Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-23 / 69. szám
2006. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A NAP TÉMÁJA milliomos Cserey Gábor budapesti köztisztviselő „kifosztotta” Vágó Istvánt, igaz, nem egy lottóötösnyi milliárdot, „csak” bruttó 40, nettó 26 millió forintot vihet haza. Bebizonyosodott, hogy a főnyeremény elviteléhez nem elég a tudás, a kockáztató kedv is elengedhetetlen. # / / n azonnal összeállítja neki a 15 kérdésből álló feladványsort. Ezen a főszerkesztő csak akkor változtathat, ha a különböző témakörök tartalmilag átfedik egymást, például ugyanarról a személyről szólnak. Ebben az esetben a számítógépen újragenerálja a kérdéssort. így nem is vehetik figyelembe, hogy a játékos melyik szakterületen erős vagy gyenge. Kerényi Péter az adások felvétele alatt egy szuperbiztonságos számítógépteremből irányítja a versenyt. Ide rajta kívül csak egy producer és a technikai személyzet ülhet be. „A hétéves adássorozat első fázisában - hasonlóan a nyugat-európai és amerikai gyakorlathoz - nálunk is ott ült a vezérlőben egy biztosítási kárbecslő. A nemzetközi gyakorlat szerint ugyanis a nyeremény kifizetését „káreseménynek” tekintik, és a biztosító fizeti ki. A biztosítási szakember dolga pedig az volt, hogy ellenőrizze, tiszta körülmények között nyeri-e meg valaki az összeget. „Kezdetben engem még a vécére is elkísért a biztosító embere” - mondja Kerényi Péter. Ma már nem is ül a gépszobában. Csalás gyanúja eddig még nem vetődött fel. Vágó Istvánról legalább annyiszor gondolják azt, hogy túlzottan segít, mint hogy szándékosan vezeti tévútra a játékost. Valójában neki egy szerkesztői instrukciója van: tegye próbára a játékost abban, hogy biztos-e a dolgában. „Biztos benne? Ez az utolsó szava?” Ezeket a kérdéseket feltenni szinte munkaköri kötelessége. Kerényi szerint a hét év során azért nem volt főnyeremény, mert még azok a játékosok is elbizonytalanodtak a végén, akik tudták a válaszokat. Volt játékos, aki a negyvenmilliós kérdés válaszát is helyesen tudta, de nem vállalta a kockázatot. Bár az adás igyekszik élőnek látszani, valójában havonta egy alkalommal, néhány nap alatt vesznek fel 24-25 részt. Vagyis naponta hat adást rögzítenek. A lehetséges játékosokat ezért arra kérik, több váltás ruhával érkezzenek. Létezik ez? Egy rosszul feltett kérdésre adott helytelen válasszal vitték el a Legyen ön is milliomos! főnyereményét - állítja a történész. Az esetnek 2,5 millió néző volt a szemtanúja. Maros László-Vég Márton- Újvári Miklós Aznap jóval többen választották a Vágó-játékot, mint a másik nagy kereskedelmi csatornán futó vetélkedőt, ami pedig az elmúlt hetekben megelőzte évek óta futó vetélytársát. Cserey Gábor 56 éves köztisztviselő a tizenötödik kérdésre is helyesen válaszolt a Vágó István vezette televíziós kvízjátékban. A történelemtanári diplomával is rendelkező legújabb milliomosnak néhány perc töprengés kellett ahhoz, hogy eldöntse: „Mikor lett a magyar országgyűlések intézményes székhelye Pozsony?”. A válasz után - a mohácsi vész évében - először Vágó István műsorvezető, majd a szülők gratuláltak a hat éve futó játék első fődíjasának (a válasz helyességéről lásd keretes írásunkat.) „Könnyű volt a 40 milliós kérdés, ha a játék korábbi szakaszában kapom, akkor biztosan gyorsabban válaszolom meg” - mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Cserey Gábor. A kétgyermekes budapesti férfi bevallása szerint a zavaró körülmények - a magas szék, a zene és a fények - egyáltalán nem hatottak rá. „Kizártam a külvilágot, és csak a kérdésre koncentráltam” - árulta el a siker receptjét az 1950-es születésű nyertes. Az RTL Klub adatai szerint a 2000. február 29-én indult műsor során hozzávetőleg tízezer játékosjelölt fordult meg az arénában, de hétfőig csak hárman távoztak húszmillió forinttal gazdagabban. Vágó István szerint Cserey Gábort elsősorban a kockáztató kedve segítette a főCserey Gábor, a nyugdíjbiztosító osztályvezetője nyolc percet használt fel a 40 milliós kérdés megválaszolására. Órabérben nem rossz. nyereményhez. „Már a húszmilliós kérdés megválaszolása is kockázatos volt, de akkor még volt segítsége a jelöléshez. Az utolsónál azonban csak magára számíthatott, rossz válasz esetén pedig visszaesett volna 1,5 millióra” - hangsúlyozta Vágó István. A műsorvezető hozzátette, hogy a hétfői tapasztalatok szerint a végső győzelemhez műveltség, bátorság és szerencse kell. Cserey Gábor számláján végül 25,6 millió forint fog megjelenni, hiszen a nyereményeket 36 százalékos adó terheli. „Nem kellett volna hat évet várnia a csatornának és a nézőknek, ha hamarabb elfogadják a jelentkezésemet a játékra. Bármikor szívesen eljövök újra” - mondta a boldog milliomos. Az eredetileg a brit ITN csatornán sugárzott Legyen ön is milliomos! játék 160 oldalas „adásbibliával” rendelkezik, amely a legapróbb részletekig szabályozza a vetélkedő menetét. Olyan részletekre is kiterjed, hogy milyen mértékben kell csökkenteni a fényerőt, ahogyan nő a megnyerhető összeg. A licenc lényegi része a kérdések összeállítása és generálása is. Kerényi Péter, a magyar adás főszerkesztője azt mondja, egy négy-öt fős kérdésíró szakértői csapattól kapja meg a lehetséges feladványokat. Ezeket nehézség és tematika szerint kategorizálják. Az így adásonként rendelkezésre álló 2-3000 kérdést számítógépbe táplálják. Amikor egy játékos beül a székbe, a komputer KVIZKIRALLYA LETT A TISZTVISELŐ A konkurencia nyomására nyertek? Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója lapunk kérdésére visszautasított minden olyan vádat, amely szerint nem teljesen véletlen, hogy éppen most született meg az első „mindentvivő". Internetes fórumokon ugyanis már megkezdődtek a találgatások. Az ok: a Legyen ön is milliomos! kritikus időszakot élt az elmúlt hetekben. A TV2-n futó Gundel Takács Gábor-féte Áll az alkut kétszázezerrel többen nézték. „A Gundel-műsor a Barátok közt riválisa, de ott is mi jövünk ki győztesen ”- mondta Kolosi. Igaz, a szappanopera után sokan átkapcsolnak a TV2-re. március HMM Ugyea Ón is milliomos! (RTL Klub) mm Áll az alku! (TV2) Gundel Takács Gábor Vágó István A TÖRTÉNÉSZ SZERINT OZ Utolsó kérdésnél nem szerepelt a helyes válasz Cserey Gábornak ugyan a negyvenmilliós fődíjat hozta a válasz, de ehhez igen nagy szerencse is kellett, mert nem a megfelelő dátumot adta meg. Sőt, valójában a helyes válasz nem is szerepelt a lehetőségek között. „A kérdésre adott válasz messze-messze nem fedi a valóságot - mondja lapunknak dr. Gebei Károly, az egri Eszterház}' Károly Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára. - A helyes megfejtés nem 1526 lett volna, hanem 1608. Ugyanis ezt az országgyűlést tartják a későbbiek mintájának, mert a tematika ekkortól intézményesült Külön üléseMikor lett a magyar országgyűlések intézményes székhelye Pozsony? A. A tatárjárást követő évben B. A mohácsi vész évében C. Mária Terézia megkoronázásakor D. Az 1844-es nyelvtörvény után zett az alsó- és felsőtábla, és ez 1848-ig meg is maradt. az intézményessé« fogalmával és értelmezésével van baj, magyarázza Gebei Károly. Áfagyarországon ugyanis 1526- ban kettős királyválasztás történt. Székesfehérvárott Szapolyai Jánost, Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választották meg magyar királynak. amint látható,1526-ban valóban volt egy ország- gyűlésnek nevezett országos gyűlés Pozsonyban, és 1535- ben /. Ferdinánd király - Szapolyai Budájával szemben - Pozsonyt fővárosának nyilvánította. Sőt, az ekkor megtartott országos gyűlésen elhatározták a Magyar Helytartótanács létesítését is. De ha az intézményesülésfeltételének az országgyűlés formai elemeinek kimunkálását tekintjük (alsó- és felsőtábla stb.), akkorl608 a helyes válasz. ( * „Nem! A pozsonyi országgyűlés csak 1608-ban intézményesült!”
