Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-18 / 270. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 18., SZOMBAT tbc Békés a jó helyzetben lévő dunántúli megyékhez hasonlít. A gyógyíthatatlan fertőzésekről szóló híresztelések ellenére sem pánikol még a lakosság. Vidéken kevés a tüdőgyógyász, ez a gondozók égető problémája. Csete Ilona-Szőke Margit- Az emberek nem pánikolnak. Az orosháziak rendszeresen járnak szűrésekre, és nem is nyugtalankodnak. Azt hittük, a hír hallatán majd tömegesen je­lennek meg nálunk az érdeklő­dők. De nem — nyugtázta az el­múlt napok történéseit dr. Ágai Zsuzsanna. Az Orosházi Tüdő­gondozó vezető főorvosa el­mondta: 2003-ban 11,2004-ben 8, tavaly 7 új tbc-s beteget re­gisztráltak.- Akiket kiszűrtünk, a for­galomban lévő gyógyszerekkel sikeresen kezeltünk is. Egy kö­zépkorú férfi mellkasi fájda­lomra, magas lázra, köhögésre A Fekete-Körös mentén épült 1907-ben a tüdőkórház, amelyet József főhercegről József Szanatóriumnak neveztek. Parkjában a levegő is gyógyít, a látvány, a környezet festői. panaszkodva keresett fel. A vizsgálatok kimutatták a ha­talmas beszűrődést a tüdején, kiderült, tbc-s. Minden orvosi javaslatot megfogadott, együtt­működő volt, meggyógyult. A betegség, igaz hogy cseppfer­tőzéssel terjed, ám a környeze­tében senki nem fertőződött meg. Az már bizonyított, hogy a legyengült immunrendszerű emberek, ha tbc-vel fertőződ­nek, az ellenállóbb családta­gok megúszhatják - sorolta a mindennapok tapasztalatait a főorvos, aki arra a kérdésre, hogy a gyermekközösségek mennyire veszélyeztetettek, megnyugtató választ adott. Or­vosi gyakorlatának évtizedei alatt gyermektébécéssel nem találkozott.- Békés megyében 1998-ban volt a csúcs, amikor 242 friss A technika fejlődésével mindig lépést kell tartani A tüdőkórház műszerezett­sége megfelelő. A digitális radiológiai rendszerekre, a szűrőgépekre való átté­rést a fejlődés megköve­teli Az elavult géppark­éi. Vincze Árpád igazgató főorvos szerint a személyi feltételek a legégetőbbek. kai nehezebb kiszűrni a rossz­indulatú daganatot, mint a tö­kéletes képet adó digitális szű­rőgéppel. A tüdőkórház pályá­zott: 100 krónikus ágy közül 30 maradna légzésrehabilitá- dós gyógyításra, 45-öt az egyre több daganatos betegség miatt onkopulmonológiai rehabilitá­ciós ellátásba vonnának tébécés megbetegedést fedez­tünk fel - ezt már dr. Vincze Árpád, a Békés Megyei Tüdő­kórház igazgató főorvosától tudtuk meg. Tavaly ötvenketten betegedtek meg tuberkulózis­ban. A betegség okozója legin­kább a szegénység, az elmara­dottság, de az iskolázott réte­geknél is előfordul, nem kímél­ve tanárt, orvost. A féléves ada­tok alapján az idén sem haladja meg a hatvanat a frissen felfe­dezett tébécés betegek száma. Békés megye kilenc tüdőgondo­zójából hatban van úgynevezett stabil szűrőgép. A megye lakos­ságának nagy részét ezeken a szűrőállomásokon szűrik, a ki­sebb településeken mozgó ernyőképszolgálat működik. A törvény szerint csak azokon a helyeken kell szűrni évente a felnőtt lakosságot, ahol a 25 százezreléket eléri vagy meg­haladja az újonnan felfedezett tébécés betegek száma. Békés­ben a 20-at sem éri el, tavaly 13 százezrelék volt, ami a legjobb helyzetben lévő dunántúli me­gyékkel azonos arány. Vincze főorvos elmondta, el­készült a terv az úgynevezett ri­zikócsoportok szűrésére. Éven­te csak azokat kérik, hogy szű­résen megjelenjenek, akik 40 évesnél idősebbek és dohányoz­nak, tuberkulózisuk volt, vagy A tüdőgondozók körzetébe tartozó lakosságszám (2005-ben) Gyula 58 ezer 100 Szarvas 31 ezer 175 Szeghalom 35 ezer 600 Sarkad 25 ezer 138 Orosháza 59 ezer 74 Mezőkovácsháza 38 ezer 327 Gyomaendrőd 26 ezer 200 Békéscsaba 77 ezer 324 Békés 42 ezer 753 (FORRÁS: BÉKÉS MEGYEI TÜDŐKÓRHÁZ) tömegszállásokon élnek (haj­léktalanok, kollégisták, börtön­ben vannak). A témával kapcsolatban fel­merül a kérdés: a gyógyítómun­kában résztvevők felkészültek- e a váratlan helyzetekre?- A tüdőgondozókban nem a tárgyi, hanem a személyi felté­telek a legégetőbbek - válaszol­ta az igazgató főorvos. A megye gondozói közül mindössze ket­tőben dolgozik több orvos (Bé­késcsabán és Orosházán). Me- zőkovácsházán csak helyettesí­tés van heti három alkalommal. Szeghalmon helyettesítéssel másik megyéből bejáró szakor­vos dolgozik, Békésen nyugdí­jas orvosok, míg Gyulán a tüdő­kórház szakorvosai végzik a fel­adatokat, főfoglalkozású orvos nincs a gondozóban. A vidéki tüdőgyógyászorvos-ellátás hiá­nya azonban nem Békés me­gyei jellegzetesség. Megjelent Magyarorszá­gon a tbc minden rendel­kezésre álló gyógyszerrel szemben ellenálló formá­ja. A híradások szerint egyelőre semmivel nem lehet ellene küzdeni. A gyógyszergyárak lassan reagálnak a gondra, a la­kosság körében nincs vészhelyzet. A KÓR A GAZDAGOKRA IS VESZÉLYES Napjainkban az orvostudomány mindenre képes ■ Röntgenvizsgálat: a jellegze­tes mellkasi lelet alapján a be­tegség legtöbbször felismerhe­tő. Emellett azonban törekedni kell a kórokozó azonosítására. Erre szolgálnak a speciális fes­tési és tenyésztési eljárások ■ A kórokozók kimutatása: az úgynevezett saválló bakté­riumok köpetből, vteletből, gennyből megfelelő tenyészté­si módszerrel, mikroszkóppal (speciális „Ziehl-Nielsen”- festés mellett) kimutathatók és azonosíthatók Ezenkívül nagyon fontos még a köpet te­nyésztése is, mert kisszámú baktérium esetén csak ezzel lehet igazolni a betegséget, m Szövettan: bizonyos esetek­ben a gümők szövetből (példá­ul méhkaparékból) történő ki­mutatása fedi fel a betegséget m Megemlítendők még azok a genetikai módszerek, ame­lyek alkalmazása során a kórokozók azonosítását a baktérium örökítő anyagá­nak, azaz a DNS-nek az izo­lálása alapján végzik Ez a leggyorsabb, de egyben a leg­költségesebb eljárás is. A tüdőgondozókban a megjelenés számának alakulása 20014ben 2005-ben Békés 5 ezer 581 10 ezer 048 Békéscsaba 22 ezer 768 22 ezer 577 Gyomaendrőd 5 ezer 183 5 ezer 296 Gyula 10 ezer 438 10 ezer 177 Mezőkovácsháza 4 ezer 674 5 ezer 200 Orosháza 19 ezer 815 21 ezer 972 Sarkad 5 ezer 150 4 ezer 685 Szarvas 8 ezer 232 7 ezer 251 Szeghalom 5 ezer 355 2 ezer 817 Összesen 87 ezer 196 90 ezer013 (FORRÁS: BÉKÉS MEGYEI TODŐKÖRHÁZ) A gyógyszert szedő, az együttműködő, fegyelmezett betegek meggyógyulnak A tbc esetén a gyógyszerezés és a kórházi kezelés minden ma­gyar állampolgár számára in­gyenes, anyagi okokból senki­nek sem kell és nem szabad le­mondani róla. A magyarorszá­gi tüdőgyógyászati hálózat min­den szempontból megfelelő a tébécé leküzdéséhez. (Ottjár- tunkkor, az orosházi tüdőgon­dozóban egy hölgy munkavál­lalás miatt jelent meg a szűré­sen.) A különböző országokból érkező bevándorlók, a közhie­delemmel ellentétben, nem emelik jelentősen az új betegek számát: tavaly 24 bevándorló szerepelt a frissen regisztráltak között Tévesen terjedt el az a feltételezés is, hogy manapság a tébécé rezisztens volna a ren­delkezésre álló gyógyszerekkel szemben. Nem így van: a gyógy­szerekkel szemben ellenálló esetek arányszáma nem válto­zott, ma is 17 százalék körül van. Ebből a szempontból is rendkívül fontos, hogy a bete­gek folyamatosan és kellő ideig szedjék a gyógyszereket. Az idős férfi együttműködik a tüdőkórház szakembereivel, gyógyulni akar. A fertőzés formái Elsődleges tbc: tünetmentesen kezdődik, jelentkezhet influ­enzához hasonló tünet Fő­ként gyermekkorban, a tüd& ben, a mellhártya alatt elhe­lyezkedő granulóma (gümő) egyszerű, mellkasröntgen­vizsgálattal is felismerhető. Az esetek többségében a gyul­ladás felszívódik, a folyamat spontán, magától gyógyul Másodlagos tbc: többnyire felnőttekben látható aktiváló­dása, mely vagy újabb fert& zés következtében, az im­munrendszer működésének a gyengesége miatt. A gümős gyulladás sokkal kiterjedtebb és szétszórtabb. A tüdőgümő- kór az általános állapot foko­zatos leromlását okozza. A leggyakoribb tünetek nagyon sok esetben egyáltalán nem jellemzőek a tbc-re, illetve el­sősorban a köhécselés, köhö­gés, gyakori hőemelkedés, izzadékonyságfokozódása az, ami a mellkas betegségé­re irányítja a figyelmet. i I k

Next

/
Thumbnails
Contents