Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
2006. JULIUS 14., PENTEK- BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Szóváltás az új csabai jegyző és a Fidelitas elnöke között A Fidelitas békéscsabai csoportja sérelmezi, hogy a megyeszékhely nemrég megválasztott jegyzője csúnyának találta Békéscsaba peremkerületeit. Lipták Péter, a Fidelitas elnöke és Vantara Gyula, a Fidesz választókerületi elnöke szerint a kijelentést több, Lencsésin, Jami- nában, Mezőmegyeren és Gerlán élő tagjuk és ismerőseik arcátlannak, sértőnek találták. Dr. Nagy Mátyás, aki szeptember 1-jétől Békéscsaba jegyzője, elmondta, nyilatkozatában arra gondolt, hogy a gyulai elkerülőn haladva nem sokat látott Békéscsabából, ami megfoghatta volna. Ahogy azonban a cikkben is hangsúlyozta, a belvárost, majd az egész települést, a külvárost is végigjárva megállapította, szép, egységes Békéscsaba. Hozzátette: egy települést nem az épületei, hanem az emberi kapcsolatai teszik várossá. ■ F. G. K. Holnap lezárják a kisebbségi névjegyzéket Holnap 16 óráig nyújt lehetőséget a törvény azok számára, akik a kisebbségi névjegyzékbe kérik a felvételüket. Dr. Biri István megyei főjegyző tegnap lapunknak elmondta, a névjegyzékbe való felvételt a helyi választási iroda vezetőjénél (a jegyzőnél) lehet kérni. A törvény értelmében a települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az a polgár szavazhat, aki a 13 hazai kisebbség egyikéhez tartozik. Feltétel továbbá, hogy a kisebbséghez tartozást a nyilatkozatával vállalja a kérvényező, idén október 1-jéig nagykorúvá váljék, a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezzen és szerepeljen a kisebbségi névjegyzékben. A kisebbségi képviselőket az ön- kormányzati képviselőkkel egy napon, október 1-jén választják. Biri István elmondta, kisebbségi névjegyzék hétfőn 14 órától az interneten is megtekinthető. ■ L. E. Dolgoznának az anyukák kisgyermekesek Ä részmunkaidős foglalkoztatásban látnák a kiutat A kigyermekes anyák többsége nem lát esélyt arra, hogy a gyes vagy a gyed után visszatérjen korábbi munkahelyére. A munkakarriert választó nők későbbre halasztják a szülést, és a második gyerek vállalásáról lemondanak. Nyemcsok László Hatszáz kisgyermekes anyát kérdeztek meg megyénk 19 településén kérdőíves formában arról, hogy miként képzelik a munka világába való visszatérésüket, milyen képzési igényük van, milyennek látják jelenlegi helyzetüket és mit várnak a jövőtől. A felmérést az Európai Unió által támogatott, Az esély bölcsődéje című projekthez készítették.- A kisgyermekes anyák többsége visszamenne dolgozni, háromnegyedük azonban a részmunkaidős foglalkoztatás mellett tette le a voksát - hangsúlyozta Herczeg Tamás békéscsabai szociálpolitikus, a tanulmány szerzője. — Több idejük maradna így a családra, a gyermeknevelésre, ugyanakkor pénzt is keresnének, használnák a végzettségüket, jobban tartanák a kapcsolatot a társadalommal. A kisgyermekes anyák csaknem 80 százaléka szerint biztonságos családi háttér kell ahhoz, hogy visszatérjenek a munka világába. Figyelemre méltó, hogy vállalkozó csak 6,3 százalékuk lenne a következő egy-két évben. A nők egyhar- mada a gyes mellett is vállalna ‘ ÁFSZ Békés Megyei Munkaügyi Központ AFSZ Békés Megyei Munkaügyi Ke . Békéscs y Kirende Megyénkben a kisgyermekes anyák egyharmada szeretne a gyes mellett dolgozni, az álláslehetőségekről a munkaügyi központban is érdeklődnek. Mennyire tervezik előre a jövőjüket a kisgyermekes anyák? Egyáltalán nem tervez előre: 103 Két és őt év között tervez: 58 Maximum néhány hétre tervez: 79 Hosszabb távra tervez: 100 Maximum néhány hőnapra tervez: 107 Egy-két évre tervez: 150 Nem válaszolt 600 FORRÁS: AZ ESÉLY BÖLCSŐDÉJE TANULMÁNY munkát, 45 százalékuk pedig továbbtanulást tervez.- Ami számomra megdöbbentő volt: az anyák közel felének csak egy gyermeke van, és a 600 megkérdezett közül csupán 139-en szeretnének még egy babát - magyarázta Herczeg Tamás. - Az is elgondolkodtató, hogy nagyon kicsi azon családok aránya - három százalék -, melyek anyagi gondok nélkül élnek. A hölgyek 25 százaléka érzi úgy, hogy beosztással jól kijönnek a jövedelmükből. A szociálpolitikus kifejtette: az a szerepmodell, mely a férjet családfenntartónak, a nőt a család összetartójának tekinti, ma is érvényes. Bizonyítja ezt, hogy minél magasabb a férj iskolai végzettsége, tehát minél nagyobb biztonsággal és jövedelemmel van jelen a munkaerőpiacon, annál kisebb a törekvés a feleségben arra, hogy munkát vállaljon. A munkavállalókat jobban érdekli A megyei munkaügyi központhoz bejelentett állások egy- hatoda vonatkozik részmunkaidős foglalkoztatásra, ez jelenleg 350fős munkaerőigényt jelent. A munkaügyi központ vállalati kapcsolattartói ösztönzik a foglalkoztatás ezen formáját, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nagyobb az érdeklődés a munkavállalói, mint a munkaadói oldalról. Ez annak ellenére van így, hogy külön támogatja az állam a részmunkaidős foglalkoztatást. Az aradi füstöt nem fújta át a szél légszennyezés A katasztrófa- és a környezetvédelem sem kapott értesítést Bűzös füstfelhő borította be Aradot, mert kedden kigyulladt a város határában az egykori szeméttelep. A légmozgás irányától függően hol az egyik, hol a másik negyedet lepte el a füst. Közben olyan hírek érkeztek, hogy a sűrű, fekete füstfelhő megyénk felé tart. Dr. Gáti Zoltán megyei katasztrófavédelmi igazgató elmondta: nem értesítették őket veszélyhelyzetről, és román kollégáik segítséget sem kértek tőlük. Nadabán János, a gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója kiemelte, túl nagy a távolság ahhoz, hogy a szél idefújja a füstöt. Ha nagy szél fújna, akkor a levegőben felhígulna a füst, és nem érné el a légszennyezési határértéket. Az igazgató elmondta, jó a kapcsolatuk az Aradi Környezetvédelmi Ügynökséggel, tehát amennyiben a határhoz közelített volna a füstfelhő, értesítették volna a felügyelőséget. Jámbor Gyula, az aradi Nyugati Jelen című napilap főszerkesztő-helyettese tegnap elmondta: a tüzet szerdára eloltották, és Arad legnagyobb részén ezután a füst is megszűnt. ■ Ny. L. JEGYZET Munkaerő kerestetik! valahogy úgy adódott, hogy körülöttem sokan vannak álláskeresők. Isten bizony gondoltam már rá, hogy elbeszéléseikből érdemes lenne regényt írni. Mivel jelen újságszél e célra minden valószínűség szerint kevés lenne, így most csak egy villanásnyi összefoglalására vállalkozom annak, amiket tőlük hallottam. szóval lássuk, a cégvezetők, munkát kínálók szerint milyen is az ideális munkaerő! (Figyelem! Az alábbi listát szigorúan a munkát kereső ismerőseim tapasztalataira építve állítottam össze.) legyen fiatal! Olyan 20 év körüli, így kevesebb bérköltségből megúszható. De ne legyen pályakezdő, azzal csak a gond van. Legyen mondjuk legalább 20 éves gyakorlata. Ne legyen gyereke, s erre való törekvés se. Vagy ha már van, legyen felnőtt korú. De ne főiskolás vagy egyetemista, mert az sokba kerül, és a muiikaerő csak nyafog. A nők megbízhatók, precízek, viszont ha szerelmesek, szülnek, rendkívül zűrösek. A férfiaknál ez nem jellemző, viszont több bért várnak el. Legyen tehát férfi, de valójában nő. Legyen mutatós, hogy az ügyfeleknek kellemes benyomása legyen, de ne any- nyira, hogy a munkahelyen a többiek figyelmét elvonja. Előny, ha munkanélküli, mert akkor lehet hozzá támogatást igényelni, de ne legyen állás nélkül, mert az felettébb gyanús. Ja, és jó, ha rendelkezik HACCP, ISO vagy egyéb minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. TELJESEN VILÁGOS! Egy Super(wo)man-típusú robotember a megoldás! de félre a tréfával! Természetesen vannak ideális munkaadók, talán többen is, mint a nem ideálisak, csak tudják: azokról kevesebbet beszélnek... Új búzából új kenyér, de egyelőre talány, hogy mennyiért drágulás Nem akarnak veszteséget termelni, így lépésről lépésre árat emelnek a megyebeli pékségek Az energiaárak már beharangozott emelése mellett az új búza, ebből eredően az új liszt ára is minden bizonnyal felhajtja a kenyér árát. A pékségek tovább nem tudják halogatni az áremelést, így a drágább kenyeret a fogyasztók kénytelenek lenyelni. Both Imre További áremelést sejtet ugyanakkor az a bejelentés, hogy a 200 forintos lélektani kenyérár csak az első lépés. A mostani áremelésekben ugyanis a pékek szerint még nincs benne a kormányzati megszorító intézkedéscsomag, a benzináremelés, a gázárnövekedés hatása. Az eddigi kenyéráremelés javarészt annak tudható be, hogy a pékségek döntő többsége 2004 óta alig emelt árat. Osztja a véleményt ifjú Steiner László, a megyeszékhelyi ATI-Pék Kft. kereskedelmi igazgatója is. Szavai megerősítik, nehéz szívvel ugyan, de kénytelenek voltak feljebb srófolni átadási áraikon. Ahol még lehetőségük maradt, az a tizenkét boltból álló saját bolthálózatuk, de a végtelenségig itt sem tudnak elmenni. Azt, hogy a gázolajár-emelést egyelőre lenyelték a pékségek, az Aranykenyér-díj, de nem az árat akarta sejtetni a lökösházi sütőmester A napokban alapított Aranykenyér-díjat a lökösházi sütő mester, Viszokai János, de aligha azzal a szándékkal, hogy téglakemencében sütött kenyerét aranyáron kínálja. Igaz, a hangsúlyosan minőségi termékek előállítására szakosodott pékség áruinak fogyasztói ára két éve nem nőtt, de a mostani helyzetben Viszokai mester szerint nem Viszokai Jánosnak döntenie kellett. kínálkozott más megoldás. — Egyszerűen nem volt választásom: vagy emelek, vagy veszteséget termelünk. Egy kiló kenyér árát húsz forinttal kellett növelnem a hónap elején - hangsúlyozta. Tapasztalatai szerint Békés megyében köny- nyebben „ lenyelték” a drágább falatot, Bács-Kiskun megyében viszont nagyobb ellenállást tanúsítottak a kereskedők. A kereskedelmi igazgató a búzaárban rejlő árfelhajtó hatásról is szólt. Elmondta, az új búza intervenciós ára tonnánként 101,5 euró, s az energiaárak emelése a kenyér alapanyagát előállító malomipart is sújtja. A szakember túlzásnak tartja a több fórumon elhangzott 1 eurós kenyérárat, de azt mindenképpen jelzés értékűnek minősíti, hogy éppen a napokban állapodott meg több nagy áruházlánc a kenyér áráról. Eszerint már több üzletláncban 179-219 forint közötti árat kell fizetni a fehér kenyér kilójáért. Ezzel szembe a kisebb pékségek, üzletek se menetelhetnek, hiszen veszteséget termelnének. V i ATI példája is tanúsítja. A naponta 30-40 mázsa kenyeret sütő, értékesítő üzemben csak a fekete arany árának ugrásszerű növekedése haVi 350-400 ezer forint többletköltséget eredményezett. — Korábban havi 1 millió 300 ezer forint körüli gázolajmenynyiséget használtak fel szállítójárműveink, az utóbbi hónapokban már 1 millió 700 körül tartunk - részletezett.
