Békés Megyei Hírlap, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-10 / 263. szám
BÉKÉS MEGYEI Csabatáj Mezőgazdasági Részvénytársaság, Békéscsaba, Berényi út 103. K&HNMrt, qMtáÉKat; (66) 450-350, (66) 441-635. Fax: (66)441-635,(66) 549-835. leffsräsi ápzafc (66)441-841. (66)451 551.(66)452 728. iterS8S2»t (66) 441-212. tiwWiirtiiá«:. (66) 450-160, (66) 452-718. MtcsAria^aMkraJM 2005. NOVEMBER 10.. CSÜTÖRTÖK Rizsaratás Csárdaszálláson A támogatás csökkenése kétségessé teszi a jövedelmezőséget Ilyenkor a közelgő téli disznóvágásokra — és a múlt havi kolbászfesztiválra — gondolva nem csak a kolbász, de a jó hurka is eszünkbe jut. Amikor a háziasszony a nagy napra bevásárol, a kosarában mindig ott a só, bors, paprika és a rizs. Békésben nemcsak vásárolják, termelik is a hurkába valót. Csárda- szálláson a vízigabona „rendszeresen rendkívüli’’ körülmények közt történő betakarításánál Bálint Elek növénytermesztési főágazat-vezető elnökhelyettessel beszélgettünk. Mint megtudtuk, fénykorában közel 50 ezer hektáron termesztették Magyarországon ezt a növényt, az utóbbi években viszont szinte a töredékére csökkent a terület. A Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet rizstermelése meghatározó volt, és ma is az a megyében, de itt is jócskán megcsappant a rizstermelési kedv. Hogy miért is, ezt próbáltuk kideríteni.- Most mekkora területen termelnek, és milyenek az értékesítési lehetőségeik? — kérdeztük Bálint Elek főágazat- vezetőt. — A szövetkezetben 423 hektáron, integrációban pedig közel 100 hektáron termesztünk rizst, de pár évvel ezelőtt jóval nagyobb területen, és biztonságosabb értékesítés mellett foglalkozhattunk vele. Sajnos itt is érvényesül a piac kegyetlen törvénye, hogy a magyar rizs bizonyítottan jobb minőségétől függetlenül a jóval olcsóbb külföldi árut részesítik Mivel kis területről van szó a milliós nagyság- rendű országos gabonatermesztéshez képest, kétmilliárdból megoldható lenne. Kötve hiszem, hogy ez tenné tönkre az agrárköltségvetést, az ágazatnak azonban a mentőövet jelentené. Az idei évben gyengébb termésre számíthatnak a csárdaszállásiak. előnyben a hazai felvásárlók. Mi nyilvánvalóan drágábban termelünk, hiszen nekünk az öntözővízért is fizetni kell, ráadásul az idén még többet, mint tavaly. A vízműtársulatot nem érdekli, hogy gyengébb a termés és rosz- szabb az ár, az idei évtől már a csatornarendszerbe visszavezetett vízmennyiség után is fizetni kell. Egy hektár rizs termeléséhez 8000-10 000 köbméter vízre van szükség, ennek körülbelül a 25 százaléka megy vissza a csatornába, így a köbméterenkénti 4 forint is a jövedelmezőségünket rontja. De nem csak ez a probléma. Elvették a támogatást, ami 59 000 forint volt hektáronként, s ha ezt nem kapjuk vissza, akkor valóban „bezárhatjuk a kaput”.- Mit tudnának termelni helyette? Hiszen - mint látjuk, halljuk - mindenből van elég, és mindig van valaki, aki olcsóbban állítja elő.- Ezen a kötött réti talajon mást nem igazán lehet termelni. Próbálkoztunk szójával a megszüntetett rizstelepek helyén, de semmi nem lett belőle. Nem éri meg levágni sem, így ez nem kis veszteséget hozott az ágazatnak. A fő probléma mégis az, hogy ezeken a telepeken átereszek, csatornák, kiépített szivattyúrendszerek vannak, amikre valamikor hatalmas pénzösz- szegeket költöttünk, nem csak mi, hanem több ezer hektáron másutt is, a megyében és a megyén túl is. Szarvason, Karcag környékén. Nem olyan egyszerű megszüntetni ezeket a telepeket, nem lehet máról holnapra felszámolni, egységes táblákká alakítani.- Visszatérve az értékesítésre: nem kötnek szerződést a felvásárlóval?- De igen, csakhogy itt is ugyanúgy, mint más ágazatnál, a kínálat határozza meg az árat, jelen esetben az olcsóbb külföldi rizs. Hiába volt az előszerződésben 52 000 forint tonnánként, most már csak 49 000-50 000 forintról beszélnek, és még ebből is lejön a bonifikáció, így a hektáronkénti 4 tonnás terméssel nem sokra megyünk.- Mint ön is említette, de magam is megtapasztaltam, a magyar rizs sokkal jobb minőségű, mint a külföldi. Ez nem kompenzálódik az árban? — Sajnos nem, bár minden felvásárló tudja, hogy a mi rizsünk sokkal jobb, mégis egykét kivételtől eltekintve — mint pl. a Masterfood, amely külföldi rizslisztet nem is alkalmaz - legtöbbjük nagyobb részben az importot vásárolja meg.- Mi lenne a megoldás Ön szerint, hogy a magyar rizstermelés megmaradjon? — Legelőször is visszaadni a támogatást, mert enélkül nincs is értelme az egésznek. Meg kellene határozni azt az optimális területetmennyiséget, amin még érdemessé lehet tenni a jó minőségű rizs termelését az országban. Mert azért hiszem és tudom, hogy a magyar háziasszonyok szívesen vennék továbbra is a hazai árut. (Hagyományos őszi betakarítási körképünk a 4.-5. oldalon) NÉZŐ Magyar hurkába magyar rizst! Igen, magyar hurkába magyar rizst illene tenni! Manapság ez nem így van, mert a bol- * tokban többnyire a külföldről (nagyrészt belföldnek számító EU-tagállamból) származó rizst lehet találni a polcokon. Ha véletlenül van magyar rizs ugyanott, akkor az valamivel drágább. A pénztárcáját kímélő magyar fogyasztó pedig nyilvánvalóan az olcsóbbat veszi meg... így aztán a disznótorban vagy a tejberizs készítésekor az idegen termelők munkájának elismerése történik meg. A magyar rizs pedig a nyugati szabványok szerint gyártott állateledelbe kerül, mert ugye azok a fejlett országokbeli hobbiállatok megérdemlik a gazdájuk illő törődését. Ezért szigorúak a minőségi és beltartalmi előírások az ilyen termékekre. A magyar rizstermelők közben szép csendben tönkremennek, mert hiába termelhető meg a jó minőségű magyar termék - ami akár hungarikum is lehetne már régóta —, ha csak a piac kíméletlen módszereire és a támogatások legalább ennyire kíméletlen versenyére bízzuk a magyar rizstermelés jövőjét. Ha minden így marad, ahogy 2005-ben volt eddig, akkor már 1-2 éven belül el is felejthetjük a magyar rizst! Nem lesz belőle nagy tragédia országosan, rizshiány se lesz, mert örülnek az idegenek, ha lesz kereslet a portékájukra. A magyar rizstermelők közben szép csendben tönkremennek, hiába termelhető meg a jó minőségű magyar termék... Dr. Farkas János agrárközgazdász Az a néhány érintett termelő meg majd szerkezetet vált, meg vidéket fejleszt. Lehetne például édesvíztározókat létesíteni a rizstelepekből, hiszen minden megvan hozzá. Persze ahhoz is kellene támogatás, hogy az ilyen fajta közcélú tevékenységet megfizesse a társadalom. Lehet, hogy elegendő volna annyi is, amit most nem hajlandó tartalmazni az állam költségvetése a „rizsboríték" feltöltésére. Viszont előfordulhat az is, hogy a törvényalkotók mégis megóhajtják a jó magyar hurkába a jó magyar rizst, és megszánják a még termelni hajlandó megszállottakat egy kis EU- konform támogatással. Közben pedig a vidéki népességmegtartás és a tájfenntartás ügyét is szolgálják. A vízi madarak is jól fogják érezni magukat a rizsföldeken, úgy, mint eddig. Még azt is megérhetjük, hogy madártudós lesz majd a miniszter. Hátha akkor jobban sikerül majd elismertetni a magyar rizstermelés nemzetgazdasági jelentőségét...! íka cső ÉÉÜ áron! Békéscsaba, Sziklai u. 3. Nyitva: kedd, csütörtök, péntek. Telefon: (30) 9380-949. OPTIGÉP OPTIGEP Kft. 5630 Békés, Vésztői u. 1/1. Pf. 44. Tel.: (66) 411-833, teL/fax: (66) 411-045. E-tnail; 0ptigepi01nail.datanet.hu Napraforgó-betakarító adapter 2, 3, 4, 6, 8,10,12,16 soros kivitelben OPTI-ROLL Fix kamrás, hengeres bálázógép Szögletes kisbálázó csúszdával ÖSSZECSUKHATÓS változatban 6 és 8 soros kivitelben! Kettő, három és négysoros bakhátkészítők ■K 1» í t
