Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-23 / 300. szám
2006. DECEMBER 23.. SZOMBAT KARÁCSONY Ajándékba kaptuk az egész világot a karácsony üzenete Ünneplőbe öltöztetjük a lelkünket, és erőt merítünk a hétköznapokhoz A szeretet, a család, az ajándék nem idegen a karácsony eredeti tartalmától, de a piaci szemlélet, a túlköltekezés beárnyékolhatja az ünnepet. A karácsony keresztény üzenetéről és a lelki feltöltődés szerepéről Bajnai István kanonokkal beszélgettünk. Niedzielsky Katalin- A karácsony ősidők óta a téli napforduló, a kereszténységben lézus Krisztus földi születésének emléknapja. A legtöbb családban ma már elsősorban a szeretet, az öröm, az otthoni együttlét ünnepe. — A húsvét, a pünkösd és a karácsony a három nagy keresztény ünnep. Mára, főleg a reklámok hatására eluralkodott a beszerzési, ajándékozási láz, mellékvágányra, tévútra került az ünnep igazi tartalma. Ezt hívő, nem hívő kénytelen tudomásul venni. Az európai kultúrkörben élő embereknek Jézus Krisztus születését jelenti a karácsony. S ez nem mítosz, nem pusztán legendisztikus történet. A katolikus egyház szerint, amikor a Teremtő Isten létrehozta a világ- egyetemet, a materiális világot, azt az embernek ajándékozta. S azt mondta: Hajtsátok uralmatok alá a Földet, vegyétek birtokotokba, de ne igázzátok le, ne tegyétek tönkre, hanem próbáljatok rajta emelni, az emberi élet méltó színterévé tenni! Az ember a Föld mellé szellemiséget, lelkiséget is kapott, hiszen csak akkor ember, ha harmóniában találkozik ez a három érték. Az Ószövetség tanítása szerint az ember nem tartotta magát az isteni jó tanácshoz. Az első emberpár elkövette az ősbűnt, nem maradhatott az Édenkertben, a sorsát saját kezébe kellett vennie. — Nem fogadta meg az atyai tanácsot, Isten mégsem hagyta magára az embert. — Isten annyira szerette a teremtményét, hogy később is gondoskodott róla. Megígérte, elküldi segítségére a Megváltót, majd meg is tette. S itt a karácsony gyökere: megszületik, eljön a Földre Isten fia, Jézus Krisztus.- Szeretteink megajándékozása tehát nem idegen a karácsony eredetétől. — Isten is megajándékoz bennünket, először a Földdel, aztán önmagával. Az ember számára addig foghatatlan, láthataüan és materiálisán elérhetetlen Isten elérhetővé válik Jézus Krisztus személyében. Ilyen értelemben szép dolog, ha reá emlékezve, az emberek figyelmesebbek és ajándékokkal örvendeztetik meg egymást. A túlzott vásárlás és külsőség azonban már eltér a valós tartalomtól.- Az anyagias szemléletet lehet-e bármivel, például az ünnep igazi üzenetével ellensúlyozni? — Ott, ahol mindent a pénz mozgat, nem sokat lehet tenni. Nyilvánvalóba szellemi, lelki értékeket hordozó személyiségeknek nagy a felelőssége, hogy megpróbálják a jó felé terelni az embereket, hangsúlyozni a valódi értékeket. Figyelmeztetni kell, hogy nem szabad eltévednie a talmi, a csillogó láttán, megállni minden reklámnál, próbáljuk inkább eldönteni, van-e igazi tartalom mögötte! A valódi szellemi, lelki érték felismeréséhez alázat is kell, nem szabad a külsőségekben elveszni.- Miben tud segíteni a vallás, a hit az ember lelki békéje, harmóniája megteremtésében? S vajon van-e hatalma, befolyása, hogy a társadalomban, a közéletben is türelmes párbeszédet, békességet teremtsen, jó irányba mozdítson jelenlegi ellentéteket? — Jézus nem a mindennel egyetértő és mindenbe belegyező gondolkodást, szellemiséget, szék olyat, amiből kára származhat. Addig, amíg ezek a kérdések nem rendeződnek, soha nem lesz béke egy országban, nemzetben, közösségen belül. — A közéleti változások, a felgyorsult életvitel, a sok zűrzavar a világban inkább a hit, a vallás felé viszi az embereket, vagy éppen fordítva?- A szekularizáció, az el- világiasodás kétségtelenül elérte a katolikus egyházat. A legtöbb helyen azonban akad egy kis mag, közösség, amelynek tagjai hűségesen, következetesen kiállnak az egyház mellett. Aztán ott egy tágabb kör, amely tradícióiban őrzi a vallásosságát, ragaszkodik például a keresztelés, a temetés, az esküvő szertartásához. S nagyon biztató, hogy az utóbbi népszámlálások alkalmából igen komoly réteg, sok millió ember vallotta meg identitását a katolikus egyházhoz. Magában az Istenben, a kereszténységben nagy a tágulási határ, a lehetőség, az értelmezésébe annyi minden belefér, ezért mondhatjuk, hogy a legliberálisabb a keresztény gondolkodás. Bajnai István kanonok, a battonyai katolikus gyülekezet lelkipásztora a karácsony igazi tartalmára figyelmeztet. mentalitást hozta a világra, hanem az ütközéseket is. Nem is lenne jó az egyenvilág, de a különbözőképpen gondolkodás nem fajulhat a szélsőségekig, amik gyakran uralják a mai közéletet. Nem elsősorban az a fontos, hogy az ember önmagában tisztázzon kérdéseket, hanem az, hogy nyitott legyen mások felé. A dolgok önmagunkban tisztázása magában rejtheti az egoizmus, az individualizmus veszélyét. Ha viszont nyitott vagyok a másik felé, akkor tudomásul ve.szem, nem kevésbé értékes, hasznos, mint én. A hívő ember nagy ajándéka, a kereszténység lényege, hogy ha hibáztam, bűnt követtem el, szembesülök ezzel, belátom, és nem ragaszkodom rögeszmésen saját vélt igazamhoz. Nem tehetem meg a másik emberrel, hogy becsapom, hazudok neki, mert azzal megalázom. Tisztelem, nem te—Jó lenne, ha a karácsony örökké tartana; mert ilyenkor több a figyelem, a szeretet. Hogyan lehetne ebből kicsit átmenteni a hétköznapokra is?- Egyik kedvencemet, Saint- Exupéry A kis herceg című könyvét szívesen idézem. Amikor a róka várja, várja, hogy megjöjjön a kisherceg, és végre megérkezik, akkor azt mondja: legközelebb mondd meg, szeretném tudni, hogy mikor érkezel. Tudnom kell, mert akkor jó előre ünneplőbe öltöztetem a telkemet. Tehát a telki felkészülés a fontos. S ha az ember így, ilyen gondolkodással és érzülettel közelíti meg a dolgokat, akkor igenis át tehet menteni a figyelmet, a szeretetet. Az ünnepi hangulatból fel tehet töltődni, és a hétköznapok szürkeségét is meg lehet színesíteni. A tartalomból Igaz történet a barátságról, a szeretetről, dédiről, Gergőről, akik sosem ismerték egymást Menhelyből kivett kutyák védik jégvermüket, hajléktalanok, guberálók csibészes ünnepe A mezőhegyesi kaktuszkirály kedve sosem tüskés, a szúrós virág is örömet szerezhet a gyűjtőnek Igaza volt Pisti fiának, itt kényelemben élhet Nem kell tüzelni, falevelet söpreni, havat hányni. Csak ül az ágyon, nézeget kifelé az ablakon. Behozzák a reggelit, az ebédet és a vacsorát Néha be jön valaki és megkérdezi, hogy van, Matild néni.. ►15. oldal A gyermek mosolyából a felnőtt erőt meríthet, szentestén nem lehet a pénz a főszereplő Kaszaperen, Danilescu Csabáék családjában három kisgyermek, Dávid, Szilvia, Márk élvezi az odaadó szülői szeretetet. Több gyermeket nevelni nagy munka, de igazi öröm is. Náluk a Mikulás hozza az összes ajándékot, míg a karácsony a fadíszítés, a felszabadult együttlét ideje. Ezzel azt szeretnék, ha az ünnep nem a pénzről szólna, hanem valóban a szeretetről ►16. oldal Kínai piacnak indult, hajléktalanok szálláshelye lett. Békéscsabán, a Kétegyházi úti betonpavilonokba egyre több ember vac- kolja be magát Napközben guberálnak, este kannás borral felfűtik magukat, és rossz takarókba, kabátokba beburkolózva próbálják kihúzni a telet Szalonna és kolbász lóg a kampón, a kis lábasban csirkepörkölt krumplival Gyertyafény... >n. oldal A hegedűből minden szép nótát ki lehet venni, Zoli bácsi síró-vigadó gyimesi muzsikája Gyönyörűen sír-vigad az öreg hegedű a gyimesbükki hegyek aljában. A világtalan Antal Zoltán úgy húzza, hogy a csabai Len- csési úti lakótelepen élő Misi barátom orcáján már a második nóta kezdetén legördül egy kövér könnycsepp... ►is. oldal Aki nem látta, alig hiszi, létezik egy megszámlálhatatlan darabból álló kaktuszerdő Szabó Imre mezőhegyesi nyugdíjas otthonában. Mezőhegyes látványossága ez a gyűjtemény, ahová a dísznövények iránt érdeklődőket elkalauzolják. ►19. oldal Világjárók időzített karácsonyi égők alatt, úrvacsora nélkül, de a szeretet nem helyfüggő Akadnak, akik önkéntes vállalásaik miatt tartózkodnak idegen országokban az ünnepek idején. A távolság óriási, a szeretet azonban nem ismer határokat Akad, akinek sikerül legyőznie a család hiányát, más küzd lelke fájdalmával Külföldön tanuló, dolgozó, élő lányok, asszonyok, akik az ünnepi készülődésben kénytelenek megbirkózni az idegen kultúra szokásaival. ►20. oldal
