Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-06 / 81. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 6„ CSÜTÖRTÖK SÉTA Ide nekem az oroszlánt is Ezzel a címmel rendezett fesztivált a kecskeméti ifjúsági otthon az elmúlt hétvégén amatőr diákszínpadok részére. A rendezvényen sok társulat vett részt, köztük iskolánk, a Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Duma’ Színháza. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy az idei színházi évad Az Élet Arcai - Aspects Of Life című produkciónkkal mi léphettünk elsőként színpadra, és már az elején tapsviharral köszöntött bennünket a közönség. Felcsendültek a Sunset Boulevard, a Mozart, A Chorus Line... ismert dallamai, a tavalyi fesztivál legjobb énekeseivel, Havancsák Orsival, Németh Ágival, Sutya Ágival, Takács Hajnival, valamint Ottmár Attilával, aki a Róma égésével hozta lázba a nézőket. Látványos volt a tánckar előadásában a Kylie Fever, vagy a Honey Medley. Egy óra feledhetetlen szórakozást nyújtottunk a közönségnek - ezt erősítette meg Miklós Tibor, a budapesti Rock és Musical Színház igazgatója. Tőle elismerést, építő kritikát kaptunk, s egy „árulkodó” mondatot, mely szerint ebben a műfajban verhetetlenek vagyunk. Mindez a hónap végén, Békéscsabán rendezendő Scherzo (Zenés Színpadok Országos Fesztiválja) előtt hasznunkra válik. Tanúsítványunk szerint az oroszlánrészt hősiesen teljesítettük, ha nem túlteljesítettük. ■ Andrési Emőke Mezőkovácsházi Hunyadi János Középiskola Ez a diákszínpad önmagára és rendezőjére talált, verhetetlenek. Az oldalt a SÉTA //. médiaprogram diákjainak írásaiból szerkesztette Bede Zsóka. A diákok írásai elérhetők még az interneten a www.bmhirlap.hu/seta, vagy a www.beoLhu/seta címen. Diákhét a közgazdaságiban felelősség Az élet felpezsdül, tanulás helyett szórakozás A hat párt kijelölt vezetői készülnek a vidám és komoly versenyekre. Jövő héten kezdődik a minden évben megrendezésre kerülő diákhét, melynek versenykeretein belül a Közgében idén hat párt indul. A diákok számára ez az év fénypontja, ilyenkor az élet felpezsdül, a tanulást pedig felváltja a szórakozás. Az osztályok saját jelöltjeik kampányprogramját szervezik meg, majd a hét utolsó napján a tanulók és a tanárok összesített szavazatai alapján választják meg a diákigazgatót. A győztes párt képviseli az iskolát a következő évi Garabonciás napokon. A diákok évről évre színesebb programokat szerveznek. Idén koncertekkel, motoros-, gördeszkás- és társastánc-bemutatóval, valamint számos más programmal készülnek az induló pártok. Természetesen a tavasszal nélkülözhetetlen szabadtéri foglalkozások, mint például éjszaki akadályverseny, grillcsirkesütés, filmvetítés és aszfaltraj z-verseny is helyet kaptak a kampánytervekben. A diákigazgató-jelöltek továbbá célul tűzték ki az iskola sportlehetőségeinek bővítését, az iskolabüfé megreformálását, klubhelyiség létesítését és nem utolsó sorban az iskola szabad kijárási rendszerének megőrzését. Összességében ezen öt nap alatt a diákok nemcsak kreativitásukat és megoldó képességüket fejlesztik, hanem felelősségtudatukat is növelik. ■ K. É. Á. Széchenyi István Két Tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Békéscsaba Az igazi diákszerelemről váradi lajosné kertészként több mint ötven éve végzett Békésen, később 37 évig egészségügyben dolgozott Békéscsabán. Két gyermeke és hét unokája van. Arra kértük, hogy beszéljen a régi diákéletről.- Ön 1947-től tanult a mi iskolánkban, amely akkor a Kertészeti Középiskola nevet viselte. Milyen volt 60 évvel ezelőtt a diákélet?- Mint minden kamasznak, nekünk is voltak diákcsínyeink, gondjaink, de mindig megoldódtak a problémák. Nagyon összetartóak voltunk, összekovácsolt minket az iskola. A mostani generáció életéből sok dolog hiányzik, például az igazi diákszerelem, amely nagyon tud fájni, de amíg tart, igazán szép. Mi még annak is örültünk, ha megfoghattuk szerelmünk kezét. Voltak nagyon szép bálok is, a gyakorlati foglalkozások közben pedig sokat énekeltünk. — Milyen volt az akkori hozzáállás a tanuláshoz és a tanításhoz? — A tanár-diák kapcsolat nagyon szoros volt. Elmondhattuk tanárainknak, hogy mi nyomja a szívünket, és ők szívesen segítettek nekünk. Ma a tanárok és a diákok is dacosak és így nehéz megérteni egymást A lexikális tudásunk nagyobb volt, mint a mai fiataloké. — Van valamiféle kapcsolata ma az iskolával?- Nem igazán ismerem már azokat a pedagógusokat, akik ott tanítanak. Van arrafelé egy kertünk, és amikor elmegyek az iskola előtt, mindig felelevenednek az emlékeim. Ezek a szép emlékek mindig megszépítik a napjaimat. Remélem a mostani diákok is átélhetik egyszer ezt az érzést. ■ Gregor Alexandra, 10/f Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Békés A természetet szereti Lennert József, a Rózsa Ferenc Gimnázium 11/b osztályos tanulója kimagasló eredményeket ért el számos földrajzversenyen, tavaly részt vehetett egy nemzetközi megmérettetésen is. i — Honnan ered a természettudományok iránti érdeklődésed?- Családi indíttatás. Az apám biológia-, kémiatanár és ő nevelte belém a természet odaadó szeretetét.- Milyen tanulmányi versenyeken vettél részt?- Általában fólrajz és biológia tantárgyból indulok versenyeken. Földrajzból a Teleki Pálon kétszer értem el második helyezést, a Lóczy Lajoson pedig tavaly harmadik lettem. Mindkét megmérettetés országos verseny volt. Biológiából és földrajzból az idén megrendezett OKTV-n indulok. Részt vettem a nyáron, a Budapesten megrendezett National Geographic World Championship, nemzetközi földrajzi versenyen, ahol a magyar csapat az ötödik helyezést érte el. — Melyik volt számodra a legemlékezetesebb?- A Lóczy Lajos-versenyen szereztem a legmaradandóbb emlékeket. A National Geographic Society jóvoltából részt vehettem két nemzetközi utazáson.- Mi visz rá, hogy részt vegyél ilyen megmérettetéseken?- A kihívás. Szeretek küzdeni. — Az elméleti tanulmányokon kívül a gyakorlatban is ismerkedsz a természettel?- Igen, tavaszonként gyakran járok ki a környező erdőbe, és néha az apukámmal cönológiai, azaz botanikai felméréseket végzünk. ■ Tóth Boglárka Rózsa Ferenc Gimnázium 11/b Békéscsaba Milyen érzés a színpadon lenni? Együttesünk énekese vagyok. Nemrég volt egy koncertünk a gimiben, és sokan kérdezték, hogyan éreztem magam. Bevallom, nekem a gyomrom a torkomban volt, amikor elkezdték a technikusok összeszerelni a berendezéseket. Hatalmas hangfalak, fények stb. Később rájöttem, ilyen technikával magunknak is szívesen játszunk (a közönség is fontos persze), de mindenképp nagy élmény volt összehozni az első „profi” koncertet. Szóval miután helyére került minden, már csak a hangomra volt szükség, ezért félrevonultam skálázni, ittam a mézes teát literszámra és a külsőmre is igyekeztem adni (a nagy sietségben rendesen összedaraboltam magam a borotválkozásnál). Már mindenki csak rám várt, közben persze a gitárosok hangoltak, helyére kerültek a hangszerek. Ekkor kezdett rám törni a pánikhangulat. Egy hang azt súgta, „most még meglóghatsz”, de már késő volt, mire feleszméltem. Összefutottam egy csomó ismerőssel, tudtam, hogy a szüleim is itt vannak valahol a tömegben. Leoltották a fényeket, és már konferáltam is, mire rádöbbentem, hogy én beszélek. Nagyon jó érzés volt azt látni, hogy eny- nyien kíváncsiak ránk: ismerősök és ismeretlenek egyaránt. Az első számnál vétettem egy alig észrevehető bakit, de utána minden ment rendesen. A számok közé néhány poén is becsúszott, ami még jobb kedvre derítette a közönségünket, és örömükben kiabálták az együttesünk nevét: Omikron! ■ Fodor Nándor Ady-Bay gimnázium, Sarkad Közkincsünk a népies fogathajtás „A sportok között kevés van annyira magyar, mint a hajtósport. Csak három nemzet dicsekedhet ősi hajtó kultúrával: a magyar, az angol és az orosz, és ezért hazafiúi kötelessége minden igaz magyarnak, hogy ezen ősi magyar sportot eredeti tisztaságában megőrizni segítse”- írta Pettkó-Szandtner Tibor A magyar kocsizás című művében. A népies fogathajtásnak köszönhetjük, hogy ma a világon elfogadott fogathajtó stílus a magyar. A valamikor 4, 5, 6, 7 és még nagy ritkán 8 lovát is nyeregből hajtó magyar a földkerekség kuriózuma lett. Sajnos mostanában ilyet csak bemutatókon láthatunk a Hortobágyon, a Kiskunságban és a lovasfesztiválokon, pedig ez hungarikum, melyre büszkék lehetünk. Régen, a kiépítetlen utak lüányában, szükség volt az „egysziltiben” befogott lovakra, amelyek így nagyobb hajlandóságot mutattak a húzásra. Érthető hogy a stílus ma már gazdaságilag szükségtelen. Rendkívül sajnálatos ugyanakkor, hogy egyetlen magyar kosztümös filmben sem lehet ilyet látni. A nyeregből való hajtást a keleti pusztákról hoztuk be. A magyar kocsizás története felbecsülhetetlen. Amiről a mai ország lakosságának többet illene tudnia, s aminek ápolásáért többet kellene tenni. ■ Pintér Ferenc 12/c Radványi György Középiskola, Elek A Wesselénylek is ilyen méltóságos fogattal hajtottak. 4 (k L f
