Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-07 / 260. szám

4 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 7., HÉTFŐ VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete e. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14-16 óra között munkatársunk várja a hívásokat. Kéretlen reklámokat küldenek elektronikus level Olva­sónk rendszeresen ké­retlen hirdetéseket kap személyes, elektronikus postafiókjába. A telefo­náló senkinek nem adta meg az e-mail címét. Rá­adásul azt sem tudja, pontosan ki a feladó, hi­szen mindig ismert em­berek nevében érkezik a levél. Az e-mail útján küldött rek­lámokra vonatkozó szabá­lyokat a 2001. évi CVIII. tör­vény tartalmazza. Eszerint reklám kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus levelezés út­ján. Arról, hogy ki kért írás­ban tájékoztatást vagy rek­lámot, kötelező nyilvántar­tást vezetni - hangzik Péterfalvi Attila állásfoglalá­sa. Az adatvédelmi biztos arra is kitért, hogy a címzet­tet tájékoztatni kell, hogy milyen elektronikus levele­zési címen mondható le a reklám, s meg kell adni a to­vábbi elérhetőségeket is. A hirdetés nem tiltott Olvasónk arra gyanako­dott, hogy a postafiókok­nál felvillanó reklámok közben „tapogatják le” az e-mail címét. Ez technikai­lag lehetetlen. A képer­nyőn megjelenő, vásárlás­ra csábító szövegek ellen nem tehet semmit a fel­használó, az oldal tulajdo­nosának joga van hirde­tést fogadni. A HÍRLAP utánajárt SMS számunk: (30) 4060-110 Hétvégenként tilos égetni Hogy is van ez a „füstöléstiltás”? Jaminában napok óta nem lehet levegőt venni. Valaki ébressze már tudatukra ezeket a háborodott füstimádókat! Vagy legalább tanítsa meg tüzet gyújtani. Oxigén Békéscsabán vasárnap és munkaszüneti napokon, bele­értve az ünnepeket Is, tilos avart és kerti hulladékot éget­ni. Ha kerti hulladékon kívül más is, például gumiabroncs a tűzre kerül, akkor a közterület­felügyelők az égetést betilthat­ják, és 2 ezer forint helyszíni bírságot kiszabhatnak. Súlyo­sabb esetben 100 ezer forintot is fizethet a szabályszegő. ...........................................(••• Ni ncs újdonság gyes-ügyben T. szerk.! Tudtok valamit az ügyben, hogy aki gyesen volt 1996- tól, azok a kismamák megkapják az elmaradt jövedelempótlóju­kat? Biztos vagyok benne, nem csak engem érint. Az ügyvédnő, dr. Radovics Csilla foglalkozik még a témával? Anyuka Semmi új nincs. A Legfel­sőbb Bíróság (LB) döntései alapján egyértelmű, hogy 1996 után járt a jövede­lempótlék. Az LB azonban csak a három perben fellé­pő kismama ügyében dön­tött, ez pedig nem elég ah­hoz, hogy mindenkinek fi­zessenek. A kismamák egyesével fordulhatnak a bírósághoz államigazgatá­si jogkörben okozott kár cí­men. Négy évtizedig működött szülőotthon Az országban utolsóként, 2001-ben szüntették meg Történelmi jelentőségű esemény volt az a pilla­nat, amikor negyvenöt éve Szeghalmon megnyílt a helyi szülőotthon. Ma már csak múlt időben be­szélhetünk az intézmény­ről, amely négy évtizednél is tovább működhetett. Magyari Barna- A szeghalmi szülőotthon lét­rehozásában elévülhetetlen ér­demei voltak az 1903-ban Apcon született dr. Esztergály Szörénynek. Diplomáját a szü­lész-nőgyógyász 1931-ben sze­rezte meg. Szeghalomra 1952- ben körzeti orvosként került, s megbízták a kórház mellett működő 6 ágyas szülészet veze­tésével is. Az önálló szülőott­hon létrehozását maga szorgal­mazta. Óhaja 1960-ban vált va­lóra. Dr. Esztergály Szörény nemcsak a szülőotthonért, a vá­rosért is sokat tett. Halála előtt elköltözött Szeghalomról, s 1978-ban hunyt el - mondta Kele József, a szeghalmi Sárréti Múzeum muzeológusa. A szülőotthon létrejöttével a szeghalmi és a körös-sáréti vá­randós asszonyok a Berettyó- parti városban az adott kornak megfelelő körülmények között szülhették meg gyermekeiket.- A ’80-as években előbb a fi­amnak, majd három évvel ké­sőbb a lányomnak is a szeghal­mi szülőotthonban adtam éle­tet. A szeghalmi viszonylag kis szülőotthonként működött, így aztán itt családiasabb volt a ■ A szeghalmi szülőott­hon fennmaradásért évekkel ezelőtt hosszan küzdött a város és a térség vezetése. hangulat. Úgy éreztük, az orvo­sok is jobban törődtek velünk. Közvetlenebb volt a viszony, nagyobb bizalommal fordul­tunk hozzájuk. A legnagyobb előnyt abban láttam, hogy hely­ben szültem, s amíg bent vol­tam, a család mindennap meg­látogathatott. Gyulán, Békés­csabán erre aligha nyílt volna lehetőség, hiszen a férjem ak­kor is naponta dolgozott. A szeghalmi szülőotthonról való­ban csak jókat mondhatok — fo­galmazott egy 42 éves, kétgyer­mekes szeghalmi anyuka. A Körös-Sárréten abban min­denki egyetért, hogy a szeghalmi szülőotthon nagyon fontos szere­pet töltött be. Az intézményt vé­gül az országban utolsóként, 2001-ben szüntették meg. Péter Andrásé is volt A szeghalmi szülőotthon egy­kori épülete 1907-ben épült, ifjú Kovács Gyula tervei alap­ján. Péter András 1910-ben vásárolta meg az ingatlant, majd nevelt fia örökölte. Az épületet 1952-ben államosítot­ták. A szülőotthon bezárását követően az ingatlant a Szeg­halom és Vidéke Takarékszö­vetkezet vásárolta meg az ön- kormányzattól, s ma a Sárrét fővárosának egyik legszebb épülete. Együtt üzemeltetik Támasz a családok mellett megoldás Segítők örökbefogadásnál, vitás ügyekben Családjogi vitákban mi a szere­pe a családgondozónak, a jelző- rendszernek és az ifjúságvédel­mi felelősnek? - nemrégiben er­re a kérdésre is választ kaptak azok, akik az orosházi családse­gítő szolgálat invitálását elfo­gadva meghallgatták a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának főosztályvezetőjét. Dr. Pénzely Erika arról is beszélt, hogy örök- befogadáskor milyen segítséget nyújthatnak a családgondozók. Kérdésünkre a szakember el­mondta, nagyon sokan várnak gyermekre, jelenleg 40-60 ap­róság vár örökbefogadásra. Amikor egy-egy gyermeknek megtalálják a megfelelő szülőt, egy hónapra kihelyezik, hogy kiderüljön, a kicsi be tud-e il­leszkedni. Ebben a folyamatban nagy szerep hárul a családgon­dozókra. Ahogy a civakodó szü­lők kapcsolattartásánál is.- Amikor az elvált vagy kü­lön élő szülők harcolnak, s nincs értelmes kommunikáció, semmi nem szól a gyermekről, akkor a kapcsolattartási ügye­let lehet a megoldás. Nagyon jól működik Békéscsabán és Oros­házán, de több kellene. A szü­lők semleges helyen, idegen szakember jelenlétében vissza­fogottabban viselkednek, igaz, a találkozás intimitásának ro­vására megy mindez, de ott a gyermek, akinek lehetősége van a másik szülővel való együttlétre. Szakembereink ko­moly segítséget nyújtanak ilyen helyzetekben is - mondta dr. Pénzely Erika. ■ (cs) Módosították a Gyula és Kör­nyéke Többcélú Kistérségi Tár­sulás alapító okiratát, társulási megállapodását. Korábbi döntés alapján pályáznak az állati hul­ladék elhelyezését szolgáló be­ruházásokra. A kistérség hat te­lepülése együtt bízza meg a kis­térségi irodát az üzemeltetési feladatokkal. Ezért kellett módo­sítani a dokumentumokat, fel­venni az ellátandó feladatok kö­rébe az állatihulladék-kezelést is. A 176 milliós pályázatból 3 és fél millió forint az önkormány­zatok önereje. Ezt lakosságará­nyosan felosztották és az üze­meltetés költségeit is meghatá­rozták. ■ (ö) A sportkomplexum túl nagy teher a városnak? terv Közpénzből és magántőkéből- Mérhetetlen felelőtlenség a békési sportkomplexumot a tervezett konstrukcióban fel­építeni - hangsúlyozta Vámos László önkormányzati képvi­selő a Jobboldali Összefogás Polgári Kör napokban megtar­tott sajtótájékoztatóján. Mint ismert, az uszodát is magába foglaló létesítmény úgyneve­zett PPP-beruházással, azaz a köz- és a magánszféra együtt­működésével készülhet majd el a városban. A politikus a ké­sőbbiekben több, országos na­pilapból idézve az elképzelés hátrányaira hívta fel a figyel­met. Úgy vélekedett, a szocia­lista városvezetés választási célokra használja fel az uszo­dát, óriási terhet róva ezzel a lakosságra. Mészáros Sándor önkormányzati képviselő sze­rint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásai olcsóbb és biz­tonságosabb megoldást jelen­tenének. Szalai László (MSZP) a költ­ségvetési bizottság elnöke az elhangzottakra reagálva el­mondta, egy ekkora város­nak, mint Békés, szüksége van uszodára, és ezért, nem pedig politikai célokból kí­vánják megépíteni a létesít­ményt. ■ (h) A 30. Magyar Malakológustalálkozó résztvevői a Munkácsy Mihály mú­zeum lépcsőjén. Csigagyűjtés Dénesmajoitan, jubileum a Munkácsyban találkozó Malakológusok Békéscsabán Békéscsabán, a Munkácsy mú­zeumban nemrégiben rendez­ték meg a 30., jubileumi ma­gyar malakológustalálkozót. Az összejövetelen 40, a puhatestű­ekkel foglalkozó szakember, köztük két szlovákiai vendég vett részt: Grego Jozef és Steffek Jozef. A malakológiával foglalkozó előadások és a poszterek a ré­gészeti állattan, a környezetré­gészet, a harmad- és negyed­időszak, a rendszertan témakö­réből kerültek ki.- Az előadások érdekes szín­foltját adták az USA-beli Pine Barrens, valamint a romániai Park Natural Lunca Muresului és a Codru-Moma malakoló- giáját ismertető beszámoló, il­letve két, malakológiával fűsze­rezett tájékoztató, amelyet viet­námi és madeirái kirándulás- ihletett - tájékoztatott a prog­ramról dr. Domokos Tamás, a Munkácsy múzeum nyugalma­zott malakológusa. Másnap 22 résztvevő Dénes- major környékére kirándult, s természetesen gyűjtött. Mód nyílt arra, hogy a malakoló­gusok a közeli erdők csigáin kí­vül egymás gyűjtési módszerét és annak hatékonyságát köze­lebbről is megismerjék. ■ (e) A t I A SZERZŐ FELVÉTELE Dr . Esztergály Szörény 1960-ban ebben az épületben hozta létre a szeghalmi szülőotthont — magyarázta Kele József. ■■yL 2»

Next

/
Thumbnails
Contents