Békés Megyei Hírlap, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-22 / 170. szám

12 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 22., PÉNTEK BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA A templom meghatározza a település arculatát az úr háza Új barokk stílusban épült A község legfőbb építé­szeti nevezetessége a fa­lu középpontjában álló, 1794-ben újbarokk stí­lusban épített reformá­tus templom. Az Országos Levéltár irattárá­ban a Mezőgyáni Református Egyház iratanyagából fellelhe­tő dokumentum szerint 1793. A község arculatának meghatáro­zó építménye a több mint 200 esztendős református templom. március 18-án „A templom fundámentumának ásatásá­hoz fogatott Puskás András bí­ró és kurátor úr...” 1794. június 15-én rakatott fel a templom teteje, s a torony gombját Váradról ugyanezen esztendő július 10-én „... nagy avapatriák között hozta haza Puskás András”. A torony gombjában elhelye­zett írás szerint: „Ezen Isten ditsősségére szenteltetett temp­lomot s ehez ragasztott tornyot építette a Mező-Gyáni Rfm. Sz. Ekklézsia az maga költségén, hozzájárulván a Tekintetes Föl­des Uraság Tisza László gróf se­gítsége is az akkor Felségesen Uralkodó Második Ferentz ke­gyelmes Királyunk Idejében. S azonban ezen Mező-Gyáni Helység Örökös Földes Urának, Tekintetes Nemes Nemzetes Vi­tézlő Boros Jenői Tisza László Urnák kegyes atyai gondviselé­se alatt, s egyszersmind a fellyebb titulált Tekintetes Ne­mes Nemzetes Vitézlő Urnák Kegyesméltóságú Inspektorá­nak, Nemes és Méltóságos Vi­tézlő Dúló István Urnák igazga­tása alatt, Szabó János Uram Is- pánságában...” Jegyző, aki Tildy Zoltánt a csendőrökkel kísértette A falu nevezetes emberei kö­zött tartják számon Csinszky Ernő egykori főjegyzőt, aki a Független Kisgazdapárt szí­neiben Mezőgyánba érkezett Tildy Zoltánt a csendőrökkel kísértette ki a községből. Tildy Zoltán idős Rácz Antal lakásán tartott gyűlést, ami­kor Csinszky Ernő a csend­őrökkel oszlatta szét a meg­mozdulást. Csinszky Ernő 1884-ben született Hajdúná­náson, s 1924-ben lett Mezőgyán főjegyzője. Refor­mátus presbiter, a testnevelé­si bizottság elnöke, a Hangya Szövetkezet igazgatósági tag­ja, valamint a Hitel Szövetke­zet felügyelőbizottságának az elnöke volt. Tanítók, lelkészek, akiknek nevük, hírük ismert Pénzes Gábor református kántor-tanító Máramarosszi- geten született 1890-ben. Kö­zépiskoláit és a tanítóképzőt a „kálvinista Rómában” vé­gezte. Lelkészi pályáját Bara­báson kezdte, 1912-ben ke­rült Mezőgyánba. Részt vett az első világháborúban, majd orosz hadifogságba ke­rült, s 1921-ig Kelet-Szibériá- ban sínylődött. Egyházközsé­gi jegyző, tűzoltó parancsnok és vármegyei törvényhatósá­gi bizottsági tag volt. Téglás Ferenc református lelkész 1922-ben került Mező­gyánba. Végh András 1910- től kezdődően tanított a falu­ban. Az egyházmegyei tan­ügyi bizottság előadója volt. Az oldalt szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet Község, beszédes múlttal történelem Mezőgyán ereje a jellegzetes épületekben rejlik A település arculatát meghatározó, jellegzetes középület a valaha jegyzői lakásnak épített, később határőr laktanyaként szolgált Ingatlan. A több mint fél hektáros telken lévő 634 négyzetméter alapterületű felépít­mény hamarosan a közösségi élet színterévé válik. Ehhez eddig kétmillió forintot nyertek. Mezőgyán önkormányza­ta Békés megye hozomá­nyát a település fejlődé­sét bizonyító jellegzetes középületeivel, történel­mével gazdagította. A ma Észak-Békésben talál­ható település lakóit az 1215- ös Váradi Regestrum említi először, hiszen innen idéztek néhány gyáni lakost Várad­ra. Mezőgyán területe ősidők óta lakott, erről tanúskodnak a településen fellelt régészeti leletek. A Mályvásban hun, il­letve avar temetkezésre utaló sírleletet találtak. Anonymus elbeszélése alapján az egyik honfoglaló törzs szálláskörlete lehetett errefelé. Az Árpádok és az Anjouk idejében királyi birtok volt. Mátyás 1463-ban az Andacsy családnak adomá­nyozta, majd a család kihalása után a királyra szállt vissza. Az emlékek szerint Dózsa csa­patai itt vonultak keresztül Te­mesvár felé. A gyulai vár 1566-ban török kézre került. A reformkor idején 1568-ban bizonyos Ambrus nevű mezőgyáni pap a keresztúri pappal együtt okiratot írt alá Debrecenben, miszerint eklé­zsiájával a református vallás kötelékeibe lép. A falu a török alatt sem néptelenedett el, hi­szen az 1645. évi területi el­rendezés szerint adózott. A község határában a Mezőgyán Ingyen laktanyát kapott Mezőgyán a minisztériumtól A Belügyminisztérium a kö­zelmúltban ingyenesen Me­zőgyán tulajdonába adta a volt határőrizeti laktanya épületét. Az új tulajdonos a szükséges felújítások, • átala­kítások után a Mezőgyáni Szociális Földprogram Köz- alapítvány, helyi civil szerve­zetek elhelyezését, illetve kö­zösségi tér kialakítását terve­zi az ingatlanban. Ehhez a közalapítványon keresztül már kétmillió forintot nyer­tek, s jelenleg az épület felújí­tását végzik. és Gyanté-puszta közötti Csa­páséren (ami ma a köztudat­ban Csapásgát néven él) a tö­rök dúlások alkalmával ütkö­zet volt. A mezőgyániak Thö­köly és Rákóczi zászlaja alatt is harcoltak. A borosjenői Ti- sza-család uralma Mező- gyánban 1761-től számítható. — Már a település neve is be­szédes, s vallatóra fogva sok mindent elárul - tudatta Zsol­dos Zoltán polgármester. A nyelvészek szerint a „gyán” szó az avar nyelvben he­lyet jelent. Feltételezhető tehát, hogy a Mezőgyán valamikor Daniné lámbor Erzsébet sze­mélyében új igazgató irányítja az immáron részben önálló gazdálkodású, 8 évfolyamos ál­talános iskolából, könyvtárból és művelődési házból álló Mezőgyáni Általános Iskolát. A geszti születésű, de férje révén mára mezőgyánivá lett fiatal kémia szakos pedagógus vezetői elképzelései között ve­zető helyet foglal el a közösség építésének gondolata, hiszen, mint mondja, a közös munka Mező(s)-helyet jelenthetett, utalva ezzel is az itt elterülő ér­tékes termőterületre. Az avarok jelenléte igazolt a térségben, s a valamikori Bihar vármegye te­rületén - hiszen évszázadokon keresztül Mezőgyán is a törté­nelmi Bihar vármegye részét képezte — ma is négy „gyán” végződésű falut találunk: Mezőgyán, Kötegyán és a tria­noni békediktátum révén Ro­mániához csatolt Vizesgyán és Kosgyán. A történelmi nagy Magyarország területén több „gyán” nevezetű település is volt. sikere az emberi kapcsolatok­ban rejlik. A nemrégiben kine­vezett igazgató asszony termé­szetesen annak is örül, hogy nem lebeg Damoklész kardja­ként fejük felett a kisiskolákat fenyegető bezárás veszélye. A vizesblokk, illetve WC-k korszerűsítése megtörtént a két telephelyen működő iskolában, jelenleg a nyári festés, mázolás időszakát élik, s a „Szilágyi-féle” iskolában egy zsibongóval is bő­vül a gyermekek mozgástere. Apadó lélekszámmal Mezőgyánban 1850-ben 1463 lakost számláltak össze, vala­mennyien reformátusok vol­tak. Szabó Antal mezőgyáni születésű, amatőr helytörté­nész interneten is fellelhető munkájából kiderül a köz­ségben 1930-ban 2 ezer 283 lelket regisztráltak, akik 19 egyén híján magyarok voltak. 2014 reformátust, 94 római katolikust, 46 görögkeleti val­lását, 17 evangélikust, 14 iz­raelitát, s 4 görög katolikust számoltak anno. Valóra vált álom: korszerűbb lett a gyógyszertár Köszönhetően a települési önkormányzat három és fél millió forintos anyagi áldo­zatvállalásának, az elmúlt év végére a mezőgyániak évtize­des álma vált valóra. Mivel az önkormányzat kizárólag sa­ját forrásból a gyógyszertár teljes tetőszerkezetének fel­újítását elvégeztette, Dávid Sándor szakgyógyszerész személyében helyben lakó gyógyszerésszel, ezáltal ál­landó gyógyszertári szolgál­tatással gyarapodott Mező­gyán lakossága. Igazgatónő, aki iskolát és közösséget is épít siker Az emberi kapcsolatokban rejlik Csupa ötösök velünk A holnap tudósai, tanárai, mérnökei, orvosai Eddig csaknem 200 kitűnő tanulót ismerhettek meg lapunk hasábjain olvasóink. Ennél azon­ban jóval többen jelentkeztek az előfizetőink­nek szóló játékunkra, így még a következő na­pokban, hetekben is számíthatnak Békés me­gye kis talentumainak bemutatására. Természetesen a ma megjelenő jeleseknek is egy-egy tollkészlettel gratulálunk, melyet kéz­besítőnk visz ki a gyermek lakcímére. A játék további része az augusztus 5-ei sorsolás, ahol évfolyamonként egy-egy DVD-lejátszó a tét, az­az itt már a szerencse is főszerephez jut. Ahogy az előfizető családok, a gyerekek, mi is nagy iz­galommal várjuk, ki lesz az a 7 csupa ötös, aki hazaviheti majd a 7 fődíjunkat. Az itt látható tanulóknak pedig további kellemes vakációt és sikereket kíván a Békés Megyei Hírlap valamennyi munkatársa! A 0 Nagy Ágnes 8.0. Mezőberény, l es Számú Általános Iskola Fekete Zsolt 4.0. Nagybánhegyes, Teller Ede Általános Iskola f Eke Tímea 2.0. Dombegyházi Általános Iskola Elekes Péter 6.0. Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium Fári Fanni 3.o. Békéssámsoni Általános Iskola Borgulya Bence 5.0. Gyula, 1-es Számú Általános Iskola I Knyihár Gábor 2. o. Békéscsaba, Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Farkas Réka 3.0. Orosháza, Vörösmarty Mihály Általános Iskola Borgulya Bálint 7.0. Gyula, 1-es Számú Általános Iskola Vágvölgyi Ákos 2. o. Békéscsaba, József Attila Általános Iskola Szabó Laura 3. o. Békéscsaba, Szabi Pál téri Általános Iskola Szabó Evelin 5.0. Békéscsaba, Szabó Pál téri Általános Iskola Vágvötgyi Ádám 6.0. Békéscsaba, József Attila Általános Iskola 3BU Skumát Balázs 6. o. Békéscsaba, 2-es Számú Általános Iskola

Next

/
Thumbnails
Contents