Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-18 / 270. szám
2006. NOVEMBER 18., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Mérföldkő Eleken: a műszaki átadás után 762 ingatlan csatlakozhat Tegnap délelőttől immár minden érintett ingatlan ráköthet Eleken a szennyvízhálóztra. Dr. Kerekes Éva jegyző arról tájékoztatta lapunkat, hogy a műszaki átadás rendben lezajlott. A szakemberek a beruházás utolsó munkafázisait is elvégezték, a próbaüzem már korábban megkezdődött. A csatornaépítés 762 ingatlan bekötését célozta, és összesen 27 utcát érint a településen. A szennyvíztisztító telep jelenlegi 360 köbméteres napi befogadóképessége 600 köbméterre bővül. ■ Cs. Á. Francia randevú öt európai ország középiskoláinak A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szak- középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is kapcsolódott az Európai Unió által támogatott Comenius projekthez. A Látni, gondolkodni és érezni címet viselő program keretében négy európai ország középiskoláival tartják a kapcsolatot. A közelmúltban Bordeaux-ban találkoztak és tervezték meg az együttműködésük második évének felépítését. A „közös nyelv” továbbra is a fotózás, a cél pedig egy lengyel, spanyol, francia, német és magyar épületeket bemutató kiadvány elkészítése. ■ M. M. Felújították a sportpályát Szeghalmon Szeghalmon jelentős önkormányzati önerőből és 4 millió forint értékű pályázati támogatásból megújult a sportpálya. A beruházás során nemcsak a focipályát újították fel, hanem egy komplex atlétikai pályát is kialakítottak. Az atlétikai pálya már használható, a focipályán, az újrafüvesítés miatt legkorábban jövőre tarthatnak mérkőzéseket. ■ M. B. A két szomszéd új hídja avatás A gyulai főkonzulátus a román állampolgárokat is segíti Balról Mihai-Razvan Ungureanu, Románia külügyminisztere, Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere és loan Fodoreanu gyulai főkonzul az avatáson. Két nyelven hirdeti a tábla a gyulai Munkácsy utcában: itt működik Románia főkonzulátusa. — Egy éve közös kormányülésen ígértük, a magyarországi románok fővárosában főkonzulátust nyitunk — emlékeztetett Mihai- Razvan Ungureanu román külügyminiszer. Szőke Margit Göncz Kinga magyar külügyminiszter román kollégájával együtt érkezett dr. Perjési Klára polgármester, országgyűlési képviselő kíséretében a most megnyílt gyulai főkonzulátushoz, amely magántulajdonú villában talált otthonra. A román külügyminisztérium négy évre bérli az épületet, ám Románia hosszú távban gondolkodik a gyulai főkonzulátusról - tudtuk meg Mihai-Razvan Ungure- anutól. A román külügyi vezető a megnyitón hangsúlyozta: a gyulai főkonzulátus révén hazája megerősítheti kapcsolatait a határain kívüli románsággal. A két ország főkonzulátusai hidat jelentenek nemzeteik között. A gyulai diplomáciai képviselet vezető szerepet kap a határon átnyúló projektekben. — Az itt élő románság óhaját teljesítettük - hangsúlyozta a külügyminiszter. Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere szerint ami eddig Gyula hátránya volt, az előnyévé válik a határok átjárhatóságával. A román főkonzulátus segíti a hazai románság élő kapcsolatát az anyaországi vállalkozással, kultúrával, oktatással. A két ország között új Mérnök és képviselő loan Fodoreanu Szilágy Somlyón született 1956-ban, Szilágy megyében. Alapképzettsége villamosmérnöki diploma. Két ciklusban városi tanácsos volt, majd Szilágy megye közgyűlésében képviselő. Első benyomása volt Gyuláról, hogy kellemes város, méretében hasonló szülővárosához. A konzuli feladatokat megosztották a szegedi főkonzulátussal, a gyulaihoz négy megye tartozik Magyar- ország keleti határa mentén. fejezet nyílt a közös kormányülésekkel. loan Fodoreanu, Románia gyulai főkonzulja ígérte: összekötő híd lesz a képviselet, támogatják az itteni román szellemiséget, hagyományt, egyházat. A sokarcúság arra biztat, hogy előbbre vigyék társadalmaikat. A román külügyi iratok szerint a gyulai román főkonzulátus megnyitását már évekkel ezelőtt szorgalmazta a térség akkori országgyűlési képviselője, Tóth Imre és Danes László korábbi polgármester. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Ön- kormányzatának elnöke bizakodó: a határon átnyúló kapcsolatok a jövőt jelentik mind a két országban. Ebben nagy szerepe lesz a főkonzulátusnak. Munkástanácsosok '56-ról: ápolni kell az örökséget A Munkástanácsok Országos Szövetsége megemlékezéssorozatot indított az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából. Az országos rendezvénysorozat tegnap Békéscsabára ért. A viharsarki eseményen ’56-os munkástanácsosokról készült interjúfilmet is bemutattak. A jelenlevők ünnepi nagygyűlésükön fontosnak tartották hangsúlyozni 1956 máig élő örökségét, amelyet ez a szervezet is ápolni igyekszik. Ugyanakkor lerótták tiszteletüket a mártírhalált halt hősök Kazinczy utcai laktanyánál található emléktáblájánál. ■ Cs. Á. Önkormányzati lap lehet a Kétegyházi Hírmondó A település egy részén korábban nem örvendett osztatlan népszerűségnek a Kétegyházi Hírmondó, azonban most akár az önkormányzat lapjává is válhat. A korábbi polgármester, Gulyás György ugyanis többször megkérdőjelezte a településen az ő ellenpólusát képező Kétegyháza Felemelkedéséért Egyesület által szerkesztett újság hitelességét. A nagyközség új vezetése viszont foglalkozik a gondolattal, hogy — mivel másik lap nem jelenik meg Kétegyházán - önkormányzati támogatást is biztosít a megjelenéshez. A részletek kidolgozása jelenleg is tart. ■ Cs. Á. JEGYZET VARGA OTTÓ Egy legendával szegényedtünk GROSICS - BUZÁNSZKY... így kezdődött egykoron az Aranycsapat összeállítása, ma pedig sajnos így is végződik. Mert tegnap óta már az égi válogatottban rúgja a gólokat Puskás Ferenc, vagy ahogy mindenki becézte nagy szeretettel, Puskás Öcsi, majd később Öcsi bácsi. sajnos én csak régi filmeken láthattam játszani, csodálatos technikai tudása és a legendás ballábas lövései így is lenyűgöztek. Édesapám elbeszélései azonban a látványnál is többet mondtak. Vasas-drukker volt — Angyalföldre járt technikumba -, mégis a honvédos Puskásnál kötöttünk ki, valahányszor is a fociról kezdtünk beszélgetni. Még évek múlva is mesélgette, hogy amikor életében először nyugaton járva, Párizsban, a Montmartre egyik lépcsőjén eszegette a szalámis szendvicset és egy fekete bőrű árus kérdésére megmondta, hogy magyar, amaz azonnal rávágta: áhá, Puszkasz, és ajándékba a kezébe nyomta az 500 frankról addig 100-ra lealkudott, fröccsöntött Eiffel- tornyot. ILYEN SZTORIT PERSZE százával hallani, nem véletlenül: felmérések bizonyítják, hogy külföldön — minden ország- imázskampány ellenére — nagyon sokan a száguldó őrnaggyal (Spanyolországban becézték így) azonosítják máig Magyarországot. Nem egy híres focistával, egy ismert emberrel lettünk szegényebbek a halálával, hanem egy legendával. AKI LÁTTÁK ÉLŐBEN, egyöntetűen állítják: nagyságát az is adta, hogy ő valóban játszotta a futballt, ennek ellenére egy-egy szép cselért vagy trükkért nem veszélyeztette az egész meccset. Legalább most, a halála után követni kéne a példáját, és nem csak a focipályán. A kormány jövőre nekiveselkedik a tévéadó beszedésének üzemben tartás A szállodások és vendéglősök nem örülnek a pluszkiadásnak, de a verseny miatt marad a televízió A vendéglátósoktól és szállodásoktól jövőre már nem vállalja át az állam a televíziók utáni üzemben tartási díjat. A költségvetési tervezet szerint a behajtásért az adóhatóság felel. Csath Róza Négy éve a Medgyessy-kor- mány döntött úgy, hogy a költségvetés átvállalja a tévékészülékek utáni üzemben tartási díjat, mondván, a befizetést úgy is sokan elbliccelik. A jövő évi költségvetési tervezet a vendéglátósoktól és a szállodásoktól ismét számít erre a bevételre. Nem bízzák a véletlenre, a behajtásért az APEH lesz a felelős. A tévéadó nem a nézett műsort, csupán a készüléket terheli, így a vendéglátóhelyeknek és a hoteleknek továbbra is fizetniük kell a tévéhasználatért a jogdíjat. Utóbbival kapcsolatban nemrég könnyítésért folyamodtak a szállodások. Megpróbálták elérni, hogy csak a kiadott szobák után róják le a díjat. A szerzői jogvédő hivatal azonban nem hajlott az engedményre. A hoteleket a készülékenként! 2800-3000 forintos kábelhasználati költség is terheli. Vozár Márton békéscsabai szállodaigazgató úgy számol, ha ehhez hozzájön az üzemben tartási díj, akkor a szobák összes hasznának felét elviszik a televízióval kapcsolatos kiadások. A szobába belépve a külföldi és belföldi vendégeknek most első dolguk, hogy bekapcsolják a tévét. Vozár Márton szerint félő, eljutunk oda, hogy többet kell fizetni csak azért, hogy a szobában televízió is legyen. Bár a sörözőkben csak egy tévé szól, némely vendéglátós még azéFt az egyért sem szíveTelevízióval otthonosabb a szálloda. Az árakba beépül a pluszköltség. sen fizet jogdíjat. Mondjuk ahhoz a trükkhöz folyamodnak, hogy a készülékre ráragasztják az „eladó” feliratot. Ha jön az ellenőr, valahogy kimagyarázzák a dolgot. Az egyenes út nyugodtabb, ám költségesebb. Tisza Gábor békéscsabai sörözőtulajdonos például a tévé és a zenei technika után havonta 15 ezer forint jogdíjat fizet. A tévét az üzemben tartási díj bevezetését követően sem száműzi, hiszen az a sportműsor miatt nélkülözhetetlen, s különben is, a konkurenciánál is ott van. Miután a fogyasztás árába ezt a plusz- költséget nem akarja beépíteni, egyet tehet, „lenyeli". á i I Ma már természetes, hogy a szobakulccsal együtt a távirányítót is meekauiuk.
