Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-31 / 255. szám
3 2006. OKTÓBER 31., KEDD - BÉKÉjS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Halottak napja békességről üzen emlékezés Nemcsak elhunyt szeretteinkhez, hanem az élőkhöz is közelebb kerülünk A virágokkal díszített temetők, a sírokat ünneplőben felkereső emberek az emelkedettség perceivel ajándékoznak meg. Csath Róza-Szőke Margit A békesség és a csönd a megemlékezés sajátja. Az egyházüldözés első századaiban pont a nyugalmat, a békességet kockáztatták, amikor megemlékeztek mindazokról a vértanúkról, akik életüket áldozták Krisztusért. Németh Mihály békéscsabai evangélikus lelkésszel egészen az ókori kereszténység idejéig gombolyítottuk vissza a beszélgetés fonalát. Antiochiában a pünkösd ünnepét követő vasárnapon emlékeztek meg a mártírokról. A keleti, ortodox egyházakban a mai napig ekkor tartják mindenszentek ünnepét. A 800-as években élt IX. Gergely pápa tette november l-jére az ünnepet, amely a halottak napja előestéje lett. Megtartása a 11. században élt Odo bencés szerzetesnek, a franciaországi Cluny kolostor apátjának nevéhez fűződik. Érdekesség, hogy a halottak napja az egyházban nem ünnep. Ezt azzal is kifejezésre juttatják, hogy amelyik esztendőben november 2. vasárnapra esik, akkor 3-a halottak napja. Az evangélikus egyház a legutóbbi idÓkijg'nem tartotta meg a halottak napját. A megemlékezésben máig az egyházreszten- dő utolsó vasárnapján, november végén, az örök élet vasárnapKovács József: az utóbbi időben gyakoribbak a megemlékezések. Pillanat, ami életre szól. Az elhunytakról való megemlékezésre, a kegyeleti szokásokra a kisgyermekek édesapjuktól kapják a meghatározó példát. ján tartott templomi istentisztelet a hangsúlyos. Sok helyen ekkor olvassák fel az elmúlt évben elhunyt egyháztagok nevét Az emlékezés belső igényünk, ám sokszor még azokra sincs elég időnk, akik körülvesznek minket. Németh Mihály szerint jogos ez a felvetés. A halottak hetére készülőket nem annyira a szokások tisztelete motiválja, hanem a veszteség feletti fájdalom. Amíg velünk él valaki, nem tudjuk. pléggé megbecsülni, s csak halála után látjuk, hogy kit és mit veszítettünk el. Erre utal az intelem, igazából nem a holNémeth Mihály: a temető az elmélyülés helye. taknak járna a virág, hanem az élőknek. A halottak hetének megany- nyi rituáléja nemcsak haloíta- inkhoz, de az élőkhöz is közelebb visz minket. Sokan távolról kerekednek fel, hogy koszorút tegyenek szeretteik sírjára. A messziről érkezők ilyenkor a rokonokat is megkeresik, de ha máshol nem is, a rég nem látott ismerősök a temetőben összetalálkoznak. S hogy a társadalom feszültsége mennyire kedvez az emelkedett pillanatoknak? — Kívánatos, hogy az emberek a napi küzdelmeket kívül hagyják a temetőkapun — fogalmazott Német Mihály, aki szerint az ősi igazság: „Memento mod" - Emlékezz a halálra - sokakat elgondolkodtat. Érdemes- e feszültségben élni, haragban lenni a másikkal, valóban akkora jelentőségű, hogy kinek milyen a politikai pártállása, a vallása? Ha sok ember érzi úgy, hogy fontosabb a szeretet, a békesség, a türelem és a megértés, akkor közelebb kerülünk ahhoz, hogy ezek az értékek a társadalomban is elsőbbséget kapjanak. Az itt maradottak közbenjárhatnak az elhunytakért- Mindenszentek azon szenteknek az ünnepe november elsején, akiknek nincs a naptárban külön ünnepnapjuk - kezdte Kovács József gyulai kanonok.- November másodika halottak napja, a katolikus egyház tanításában az elhunyt szeretteinkre emlékezés. Ők már eltávoztak a földi életből, de nem tudjuk, megérkezteke Isten országába, a mennyországba, vagy még a várakozás állapotában, a tisztítóhelyen, régiesen a tisztítótűzben vannak. Az itt maradtak közbenjárhatnak értük, Isten fogadja be őket a mennyországba, szeretetébe. November másodikán elhunyt szeretteinkért imádkozunk, sírjukon gyertyát gyújtunk. Az égő gyertya a feltámadás jelképe. A virág eleven színével, szépségével a túlvilági boldogságot, a mennyország szépségét jeleníti meg. Korunkra általánossá vált a halottakról megemlékezés a többi egyház híveinek körében is. Az utóbbi időben nagyobb az igény, hogy halotta- inkról megemlékezzünk, gyakran az anyagiak túlzott felmutatásával, szerte az országban, így nálunk is. Keresztény tanítás: tudni kell megbocsátani- A Római Katolikus Egyház tanításának egyik alapvető megfogalmazása, hogy az embernek békébe kell kerülnie saját magával és a külvilággal is, amelyben él. A szerétéiből, a krisztusi tanításból fakad a békességre törekvés, az embertárs szeretete. Az egyház abban működhet közre, hogy a hívek figyelmét ráirányítja az alapvető keresztényi álláspontra. Ez nem jelenti, hogy a hívek kötelező erővel mindent úgy tesznek, ahogyan az egyház mondja. Mindenkinek megmarad a lelkiismereti szabadsága, magának kell döntenie. Az alap azonban a szeretet, amely motiválja a keresztény ember magatartását. Bármennyire is megbántanak bennünket, rosszat tesznek nekünk, nem élhet gyűlölet a szívünkben a másik ember iránt. Meg kell tudni bocsátani a másik embernek, mert rrii magunk is bocsánatra, bűnbocsánatra szorulunk. Senki sem tökéletes. A viszonosság elvével törekedni kell arra, ha valamit szeretnénk kapni, leg alább annyit tegyünk mi is a másik emberért — fejtette ki Kovács József kanonok. JEGYZET Síron túl is örök hálával eső áztatta, szél tépdeste vasárnap a virágokat a temetőkben. Fekete volt az idő, fekete az emberek kedve, mégis kimentek szeretteik sírjaihoz, akik tehették. A sírok rendezése, tisztogatása már napokkal korábban megkezdődött, és az illetékesek azzal számolnak, hogy ez a hét a temetők hete lesz.- hallottad? Egy pillanat alatt odalett a Jani és a Feri, kórház helyett a halottasházba vihették már csak őket... - Jól mondod, hogy Jóska már kilenc éve elment, egy éve pedig Bözsi... Hogy repül az idő! - hallani a sírok közül szálló mondatokat. sokan csak mindenszentekkor és halottak napján látogatnak ki a temetőkbe. Fájó a szeretett ember elvesztése, az élet végének figyelmeztető jele, és vannak, akiket nyomaszt a temetők látványa is. Ha sírkerteknek is nevezzük a helyeket, az sem változtat a lényegen. EGYIK NAGYVÁROSUNKBAN, Szegeden új kezdeményezés, hogy számítógépen nyilvántartják a halottak nevét, a helyet, ahová temették őket. Akkor is nyilvántartják az elhunytat, ha már másokat is odatemettek. Mert rövid az emlékezet, vagy a hozzátartozó nem lehetett ott akkor, amikor a neki kedves személyt örök nyugalomra helyezték. az örök nyugalom azért az élők részéről nem tökéletes. Visszatérően hallunk temetői lopásokról, sírrongálásokról, sírgyalázásokról szerte az országban. Pedig, ha van kiszolgáltatottság, a holttaké a leginkább az. Hagyjuk a barbárokat, inkább nézzünk végig a virágba borult temetőkön, a lobogó gyertyalángokon. A Virágok, a fények legalább egy évben egyszer bizonyítják, az élők képesek a síron túli szeretetre is. Elek, Lökös, Méhkerék: egy a kultúra hangja Önállóan indított alapfokú művészeti képzést az idei tanévtől a megyei fenntartású, eleki székhelyű Radványi György középiskola. Eleken kívül két másik telephelyen, Lökösházán és Méhkeréken is akcióba lendültek. — Míg az elmúlt tanévben kétszáznegyven-kétszázötven fiatal vett részt a foglalkozásokon, addig most, a folyamatos fejlesztéseknek is köszönhetően, háromszáznyolcvankilen- cen vagyunk, ebből Lökösházán kilencvennégyen, Méhkeréken száztizenkilencen, Eleken százhetvenötén - értékelte a helyzetet Gyalog László vezető. A szakember elmondta, hogy több új dologra is mutatkozott igény az említett településeken, ezért Méhkeréken hegedülni, Lökösházán táncolni tanulnak, Eleken a korábban elindított dráma mellett a tűzzománc- és a modern társastáncképzés is fejlődik. A rad- ványisoknak egyébként megvan a lehetőségük tovább bővíteni a palettát, hiszen minden területre van engedélyük, így bővülhet tevékenységi körük a gyulai kistérségen belül is. — Nem a mindenáron való professzionizmus a célunk, de nem is pusztán a mennyiségi képzés. A legfontosabb az, hogy az érdeklődő fiataloknak megteremtsük az alkotás lehetőségét - fogalmazott Gyalog László. ■ Cs. Á. Tóth Ferenc Béla forradalmi zászlót adott Tóth Imrének A sarkadi születésű Tóth Ferenc Béla még 15 esztendős se volt, amikor 1956-ban látta a Rákosi- címeres lobogók eltávolítását. A jelenlegi Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény - amit akkor Döbögőnek hívtak - bejárati ajtaja fölé így került egy házilag készített nemzeti színű trikolór, amit a forradalom leverésére Sarkadra vezényelt orosz tankok egyikére tűztek a szovjet katonák. Tóth Ferenc Béla egy hajnalon élete kockáztatásával szerezte meg a harckocsiról a forradalom zászlaját, amit ötven éven keresztül őrzött. A fél évszázados jubileum apropóján adta át Sarkad képviseletében Tóth Imre polgármesternek. ■ B. I. Nemzedékeket neveltek fel elismerés Gyémánt- és aranydiplomás pedagógusok Negyven, ötven, hatvan éve munkába állt pedagógusoknak tartottak találkozót tegnap Békéscsabán, a városháza dísztermében. Az idén gyémánt- és aranydiplomát kapott pedagógusokat, nyugállományban lévő intézményvezetőket Vantara Gyula polgár- mester köszöntötte. Rámutatott: ötven évvel ezelőtt a tanári hiva- j tás nagyobb társadalmi elismertségnek örvendett, mint ma. A polgármester reméli, hogy eb-j ben az oktatás számára válsá-, gos időszakban, a folyamatos átalakulások és reformok után újra a humánum válhat a fő értékké az iskolákban. Miklya János, Bajnok Zoltán és Kiss Ferencné a tegnapi rendezHécsel Ilona a háború utáni években kezdett tanítani. vényen vehette át aranydiplomáját, de az év közben már kiosztott elismerésekről is megemlékeztek az ünnepélyes találkozón. Idén három békéscsabai pedagógus kapott gyémántdiplomát és huszonnyolc életpályát ismertek el aranydiplomával. Nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el Demeterné Vacsi Mária munkásságát. A találkozó után a kitüntetett pedagógusok és intézményvezetők látogatást tettek az Erzsébethelyi Általános Iskolában és a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközép- iskolában. ■ F. M. í I ft ) t 1 SZÖKE 1 MARGIT
