Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-24 / 275. szám
7 2005. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK VILÁGTÜKÖR Évtizedekig maradhatnak Irakban AL-KAiDA A megszállás valóságos ajándék volt a muszlim szélsőségeseknek Újra meg újra visszatérő téma a külföldi csapatok távozása Irakból, de a jelek szerint egyelőre csak beszélnek róla. A tét ugyanis a kőolaj. Csák Elemér Az amerikai lakosság csaknem kétharmada az Irakból történő csapatkivonás mellett van. Ez derül ki az Egyesült Államokban közzétett legutóbbi közvélemény-kutatásból. Ezzel egy időben részleges csapatkivonást javasolt Irakból egy tekintélyes amerikai demokratapárti szenátor, Joseph Biden is. Rice, amerikai külügyminiszter úgy véli, hamarosan megérnek azok a feltételek, amelyek az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának a csökkentéséhez szükségesek, de nem mondott konkrétumokat. A kairói megbékélési konferencián részt vevő iraki sunnita, síita és kurd vezetők zárónyilatkozatukban a hét elején azt szorgalmazták, hogy meghatározott menetrend szerint történjen a külföldi csapatok kivonása az országból. Az arab országban jelenleg 155 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. A tervek szerint december 15-én parlamenti választásokat rendeznek Irakban, majd hivatalba léphet a demokratikusan megválasztott kormány. Ezután egy amerikai védelmi minisztériumi illetékes szerint a csapatok létszámát visszaállítják az eredetileg meghatározott 138 ezerre. 2006 végére elhagyjuk Irakot, erről már a szövetségeseinkkel is egyeztettünk - jelentette be az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi. Az olasz csapatok majd háromezer fővel a 3. legnagyobb külföldi katonai erőt képviselik Irakban. Az ország déli részén, Nasszíria tartományban szolgálnak, és az elmúlt két év Aknavetővel lőtték szerda reggel Bagdad fővárosát. A nap folyamán törzsi vezetőket vettek tűz alá katonáknak öltözött fegyveresek. alatt - katonákat és olasz civileket is számolva - majdnem harmincán veszítették életüket. Berlusconi nem először beszél a kivonulásról, de a hírt most hivatalosan is megerősítették, és az irakiak eleshetnek 200 milliárd dollártól, ha életbe lép a kőolajlelő helyek átadását elő irányzó amerikai-brit terv. Egy NEF nevű közgazdasági szerezet tanulmánya rámutat, hogy ha Bagdad megosztja természeti kincseit külßldi cégekkel, ismét a régi g\'armati kelepcébe kerül. A szövetségesek részéről azonban nagy a nyomás az olasz védelmi miniszter is azt mondta, hogy az ütemezés 2006 januárjában kezdődik. Az elmúlt hetekben egyébként már tíz százalékkal csökkent az olasz kontingens létszáma. azzal a jelszóval, hogy Irak önmaga saját erőből képtelen lenne visszaállítani a kitermelés háború előtti színvonalát. A jelentés jelfedi, hogy a koalíciós erők által felállított kormány már felvette a kapcsolatot a nagy olajcégekkel, s egy új bányászati törvény elfogadására készül A BBC esti híradója mindehhez hozzáteszi: a BushA csapatkivonási terveknek ellentmond az Oxford Research Group elemzőintézet jelentése. Eszerint az al-Kaida terrorista szervezet miatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia akár kormányzat már a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt elkészítette terveit az iraki olaj ellenőrzésére, joggal veti fel tehát az Independent című lap: a NEF jelentése nyomán kiújulhatnak a viták, hogy lrak megtámadásának célja nem a terrorizmus letörése, hanem a rendkívül gazdag kőolajlelő helyek megszerzése volt. évtizedekig Irakban állomásozhat. Az elemzés rámutat: a megszállás ajándék volt az al- Kaidának; sikerült új tagokat toborozni - arra hivatkozva, hogy a nagy iszlám állam keresztény megszállás alá került. Washington be akarja magát biztosítani, hogy Bagdadban amerikabarát kormányzat van; ehhez és - még inkább - a kőolajforrások ellenőrzéséhez szükség van a katonai jelenlétre. A War on Want kutatócsoport szerint az iraki konfliktus még a kezdeti szakaszában van. Valószínűsíthető, hogy az amerikai csapatok valamikori kivonása nagyobb külpolitikai megrázkódtatás lesz, mint a vietnami háború volt. Variációk egy témára: a tét a kőolaj feletti ellenőrzés megszerzése HÍRSÁV Angela Merkel első külföldi útja jaques Chirac francia elnökkel találkozott elsőként az új német kancellár, s kijelentette: „Közös látomásunk van Európáról”. Párizs után Merkel az Európai Unió elnökével és a NÁTO főtitkárával tárgyalt Brüsszelben. ET-vizsgálat indul a CIA-börtönök ügyében AZ EURÓPA TANÁCS vizsgálatot indít, voltak-e titkos CIA- börtönök, illetve igénybe vették-e a terrorizmussal gyanúsított személyeket szállító gépek Európa repülőtereit és légterét. @ további hírek: www.reogel.hu Erőközpont Amerikában tévék ellen Az Egyesült Államokban olyan külöleges alegységet hoztak létre, amely szükség esetén megzavarhatja vagy megbéníthatja a külföldi rádió- és tévéállomásokat, továbbá az internetes csatornákat. Az erőközpont az amerikai légierők hadászati főparancsnoksága alá tartozik, s Nebraska államban kapott helyett - mondta el az NBC televíziónak Bili Arkin. A neves szakíró azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy a sajtó közölte: Bush elnök állítólag le akarta bombáztatni az al- Dzsazira arab tévéállomást. Arkin szerint nem erről van szó, de a külföldi tömegkommunikáció semlegesítésére alkalmas eszközök valóban léteznek. Arkin volt az, aki nemrég hírt adott a Pentagon virtuális hadgyakorlatáról; ennek során egy amerikai-orosz konfliktusban Moszkva atomtámadást indított az USA ellen. ■ E. CS. Napirenden az önigazgatás Szerbiában leválik, ha kiválik: , A lengyelek támogatják Grúzia otthagyná a FÁK-ot az uniós alkotmányt? Koszovó nem válhat ki Szerbiából, a tartománynak magasfokú autonómiával kell rendelkeznie. A szerb parlament lényegében így foglalt állást azzal egy időben, hogy a hét elején az ENSZ-protek- torátusként működő tartományba érkezett a világszervezet megbízottja. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a koszovói kérdést meg kell oldani, mert a szerb és az albán nép távlatilag együttélésre van ítélve. Három vajdasági magyar párt bejelentette: azt szeretnék, ha a Koszo- vóról folyó tárgyalásokon foglalkoznának a magyar autonómia kérdésével is. ■ Cs. E. „Kompromisszumok árán is meg kell egyezni egymással.” Újabb pengeváltásokra került sor Moszkva és Tbiliszi között azóta, hogy a grúz parlamentben napirendre került a FÁK elhagyása. A témát David Berd- zenisvili ellenzéki képviselő vetette fel, mondván: a kaukázusi ország részvétele a Független Államok (értsd: szovjet utódállamok) Közösségében ellentétben áll azzal, hogy Grúzia csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Az orosz partnerség sérti a grúz „nemzeti és stratégiai célokat” - tette hozzá. A házelnök Nino Brudzsanadze úgy vélte, a felvetés jogos, mindazonáltal kijelentette: a kérdés megvitatása még nem jelenti azt, hogy Grúzia azonnal kilép a FÁK-ból. A parlamenti többséget alkotó párt vezetője, Maja Nadi- radze figyelmeztetett: „a hatalom nagy felelősséggel jár”, s rámutatott: a kormány véleménye szerint a FÁK-ból való kilépés megnöveli a gazdasági kockázati tényezőket, és kárt okoz Grúziának. Moszkva viszonylagos nyugalommal figyeli a grúziai hangulatváltozásokat, de miután Givi Targamadze, a parlament védelmi bizottságának elnöke drogkereskedelemmel vádolta meg a Grúziában tartózkodó orosz békefenntartókat, megtagadta tőle a beutazást Oroszországba. Válaszul Tbilisziben úgy döntöttek: tiltólistát állítanak össze azokról, akik grúziai látogatása nem kívánatos. A parlament jogi bizottságának alelnöke nem titkolta, hogy a névsorban oroszok is lesznek. Szerdán az orosz törvényhozás egyik képviselői csoportja megvitatta, miként válaszoljon Moszkva a grúz szándék bejelentésére. Andrej Kokosin, a FÁK-bizottság vezetője elmondta: a viszony megromlása kihathat a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatokra, a bevándorlási gyakorlatra, a vízumrendszerre, de befolyásolhatja az energiaszállítások árát is. Utalt arra is, hogy a politikai nyilatkozatok nem elégségesek, s törvénymódosításokra lesz szükség. ■ Csák E. Lengyelország arra készül, hogy hamarosan módosító javaslatokat terjesszen elő az Európai Unió alkotmányához - közölte Varsóban az újdonsült miniszter- elnök, Kazimierz Marcinkiewicz egyik külpolitikai tanácsadója. Az elképzelésekről feltehetően szó esik a kormányfő brüsszeli tárgyalásain is. Kazimierz Marcinkiewicz első hivatalos külföldi útja az EU központjába vezetett; tárgyalásaitól azt reméli, hogy eloszlathatja az Európai Unió amiatti aggodalmait, amiért konzervatív pártja (PiS) szövetségre lépett euroszkeptikus pártokkal. „Meg kell mutatnunk, hogy kormányunk aktív partner kíván lenni az Európai Unióban” - jelentette ki a kormányfő első úti céljának megválasztását indokolva. A szeptemberi általános választásokon a PiS szerepelt a legjobban, s kezdetben koalíciós tárgyalásokat folytatott a liberális Polgári Platformmal, (PO) amely a második helyen végzett. Ezek a tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, és így a konzervatívok Kazimierz Marcinkiewicz kisebbségi kormányt alakítottak a PO nélkül. Ellenben kedvében kellett járniuk a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligájának (LPR) és a populista Önvédelemnek, e két nyíltan Európa-ellenes tömörülésnek, hogy többséget szerezzenek a parlamenti bizalmi szavazáson. Brüsszelben attól tartanak, hogy ez a szövetség Varsó európai poliükájára is rányomja majd bélyegét. Marcinkiewicz korábban többször közölte: az euró bevezetése nem szerepel kormánya prioritásai között. ■ K. F. EP-fij*yelmeztetés Romániának a csatlakozáshoz Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moscovici-jelentést, amely keményen bírálja és azonnali cselekvésre szólítja fel Romániát, ha 2007. január 1- jén csatlakozni akar az Európai Unióhoz. Az EP továbbra is szigorú monitoring alatt tartja Romániát, és adott esetben támogatni fogja a védzáradék alkalmazását is - nyilatkozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, a külügyi bizottság tagja. A jelentésben a bizottság kifejezi aggodalmát a kisebbségi törvény elfogadásának késlekedése valamint a választójogi törvény kisebbségekre nézve diszkriminatív volta miatt. Megerősíti, hogy további lépések szükségesek a romániai magyarközösség védelme érdekében. A módosításokkal azt is sikerült elérni, hogy a jelentés követelje az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának felgyorsítását és a magyar felsőoktatás támogatását is. ■ Cs. E.
