Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-07 / 260. szám

2005. NOVEMBER 7., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Nyitott az esély iskolája mezgé Hasznosítható tudással jelenjenek meg a munkaerőpiacon Az orosházi Kossuth Lajos Közoktatási Intézményben a mezőgazdasági szakmákról sem mondanak le. A pa­tinás falak között az agrár-közgazdasági szakmacsoport nagyon kedvelt a diákok körében. Az orosházi Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény élére pintér tibor okleveles agrármérnököt, mérnök­tanárt nevezte ki az okta­tási intézmény fenntartó­ja, az önkormányzat kép- viselő-testülete. Csete Ilona Életszerű, nyitott iskolát szeret­ne építeni az orosházi mezgé (így ismerik a városban és a környéken élők az intézményt) új igazgatója. Pintér Tibor olyan szakképzéssel kívánja az esély iskolájává tenni az oktatá­si intézményt, amely eladható a % munkaerőpiacon. § — A gazdálkodó szervezetek- | kel napi kapcsolatot kell ápol- | nunk, s célszerű keresnünk az £ újabb lehetőségeket. A változá­sokhoz a legrövidebb időn belül tudnunk kell al­kalmazkodni, ezért azzal is számolunk, hogy a szakma­szerkezet folya­matosan módo­sul nálunk — nyilatkozta. Pintér Tibor ezt csapatmunkával sze­retné megvalósítani. — Képzésünk sokoldalú, a szakiskolától az érettségire ala­pozó, felsőfokú szakképzésig igyekszünk megfelelő szintre hozni a nálunk tanuló diákokat. Azt valljuk, hogy minden fiatal­ra szükség van. A családok eltartóképessége véges. Arra tö­rekszünk, hogy piacképes tu­dást szerezzenek nálunk a ta­nulók, és alkalmas munkaerő­ként jelenhessenek meg - sum­mázta törekvéseiket az intéz­ményvezető, aki túl van már né­hány átszervezésen. Berki Sán­dort kinevezte a szakiskola pe­dagógiai igazgatóhelyettesévé, kezdeményezte a Leonardo- programhoz való csatlakozást, a külföldi kapcsolatok felvételét. Hamarosan olvasható lesz a mezgé új, 3 nyelvű honlapja. A nyelvi képzésben pedig szorgal­mazza a szakiskola felsőbb év­folyamain a nyelvoktatást.- Arra törekszünk, hogy ná­lunk ne a nyelvvizsga meg­szerzése legyen a cél, hanem a társalgási és a szakmai nyelv- ismeret elsajátítása - hangsú­lyozta elképzeléseiket Pintér Tibor. A mezgében egyébként a mezőgazdasági szakmákról sem mondanak le. Hamarosan indítják a lótenyésztő szakot szakiskolai szinten. Az agrár­közgazdasági szakmacsopor­tot tovább erősítik, hiszen a diákok négy év óta komolyan érdeklődnek az agrár-közgaz­dasági technikusi szakma iránt. Növelik a forrásokat A hatékony működés, az előbbre lépés érdekében növel­ni kívánják a mezgé bevételeit a tanüzem termelékenységé­nek javításával (növényter­mesztés, kertészet, állattartás, biogazdálkodás), az idegenfor­galommal és a vendéglátással, az autósiskolával, az étkezte­téssel Arra törekednek, hogy minél több szakképzési hozzá­járulás érkezzen a számlájuk­ra, amiért cserébe nyújtani is szeretne a Kossuth Lajos Köz­oktatási Intézmény. Átalakul az iparművészet értékelési rendszere fórum Az ajándéktárgy jelentése Kitörési pontok lehetnek az új energiaforrások tanulmány A kistérségben elkészült A Békés Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében, Értéke­ink minősítése címmel a napok­ban regionális szakmai konferen­ciát rendeztek Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban. Az ese­mény aktualitását az adta, hogy a népi iparművészeti alkotások zsű­rizésének folyamata átalakult A művek szakmai besorolásának harminc évvel ezelőtt lefektetett szempontrendszere az elmúlt év­ben változott meg alapjaiban. A túlnyomórészt Békés me­gyei alkotókból álló résztvevők első alkalommal hallhattak elő­adásokat a témát érintő tartalmi és formai változásokról. A leglé­nyegesebb újításnak értékelhető, hogy új fogalommal bővült az al­kotások osztályozása, mégpedig az ajándéktárgy kategóriájával. Az általános tájékoztató után a szervezők foglalkozások szerinti szekciógyűléseken mutatták be a mesterembereknek a szakmá­jukra jellemző specifikus zsűri- zési eltéréseket ■ (mpm) A gazdálkodás javításához, a környezetbarát helyi energiael­látás fejlesztéséhez és a foglal­koztatás bővítéséhez egyaránt hozzájárulhatnak a megújuló energiaforrások - hangsúlyoz­ta Szatmári Katalin pályázati referens a közelmúltban Béké­sen megtartott „A megújuló energiaforrások hasznosításá­nak térségi fejlesztési program­ja Békés megye kistérségei­ben” című konferencián. Elhangzott, a békési kistérsé­gében már elkészült a hatásta­nulmány e témában. Szó esett a geotermikus, a szél- és a napener­gia esetleges felhasználási módja­iról. Bai Attila, a Debreceni Túdo- mányegyetem docense elmondta, a biomassza többféleképpen is felhasználható, a közvetlen tüze­léstől a biogáz előállításig széles körű lehetőséget nyújt Példaként említette az ausztriai Güssinget, ahol a különleges energiaforrás kitörési pontot jelentett a helybe­liek számára. ■ (h) INTERJÚ Erkel tisztelete vég nélküli Erkel Ferenc 1810. no­vember 7-én született Gyulán. A szülővárosban évente rendez tudomá­nyos tanácskozást az or­szágos szervezet, az Er­kel Ferenc Társaság. El­nöke az 1989-es megala­kulástól DR. BŐN IS FERENC zenetörténész. — Közeleg a zeneszerző szü­letésének 200. évfordulója.- Már most készülünk rá. A konferenciákon Erkel művé­szetének ismeretlen oldalát is megpróbálja bemutatni a ma­gyar zeneélet egésze. A Zene- tudományi Intézet az Erkel összkiadás további kötetével készül, az Erkel társaság tanul­mánykötetet ad ki. A társaság eddigi konferenciáinak anyaga kötetekben megjelenik, ami előkészület az Erkel-évhez. Er­kel tisztelete 2010-zel sem sza­társaság Erkel életművének legalább olyan maradandó al­kotása, mint operái. A társaság 152 éves, a magyar zenei élet legrégibb, ma is működő intéz­ménye. Remélem, felfedezik, hogy kötelességük van Erkel szülőföldjével szemben. — Miért foglakoztatja a Rákó- czi-nóta?- A Rákóczi-nóta és -induló Erkel műveiben nagy szerepet játszott. Nagyobbat, mint ko­rábban gondolták. Már Mozart­nál felfedezhetők voltak a motí­vumai. Népszerű volt a Rákó- czi-nóta, mielőtt a nagy fejede­lem nevéhez kapcsolódott vol­na. ■ Sz. M. OLVASÓINK ÍRJAK Pásztor utcai szeméttelep? Meddig lesz Békéscsabán a Pász­tor utca szemétlerakó telep? A kérdés nem új, csak megismételt, mivel évek óta fennáll ez az álla­pot Többszöri utánajárás, sőt le­vélírás sem vezetett eredményre. Felvetett kérdésemre május 2-án Bánfi Ádámtól, a városüzemelte­tési iroda vezetőjétől a következő választ kaptam írásban: ,A Pász­tor utcára nyíló társasházak ré­szére 120 literes hulladékgyűjtő edényt jognak biztosítani, mely nek kiszállítása folyamatban van.” Több hónap után az edényzet kiszállítását elkezdték, csakhogy átvételük kívánság alapján, akarom vagy nem sze­rint történt A fent említett levél folytatását így fejezi be Bánfi úr. „Ha ezt nem tennék meg akkora rendezetlen hulladékelhelyezési helyzet tovább fokozná a környe­zeti állapot romlását ” Sajnos fő kozta, mivel a szemét továbbra is az utcán hever. m Adamik Ádámné közös képviselő, Békéscsaba KHÜ3 A dévaványai komposztáló telep jövő nyárra készül el Dévaványán 2006. június 30- ára készül el a komposztáló te­lep. Ezt Pap Tibor polgármes­ter jelentette be a Körös-sárré­ti város képviselő-testületének legutóbbi ülésén. A település­vezető megemlítette: a befeje­zés időpontjának megváltozta­tásához a beruházást támoga­tó Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács hozzájárult (i) Segély a jogerősen szabadultaknak Dobozon A jogerős szabadságveszté­sükből szabadult helybeliek segélyezésére is figyelnek Dobozon. Tavalyelőtt 5 bör­tönviselt, 2004-ben 2 ember, míg idén szeptember végéig ugyancsak két érintett je­lentkezett segélyéért. A se­gélyezésükre 2003-ban 27, tavaly 11, idén 15 ezer forin­tot fordítottak, (b) EMBERKÖZELBEN Mikolik Judit külföldre is szívesen kirándul MIKOLIK JUDIT szeghalmi ön- kormányzati képviselő imád kirán­dulni, utazni. - Sajnos, ma­napság ritkán hódolhatok hobbijaimnak. A hétvégéket leggyakrabban sütéssel, fő­zéssel, takarítással töltöm. A kellemesebb elfoglaltság a ki­rándulás. A környék és az or­szág szép vidékeit szeretem megismerni, s külföldre is bármikor szívesen elutazom. A külföldi országok közül leg­utóbb Romániában, illetve Svájcban jártam, (i) Gálfi László az erdőket járja, gombákat gyűjt GÁLFI LÁSZLÓ körösladányi önkormányza­ti képviselő vagy hétvégi házában, vagy gombászással tölti szabadidejét. — Berekfürdőn van egy hétvé­gi házunk. Gyakran munkál­kodom a rendbetételén. Sze­retem csinálni, mert folyama­tosan van látszata. A termé­szetjárást is kedvelem. A sza­badban a séták alkalmával ál­talában gombát is gyűjtök. A leggyakrabban itt, Körösla- dányban s a környékünkön lévő erdőket járom, (i) Hegyi Ferencné kedvencei a történelmi regények HEGYI FERENC­né ecsegfalvi É jp ne^ kedvenc időtöltése az i ^ viy j olvasás. — Mivel elég kevés a szabad­időm, általában csak az esti órákban, vagy hétvégén tudok időt szakítani az olvasásra. Ha nagyon belelendülök, egyfoly­tában három órán át is képes vagyok olvasni. A szépirodal­mat is szeretem, de leginkább a történelmi témájú regények érdekelnek. Legutóbb Móra Ferenc egyik ilyen tartalmú regényét olvastam, (i) Kovács Mátyás járt felhők között és a föld alatt is KOVÁCS MÁ­TYÁS szarvasi önkormányza­ti képviselő fe­leségével és két fiával szí­vesen üdül Er­délyben. Barátaikkal együtt idén is gyönyörű tájakon ba­rangoltak. Csíkszereda mel­lett egy 1300 méteres hegyre is felmentek, ahonnan, mint mondja, a felhők tetejét látták a tűző napban. Jártak a Kígyó­szorosban, a Sebes-Körös fo­lyásánál pedig egy ősember­barlangban is. Jövőre rafting- túrára, azaz vadvízi evezésre szeretnének menni, (j) Önéletrajzi vonatkozások A negyedik égtáj címmel Skandinávia Ötven év epizódjai Az orosházi Kulturális Kap­csolatok Egyesülete a városba hívta Bernáth Istvánt. Az iro­dalomtörténész, író, műfordító A negyedik égtáj címmel tar­tott előadást a városi képtár­ban. Az orosházi születésű professzor jelenleg Budapes­ten él. Az ELTE német-francia szakos hallgatója volt 1946 és 1950 között, szerkesztő volt a Corvina és a Magyar Helikon Kiadóban. Oktatott, kutatott és tanult Norvégia, Dánia, Hol­landia és Izland egyetemein. A könyvhétre 2005-ben kiadták Skandináv mitológia című út­törő jellegű művét Orosházi előadása abból az önéletrajzi elemből indult ki, hogy 1956 után Bernáth István úgy érez­te, valami mással kell foglal­koznia, mint addig, ezért elha­tározta, fölfedezi Skandinávi­át. Sikerült is: húszegynéhány könyv kiadásával, egy skandi- náv-németalföldi tanszék (EL­TE) megalapításával. Ennek, a lassanként ötven évnek a lé­nyegesebb vonásait és érdeke­sebb epizódjait elevenítette fel Bernáth István. ■ (cs) i t

Next

/
Thumbnails
Contents