Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-08 / 132. szám
A 5 2006. június 8., csütörtök wummmrnmtimmMM#**------------------------------------------------------------BÉKÉS MEGYEI AGRÁR *£; Levél ment a miniszterhez Mit tartalmazott a baromfitartók javaslata a kártalanításról? A madárinfluenza megelőzésére a baromfifélék fölött már van védőháló. Már csak a baromfitartók feje fölül hiányzik... A békéscsabai Kutas Gyula, családi vállalkozó, a baromfitartók több országos szervezetének megalapozója, tisztségviselője bocsátotta rendelkezésünkre a szakma képviselőinek közös levelét, amely a madárinfluenzával kapcsolatos kártalanítási intézkedések kidolgozásához nyújtott segítséget. A levél közreadásával bepillantást engedünk a rendeletelőkészítő ágazati műhelymunkába. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt k Államtitkár Úr! Amint Önök is ' tudják, az Európai Parlamenti Bizottság elfogadva a Baromfi és Tojás Irányító Bizottság javaslatát, lehetőséget ad az érintett EU-s tagállamok részére, hogy piactámogatási intézkedéseket vezessenek be, olyan esetekben, ha a súlyos piaci zavar, a humán- vagy az állategészségügyi kockázat miatti fogyasztói bizalom csökkenéséhez köthető. Az intézkedés végrehajtásához felhasznált anyagi ráfordítás részfinanszírozással valósítható meg. (Az intézkedéshez a tagállam által vállalt költségek 50%-át az EU utólag megtéríti.) Ez a lehetőség most Magyar- ország számára adott! A baromfi ágazatban a madárinfluenza elleni védekezés kapcsán elrendelt preventív intézkedések, és az ezzel együtt jelentkező negatív médiakampány, olyan helyzetbe hozta a magyar baromfi ágazat résztvevőit (szülőpártartók, baromfihizlalók, vágóhidak, tojástermelők), amely egyszeri rendkívüli támogatás oda- • ítélését indokolja. Ez a támogatás nemcsak a védekezés költségeit finanszírozná, hanem a vásárlói bizalomvesztésből eredő károkat is mérsékelné. A termelői oldal (szülőpártartók, végtermékhizlalók, baromfit elsődlegesem feldolgozó vágók, tojástermelők) számításai szerint a madárinfluenzával kapcsolatos fogyasztói bizalomvesztés következtében (2005 október és 2006 április között) jelentkező többletköltség (amely önköltség növelő tényező) 7,225 milliárd forintra tehető. A jelentkező többletköltség magába foglalja a védekezés prevenciós költségeit, a tenyész- és hízó-alapanyag belföldi eladás meghiúsulásából eredő veszteségeit, a túltartás, az elhullás költségeit, az érték- vesztésből eredő veszteségeket, az átvételi árak csökkenéséből eredő negatív hozamot, a vágóhídi többletkészletezést, a fagyasztásból adódó értékcsökkenést, és a felhalmozott készletek finanszírozási költségeit. Az ágazati szereplők közül a termelői oldal teherviselése a mai napig a legkritikusabb. Ebből következik, hogy a termelői érdekvédelmet szem előtt tartva, a támogatás kifizetésekor a termelői oldalt elsődlegesen kell kezelni. A támogatás termelőkhöz juttatását az MVH megyei igazgatóságaira kell bízni, így a folyósítás gyors, korrekt és ellenőrizhető lesz. Mindazon termelők kapjanak támogatást, akik állatjóléti támogatásban is részesültek! A termelők és a vágók veszteségeit külön kell választani! A vágók esetében a többletkészletezést, a túltáro- lást, és a friss árú fagyasztásából eredő értékcsökkenés különbözeiét (-20%) kell figyelembe venni. A tisztességes piaci magatartás védelme érdekében a jogosultsági feltételeknek megfelelő (elsődleges feldolgozó) vágóüzem, csak abban az esetben részesülhessen a támogatásból, ha a támogatás folyósítását megelőzően szerződést kötött az MVH-val! Az ekkor megkötött szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben 2005. 10. 01- tői, illetve a támogatás folyósításának időszakában a szerződött beszállítók (termelők) felé a fizetési határidő lejártától számított 60 napot meghaladó tartozása keletkezett, vagy most is adós, akkor a neki (vágóüzem) járó támogatás arányos részét az MVH Közvetlenül a beszállítónak (termelőnek) folyósítsa. Az a vágóhíd, amelyik az MVH-val nem köt szerződést,a beszerzési árra ne kaphasson támogatást! Azokat a termelőket, akik folyamatos rotációt vittek, és önkorlátozást tanúsítottak az árudömping kiküszöbölése végett, a támogatottak körében súlyozottan kell kezelni. Tisztelettel kérjük a pályázat ágazati szereplők szerinti mielőbbi kiírását, és a támogatás 2006. július végéig történő kifizetését! Egyed László Kovács Miklós Az elvárható termelői támogatás mértéke: Összesen Ft Szülőpár tartók 826 000 ezer Végtermék tartók: (víziszárnyas tömő al) 686 000 ezer (pulykatartók) 1 003 000 ezer (csirketartók) 1003 000 ezer Vágók (elsődleges feldolgozók) 3 000 000 ezer Tojástermelők 680 000 ezer Mindösszesen 7 225 000 ezer Gazdálkodók figyelmébe! Szlovén csőtörő-fosztó berendezések asepSempeter szlovén mezőgazdasági gépgyár a szálas- takarmánybetakarító gépek mellett - dobos, tárcsás fűkaszák, rendterítők, rendsodrók - a fotókon látható TORNÁDÓ egy-és kétsoros CSŐTÖRŐ- FOSZTÓ berendezéseket, valamint szervestrágya-szóró pótkocsikat is gyárt 2-10 tonna hasznos tömegig. Különösen a TORNÁDÓ CSŐTÖRŐ - FOSZTÓ berendezésekre hívjuk fel figyelmüket. Kis és közepes gazdaságok esetében a szárítási költségek az utóbbi időkben már nehezen elviselhető költséget jelentenek, s ezért van reneszánszuk ezeknek a gépeknek. A TORNÁDÓ gépek fosztási minősége, fosztó teljesítménye minden elvárást kielégít a szemek károsítása nélkül. A TORNÁDÓ CSŐTÖRŐ - FOSZTÓ berendezések el vannak látva szárzúzóval is. A tarlón összezúzott szár és a lefosztott csuhé egy rendet alkot, melyet akár bálázni is lehet. A TORNÁDÓ CSŐTÖ- RŐ-FOSZTÓ berendezések terület teljesítménye 1 soros gép esetében 0,4 - 0,5 ha/óra, ugyanez 2 soros gépeknél már 0,8 - 0,9 ha/óra. A TORNÁDÓ CSŐTÖRŐ - FOSZTÓ berendezés a fosztott csöveket a tartályba továbbítja. Pótkocsi vontatása nem szükséges. Vonóerő szükséglet még a 2 soros TORNÁDÓ esetében sem haladja meg az 50 LE-1. Pótkocsivá is alakítható a szervestrágya szóró. Az ORION SZERVESTRÁGYA SZÓRÓ PÓTKOCSIK a kis, és nagy gazdaságok igényeit egyaránt kielégítik. Hasznos terhelésük 2 és 10 tonna között mozog, kiviteltől függően. Az ORION SZERVESTRÁGYA SZÓRÓ PÓTKOCSIK függőleges és víz- szintes szórószerkezettel kerülnek szerelésre, a felhasználók igényei szerint. A SÍP §EM- PETER által gyártott ORION SZERVESTRÁGYA SZÓRÓK a szórószerkezet leszerelése után pótkocsivá alakíthatók, közúti szállításra alkalmasak. A SIP SEMPETER szlovén mezőgazdasági gépgyár minden terméke rendelkezik az elengedhetetlen CE minősítéssel. A vontatóerő szükséglet csak az ORION 130 esetében haladja meg a 100 LE-t. A SÍP SEMPETER gépei különböző darabszámban és méretekben vannak raktáron. A raktáron nem található gépeket, berendezéseket rövid határidővel szállítjuk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A P.Z.S. VÁLLALKOZÁS BÉKÉSCSABA, PÉKY U. 9 T/F: (66)453-640 (66)454-051 E-mall: pzs@pzs.hu www.pzs.hu Patkós Zsigmond (30) 9550-948 Hajduch János (30)6066-164 A Tornádó csótSró-tosztó berendezés a szárzúzást is elvégzi. IMI M— Hl—i ■■■■■■ mmm Szálastakarmány-betakarító gépek Szlovéniából A P.Z.S. Vállalkozás és a Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet szántóföldi bemutatója Nagy sebesség mellett is biztonságosan vág a dobos fűkasza. Generál importőrként a békéscsabai P.Z.S. Vállalkozás hozza g Írországra a szlovéniai peter mezőgazdasági ban készült szálasta- -betakarító gépeket, ;k szabadföldi munkaiját a közelmúltban rendezték a Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet lucernaföldjén. A rendezvény országosnak tekinthető, miután a környező alföldi megyék gazdálkodóin, kereskedőin és gépes szakemberein kívül dunántúli vállalkozók is részt vettek a műszaki tájékoztatóval és cégismertetéssel' egybekötött demonstrációs programon. Az érdeklődők betakarítás közben tekinthették meg a SÍP tárcsás és dobos fűkaszák, a szellőztetők és rendrakók működését, alkalmazhatóságát és ellenőrizhették a levágott és a munkagépek által mozgatott szálastakarmány minőségét. A gyakorlati gépbemutatót követően a szlovén gyártó, a csabai importőr és a vendéglátó kétsopronyi Rákóczi szövetkezet képviselőinek részvételével szakmai konzultációt tartottak, amelyen egyebek közt a működtetés műszaki részleteiről, az alkatrészellátásról és a beszerzés feltételeiről érdeklődtek a gazdák. Munkában a rendterítő.
