Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-20 / 142. szám

2006. JÚNIUS 20., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Nem tervez a MÁV pályafelújítást a szegedi pályaszakaszon Az ütemes menetrend bevezeté­se miatt a Szeged—Békéscsaba vonalon plusz felújítási munká­kat nem terveznek a közeli jövő­ben — fejtette ki lapunknak a MÁV Zrt. illetékese. Mint ismert, decembertől óránként közleke­dik vonat a két város között. A vasút karbantartási mun­kákra — a sebességkorlátozás megszüntetése céljából, s amennyiben a forrást rendel­kezésükre bocsátják - Oroshá­za és Csorvás között 15 millió forintot használ fel, de ezt sem csak az ütemes menetrend be­vezetése miatt. ■ Cs. Á. A békéscsabai Közgé építkezésén is elkelt a védőital tegnap. Volt, aki szomjoltónak, akadt, aki testhűsítésre használta inkább az ásványvizet. Ssff Rájárnak az ásványvízre a szokatlan meleg Védőital a hőségben a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás- Csak akkor lesz gond, ha tar- | tósan megmarad a hőség, illet- j ve nem lesz számottevő éjsza- j kai lehűlés - reagált megkere­sésünkre Kavalecz Imre, a Ma­gyar Államvasutak Zrt. szóvivő­je. Egyelőre tehát nem kell attól tartani, hogy a vonatok sebes­ségét csökkentik a nagy forró­ságban deformálódó sínek mi­att. Tegnap a békéscsabai Réthy Pál kórházból sem jelentettek olyan esetet, mely kifejezetten, közvetlenül a meleg számlájára lenne írható. ■ Cs. Á. A bőrrák megelőzése a gyors felismerés, a szűrés eredménye Tavaly sikeres volt az ingyenes bőrszűrés Békéscsabán, az Ár­pád fürdő vendégeinek a strand területén. Június 21-én 10-től 14 óráig a strandon ismét ingye­nes vizsgálatot és tanácsadást : tart dr. Bérei Zsuzsanna bőr- j gyógyász főorvos. Fényvédelmi és bőrápolási tanácsadásban részesíti az érdeklődőket Szabó Ákos szakgyógyszerész. A für­dővendégek megismerkedhet­nek egy svájci gyógykozmeti- kummal, amelyből mintákat kaphatnak a különböző bőrtí- pusúak. Számos változata védő és ápoló jellegű. ■ B. Zs. A kánikula beálltával a megyénkbeli vállalatok­nál is fokozottan odafi­gyelnek, hogy elegendő és megfelelő hőmérsék­letű védőitaluk legyen a dolgozóknak. Nyemcsok László Azon munkahelyeken, ahol 24 fok feletti a hőmérséklet, 14-16 fokos védőitalt, valamint órán­ként 5-10 perces pihenőt kell biztosítani. A zárt térben dolgo­zók ilyenkor elhagyhatják mun­kaállomásukat, a napon munkát végzők árnyékban pihenhetnek. Dr. Maráczi Gabriella, az ÁNTSZ közegészségügyi osztályvezető­je hangsúlyozta, ellenőrzési ta­pasztalataik alapján rendszerint vízzel, ásványvízzel oltják szóró­jukat, pótolják a folyadékveszte­séget a munkavállalók. Védőital bármely alkoholmentes nedű le­het, mely a négy súlyszázalékot - száz gramm ital maximum négy gramm cukrot tartalmaz­hat - nem lépi túl. Az ÁNTSZ rutinellenőrzések alkalmával vizsgálja, hogy biztosítanak-e védőitalt és megfelelő időtarta­mú pihenőidőt a munkaválla­lóknak. Ha hiányosságot talál­nak, akkor első lépésben általá­ban intézkedési terv elkészíté­sére kötelezik a céget, majd en­nek a végrehajtását ellenőrzik. — Minden útépítő, útfelújítást, útesztétikai munkát végző brigá­dunk hűtőtáskával, és abban ele­gendő mennyiségű védőitallal száll ki a munkaterületre - ecse­telte Virág Mihály, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatója. — Olyan tartályokkal, termoszok­kal is rendelkezünk, melyekben az italok hosszú ideig nem me­legszenek fel. Szódavizet vagy ásványvizet kapnak a dolgozók. A munkavállalóknak a hőség­ben hosszabb pihenőidőt biztosí­tunk, mint egy átlagos hőmér­sékletű munkanapon. Kovács Pál, a békéscsabai székhelyű BÁÉV Rt. munkavé­delmi vezetője kiemelte, min­den építkezésükön garantálják a védőitalt, s óránként a tízper­ces, negyedórás pihenőidőt. A klímára nincs előírás Több olvasónk is kérdezte, mit tehetnek azok, akik olyan cégnél dolgoznak, ahol klíma- berendezés működik, de ők nem bírják a klímát. Dr. Maráczi Gabriella elmondta: a kollektíván belül kell meg egyezni, erre vonatkozó jog­szabály nincsen. Az viszont a legtöbb klímaberendezésen szerepel, hogy milyen időkö­zönként kell kikapcsolni a be­rendezést és elvégezni a teljes, természetes légcserét. A sisak melegben is kötelező Vavrek András, a Dél-alfóldi Munkabiztonsági Felügyelőség igazgatóhelyettese elmondta: a kánikulában sem könnyíthetnek öltö­zékükön az építő- iparban, az útépíté­seken dolgozók. Ahol a sisak előírás, viselni kell. Félmeztelenül, strandpa­pucsban sem lehet kőmű­vesmunkát végezni, mert a tégla nem időjárástól ßggöen esik valakinek a lábára. Kőműves- munka csak szabá­lyos öltözék­ben végez­Német és norvég szakemberek hoztak példát Orosháza törekvése, hogy biz­tonságot nyújtó, kulturált tele­püléssé váljon. A térségi sze­repvállalásnak egyre nagyobb a jelentősége, a főiskolai kép­zéssel erősödik az értelmiség és a város önmegújító képessé­ge - fogalmazott a regionális közművelődési konferencia megnyitóján tegnap Brachna Judit tanácsnok, s hangsúlyoz­ta, példaértékű a dél-alfóldi ré­gióban a közművelődési szak­emberek összefogása. Az oros­házi konferenciával is támogat­ják egymást, fejlesztik a szak­mai kultúrájukat. Az első napon a Közkincs prog­ramról, s a közösségi művelődés átalakulásáról hallgattak elő­adásokat a résztvevők. Német és norvég szakemberek is helyzet­képet adtak saját országukból hozott példákkal. ■ Cs. 1. 3 Szellemi vagy szerelmi élet? többen állítják: a nyári hó­napok lelkesítőén hatnak az emberek szerelmi életére. Ilyenkor nemcsak többet be­szélünk a párkapcsolatról, hanem alkalmi flörtökre, ka­landokra is könnyebben kap­hatók vagyunk. A férfiakban megsokszorozódik a hódítási kedv, a hölgyek pedig min­den megfelelő pillanatban érkező kedvességnek foko­zottabban örülnek. LEHET NYÁR VAGY TÉL, arról azonban, hogy milyen az ide­ális nő, megoszlanak a véle­mények. az okos nőkkel mindig csak baj van, föléd akarnak nőni. Ezért én feleségnek nem vá­lasztanék nálam képzettebb, okosabb hölgyet - fakad ki egyik ismerősöm. az a nő, akihez kötődöm, legyen jól ápolt, csinos, de ne okoskodjon! A nő túlzott okoskodása tönkre teheti a kapcsolatot. A hölgyek a munkahelyeiken éljenek szellemi életet, a szerelem­ben viszont legyenek igazi nők - vélekedett egy másik férfi. évszázadokon át a hölgyek kizárólag egy szerepre, a fe­leségi státusra számíthat­tak. Manapság viszont a szebbik nem képviselői is gyakran okosságuknak, szellemi rátermettségüknek köszönhetően futnak be nagy karriert. Vannak férfi­ak, akik nehezen tudják el­viselni, ha a feleségük ná­luk többet keres. A szünte­len bizonyítási vágytól szo­rongnak, mert félnek, hogy elvesztik a hagyományos családfői szerepet. a sárréten élő Jani bácsi nyugdíja csaknem hétezer forinttal magasabb, mint a Mari nénié. Ám a derék öregúr akkor sem lenne fe­szült, ha élete párjának hoz­na havonta többet a postás. Ami pedig a másik megköze­lítést illeti: mivel Jani bácsi még tökéletesen tud beszél­ni, nem az okos, hanem a szép nőtől jönne zavarba... Szomorú tapasztalat: a dinnye nem csak hozhat, vihet is kertészek Egységnyi területre vetítve drasztikusan nőnek a költségek, míg a jövedelmezőség évek óta visszaesik Idén a nyár eleji hideg és a sű­rűn esett csapadék kérdőjelezi meg a terméseredményeket a dél-békési dinnyefóldeken. — Áprilisban két hektár gö­rögdinnyét ültettem. Sárga­dinnyéből annyit, amennyi a családnak kell. Az idő azonban kegyetlenül elbánt velünk. A sárgából semmi nincs, a görög­ből is jó, ha egy holdnyi maradt. Tizennégy napig esett, majd hir­telen kisütött a nap — mondta Herman Ferenc medgyesegy- házi termelő. Kijelentette, nincs, aki a magyar termelők érdekeit védené, ezért kiszolgáltatottak a piacnak. Az emberek befektet­ték a pénzüket, de remény sincs, hogy megéljenek belőle. A sárgadinnyéből nem lesz semmi. — A piacot szabályozni kellene. Előfordul, hogy pénteken még 400 forintért veszik a termés ki­lóját, míg két nap múlva csak 150-ért. Az ország éléskamrája vagyunk, és minősíthetetlen utakon kell szállítanunk az árut — emelte ki a gazdálkodó. - A dinnyetermesztés állandó izga­lommal, rengeteg kézi munká­val jár, jön egy rossz idő, és az eredmény bizonytalan. Magyarbánhegyesen 400 hektáron termesztenek diny- nyét. Ádám Ottó az elsők között fogott termesztésbe. Elmondta, A termelési költségek alakulása a dél-békési földeken A görögdinnye egy hektárra vetített becsült költsége Vetőmag (15-17 Ft/db): 110-120 ezer torint Fűtés (5 hetes palántáig): 50 ezer forint (fűtésformától függő) Alsó- ésfelsőalagút-fóliák összesen: 70-80 ezer forint Pálcák (8 Ft/db): 20-25 ezer forint Hagyományos trágyatalp: 50 ezer forint Ültetés: 70-80 ezer forint Locsolás, műtrágya: 70-80 ezer forint (termelőnként változó) Növényvédő szerek: 20-60 ezer forint (termelőnként változó) Az egyéb járulékos és szállítási költségek egyénenként változók. Eltolódik a tenyészidő A dinnye tenyészideje 40-42 nap. Az érésben várható 2-3 hetes csúszás miatt a korábbi július eleji szedés helyett júli­us végén, augusztus elején ér­tékesíthető a termés. Urbán Ferenc nagykamarási őster­melő szerint félő, hogy az árak nem kompenzálják a ki­esett menynyiséget, nem térül meg a befektetett költség. Herman Ferenc azt is fájlalja, hogy Magyarotszágon meg szűnt a dinynyemag nemesíté­se, és a külßldiek nem az itt­honi klímához, a helyi adott­ságokhoz alkalmazkodnak. a sárgadinnyének kiszámítha­tatlan a piaca. A görögnél a ko- raiság a döntő, ám a mostoha időjárás okozta tőpusztulás ép­pen ezt hátráltatja. Az első köté­sekre már nem számolhatnak, és vélhetően a megszokottnál kisebbek lesznek a dinnyék. A településen a többség exportra szállít, így a késés miatt számol­ni kell a külföldi dinnye árletörő hatásával. A költségek évről év­re nőnek, a bevétel csökken. A mag tíz éve 3,50 volt, ma 15—17 forint. Nem beszélve a 90 napos fizetési határidőkről, a bizony­talanságról. Hiába a szövetke­zeti forma - állította Ádám Ottó —, mert a multikkal nem lehet versenyezni. MAGYAR I BARNA

Next

/
Thumbnails
Contents