotta meg velünk kedves történetét Katona Gyula. A lelkész úgy látja, ünnep környékén az emberek lelki megtisztuláson mennek keresztül. Mindenki számot vethet, s eldöntheti, a megszületett Jézus része-e az életének. Az ünnep egyfajta ellentétet is \ hordoz: Jézus születésének I idején az egész világ meg- mozdult, az ég is megnyílt, S* angyali híradás jelezte az újszülött érkezését. Ma mindenki az otthonába, a csaKatona Gyula nem feledi a gyulai éveket. ládja körébe húzódik, egy időre még a tömegközlekedés is megáll. Balázsi Lászlónak, a Magyar- országi Unitárius Egyház püspökhelyettesének, Füzesgyarmat unitárius lelkészének szívében a szeretet ünnepe mindig mély nyomokat hagy.- Ma is elevenen él bennem 1973 karácsonya, amikor Erdélyben, Ürmösön legátust adtam (papnövendékként szolgáltam az ünnepen), és először jött velem feleségem, aki akkor még jegyesem volt — mondotta Balázsi László. A püspökhelyettes szívesen beszélt 1988-as karácsonyáról is.- Az volt az utolsó erdélyi karácsonyunk. Szülőfalumban, Lókodon három gyermekemmel betlehemezni mentünk. Mindenhol szeretettel fogadtak minket, de egy egyedül élő nénike örült nekünk a legjobban. Az istállóból kilépve sietett fogadásunkra. „Milyen jó, hogy jöttél László! — csapta össze a kezét. Lesz, aki a szénapadlásról ledobál néhány adag szénát a tehénnek.” S nekem nagyon jólesett, hogy segíthettem. Azt a karácsonyi pillanatot sem felejtem el soha, amikor 1989-ben Budapesten rajtunk segítettek. Egy este Rákospalotára utaztunk, végül már csak hárman - a feleségem, jómagam és egy idegen — marad- , tunk a buszon. Utóbbi kihall gáttá beszélgetésünk. Leszálláskor odalépett hozzánk Juhász Gyula Karácsony felé Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. ...Bizalmas szívvel járom a világot S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben Es hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. ...És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorúan nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlen S ne csak így decemberben. (1902) és kétezer forintot adott. Annyit mondott, Tordáról származik, 1956-ban disszidált, s ő ezzel tudja emlékezetesebbé tenni a karácsonyunkat. Zavarunkban még a nevét és a címét sem kérdeztük meg, pedig később feleszmélve, szerettük volna hálánkat kifejezni - zárta a történetek sorát a püspökhelyettes, aki a mostani karácsonyra is nagy várakozással készült.- Az ünnepünk családi eseménytől rendhagyó. Most szentestén karácsonyozik velünk először a hét hónapos Gergő Dániel, aki az első unokám — árulta el személyes örömét Balázsi László. Balázsi László első unokájával ünnepel. Már Hollókőre is eljutottak a különleges békési alkotások fényforrás A méhviaszból készült gyertyákból egyedülállóan kellemes illat árad, ami az ünnepélyességet emeli Már Hollókőre is eljutottak Kocsor László egészen különleges, méhviaszból készült gyertyái. A békési mester immáron hét éve örvendezteti meg az érdeklődőket egyedi alkotásaival. Papp Gábor Kocsor László még 1989-ben, nagybátyja ösztönzésére kezdett el méhészkedni. Majd az egyik szaklapban talált cikk hatására döntött úgy, hogy megpróbálkozik méhviaszgyertya-készítés- sel. Kezdetben mindössze hét öntőformával rendelkezett, és a munkát is egy enyhén billegő sámlin kezdte. Mára ugyanakkor az öntőformák száma hetven fölé emelkedett. A pár centis újévi szerencsemalactól a több mint egy kilót nyomó, hozzávetőlegesen harminc centi magas darabokig számtalan forma és alakzat dicséri a kezemunkáját. Nagyon népszerűek az állatfigurák, például a mókus és az elefánt, de talán a legkeresettebb fajta az a kéz, amely egy kislányt vagy egy kisfiút tart. A békési alkotó különleges művei az ország számos tájára, Zalaegerszegre, Zalaka- rosra, Sopronba és Hollókőre is eljutottak. — Békés nem egy nagy város. Mégis érdemes megjegyezni, Ilyenkor, karácsony előtt az átlagosnál is többen érdeklődnek Kocsor László különleges alkotásai iránt. hogy a gyertyák mellett a városi kosárfonás remekei is eljutottak a kulturális központba, Hollókőre - mesélte Kocsor László. A gyertya utáni kereslet egyébként október tájékán kezdődik, és ilyenkor karácsony előtt a legnagyobb az érdeklődés. A méhviaszból készült alkotásokat - mivel előállítása drágább a hagyományos gyertyáénál — az igényesebb réteg vásárolja. A különleges formák mellett azonban egyedülállóan kellemes illata is az ünnepélyességet fokozza. Kocsor László családja jól fogadja és büszke arra, hogy a ház ura munkája mellett hobbiként méhviaszból készít gyertyát.
