Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
2 A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 2006. JULIUS 14., PENTEK népvándorlás Kisebbségi sérelem és a nehéz megélhetés a fő ok. Térségi sajátosság a határ közelsége és a kapcsolatainkat máig megterhelő történelmi múlt. A bevándorlók az új hazában gyermekeik jobb jövőjéért is dolgoznak. BÉKÉSBEN IS BIZTOS JÖVŐT REMÉLNEK A legújabbkori népvándorlás térségünket közelről érintő okait és jellemzőit Szenográdi Péter békéscsabai tanár tanulmányozta a közelmúltban. Kutatási eredményeit doktori disszertációban és a Közéleti szalon rendezvényén tette közzé. Niedzielsky Katalin Az Erdélyből Békés megyébe irányuló bevándorlás két fő oka kétségtelenül a kisebbségeket otthon ért diszkrimináció és a megélhetési nehézség. Olyanok is áttelepültek azonban, akik családjuk kiszámíthatóbb jövőjét remélik az új hazától. Románia végleges elhagyását elsősorban az identitás,, a szolidaritás és a családi érdek befolyásolja - állapítja meg a kutató. Ugyanakkor rámutat a kivándorlás változó okaira is: az 1980-as, 1990-es évekhez képest az otthoni érvényesülés és a kivándorlás lehetőségei is jobbak. Csökkent a magyarországi szolidaritás mértéke, és a magyar állam támogatásai is a szülőföldön maradást ösztönzik. A migrációs szándékból sem lesz mindig elköltözés. Békés megyébe a jövőben kevés erdélyi bevándorló várható. A korábban áttelepült családtagokat követő idősebbek, illetve újabb orvosok, egészségügyi dolgozók érkezése a legvalószínűbb. Szenográdi Péter szerint a Békés megyébe irányuló romániai bevándorlás fontos része az utóbbi két évtized Magyarországot érintő nemzetközi migrációjának. Az Erdélyből megyénkbe érkezőket nem lehet egyszerűen a munkaerőpiac által vezérelt bevándorlóknak tekinteni; fontos tényező a két ország kapcsolatát napjainkig megterhelő történelmi múlt, a gazdasági, vallási, kulturális, mentalitásbeli különbségek, hazánk uniós csatlakozása. Ugyanakkor ez a Az erdélyiek nem tartják minden szempontból sokkal jobbnak Magyarországot. Segítik egymást, de többnyire nem ösztönzik az újabb kivándorlást. sajátos migrációs rendszer folyamatosan alakul, változik Románia politikai, gazdasági stabilizációja következményeként.- A megyébe áttelepülő diplomások között az országba bevándorlókhoz képest is sok az orvos és a pedagógus. A bevándorló diplomások a vártnál is nagyobb eltérést mutattak a többi erdélyi áttelepülthöz képest, elsősorban a szárMzá'si hely, a bevándorlás oka és a társadalmi mobilitás tekintetében - mondja a kutató. - A bevándorlási engedélyt megszerzők között minimális volt a visszatelepülök száma. A többség megszerezte ugyan a magyar állampolgárságot, de ez a bevándorlók egy részénél meglepően hosszú időt vett igénybe. Szenográdi Péter elsősorban a főiskolán okti kollégáinak és a földrajzkutató munkatársainak köszöni a kutatásokhoz kapott segítséget. A földrajzi közelség szerepe nyilvánvaló. A megyében letelepedett román állampolgárok 16,9 százalékát három, az országhatárhoz közeli városból, két Békés megyei városba átköl- tözők adták, illetve a bevándorlók 11 százaléka a történelmi megyehatáron belül lépte át a trianoni határt. Szintén a földrajzi közelséggel magyarázható, k Htígy a bevárfdb'tlóR'gyére- kei mellett sok, állandó romániai lakóhelyét megőrző erdélyi diák tanult a megye iskoláiban. Az 1990-es évek második felében jellemző volt, hogy az idősebbek követték a korábban bevándorló gyerekeiket, ilyen jellegű migráció kisebb számban a jövőben is várható. A felerősödő munkaerő-piaci hatások sajátos módon hatnak az erdélyiek Békés megyét érintő migrációjára. A bevándorlók felnőtté váló gyerekei, különösen a pénzügyi, gazdasági végzettséggel rendelkező diplomások nagy arányban költöznek Budapestre és annak vonzáskörzetébe. Hasonló a magyarországi és a Békés megyei migráció között, hogy döntőéh magyarok érké'z- tek, kevés a külföldre vándorlók és a visszaköltözők aránya. A bevándorlók között 50—50 százalék a férfiak és a nők aránya, sok család érkezett. 1990-ben jöttek legtöbben, a többség már legálisan. Beilleszkedtek, otthon érzik magukat. Megyénkben sok az orvos és a pedagógus, a szülőföld közelsége meghatározó. Viszonylag sok román ajkú érkezett a román nemzetiségű falvakba. A bevándorló román állampolgárok száma 1994 után néhány évig ingadozott, majd újra nőtt; ezzel szemben Békés megyében az 1990-es csúcs után folyamatosan csökkent - állapítja meg Szenográdi Péter. A fejlődés feltétele Az emberiség egész történelme népvándorlások sorozata. A vándormozgalmak határozzák meg a területek népesedését; növelik vagy csökkentik a lakosság számát, befolyásolják életkor, nem, foglalkozás, vallás és iskolai végzettség szerinti összetételét A mozgások szerepet játszanak egyes népek, kultúrák kialakulásában; ahol nem jellemző a vándorlás, ott a közösség elszigetelődik, a fejlődés megreked. Hazánk történelmét is erőteljesen befolyásolták különböző korok bevándorlói. A XVIII. században Békés megye újjászületését jelentették, a török kiűzése után ugyanis ez volt a történelmi Magyarország egyik legritkábban lakott területe. A kivándorló eljött hazájából, otthagyta a fél szívét, életét - mondta máthé Ilona főiskolai tanár. Erdélyi származású, sok értéket megőrzött. Úgy véli, a másságból különös öntudat, kettős patriotizmus, elkötelezettségfakad: a befogadó hazának hálás, a régit szeretné felemelni az új világ kihívásaihoz. Szeretne otthon otthon, és itthon is itthon lenni. A bevándorló magányos, és erős ösztönzést érez, hogy valóban maradandót alkosson. Az áttelepült diplomások foglalkozás szerinti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében (1988-95) Az adott foglalkozást végző személyek aránya az összes áttelepült diplomáson belül Foglalkozás Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Békés megye Orvos 15,3% > . 26,9% Mérnök 27,6% 23,1% Pedagógus 21,5% .38,2% Közgazdász 4,3% 1,2% Egyéb 31% 10,6% FORRÁS: RESZLER GÁBOR, SZENOGRÁDI PÉTER Bihar és Arad vezet A Békés megyébe irányuló bevándorlás terén kiemelkedik Nagyszalonta: az áttelepültek, és ezen belül az értelmiségiek közül is a legtöbben itt születtek Békés megyébe legtöbben Bihar és Arad megyéből érkeztek. Minden kilencedik bevándorló a történelmi megyehatárokon (Arad, Bihar, Csa- nád) belül lépte át a trianoni ha tárt. Az áttelepülők jelentős része néhány városon belül mozgott (Nagyszalonta, Nagyvárad és Arad, Békéscsaba és Gyula). A ßldmjzi távolság mellett fontos a magyarok száma és aránya is. A székelyföldi megyék, a távolságellenére, megelőzték a történelmi Erdély többi megyéjét, a Békésbe bevándorlók száma alapján. Székelyföld és a Partium mellett Kolozsvár jelentősége emelhető ki Békés megye szempontjából. ,woor ÄinsswH . nrSrtÍ0V8 : „HM«« íz Á:fi and ó:'V,c i JOgaMM^ /■'**/' * \ A bevándorlók letelepedésekor a határ közelsége, a város fejlettsége és a korábban áttelepültek közössége játszik elsősorban fontos szerepet. Hetente ki-, bevándorol nagy Imre főiskolai docens 1993-ban települt át a Vajdaságból. Visszajár, „hetente ki- és bevándorol”. A vajdasági migráció sok hasonlóságot mutat az erdélyivel. Délről 1992-ben, az akkori jugoszláviai események fel- gyorsulása, majd a '99-es NATO-bombázás miatt jöttek át legtöbben, hogy Szegeden, Csongrád déli településein, Kecskeméten, vagy Budapesten keressenek boldogulást. A kettős kötődés kötelez
